A nagy csinnadrattával bejelentett és megkezdett líbiai NATO-bombázások eddig megközelítőleg sem érték el azt az eredményt, amire kitervelőik számítottak. Kadhafi hadserege ugyan érzékeny veszteségeket szenvedett, de még mindig messze szervezettebb és ütőképesebb, mint a szedett-vedett ellenzéki fegyveres csoportok.

Ráadásul itt a baj: a légicsapásokban részt vevő NATO-tagországok nagy pontosságú bombákból álló készletei kimerülőben vannak – legalábbis a kárörvendő hangon író Washington Post szerint. Alig egy hónapnyi légi hadviselést követően ugyanez a probléma jelentkezik a francia, a brit vagy akár a belga és a dán légierőnél. Kiderült ugyanis, hogy az állandó költségvetési megszorítások miatt ezek a hadseregek csak korlátozott készleteket halmoztak fel, főképp a drágább fegyverekből. Ráadásul Líbiába, egy ilyen kényes beavatkozáshoz ma már nem is akármilyen bombák kellenek: a civil áldozatok elkerülése érdekében csak nagy pontosságú, lézeres vagy műholdas irányítású típusok jöhetnek szóba, amelyek darabja több tízezer, esetleg százezer euróba (!) is kerülhet.

Mire számítottatok, liberális barmok? Hogy Kadhafi egy hónap után majd feltartott kézzel vinnyog az életéért? Mindenki magából indul ki – hangzik a régi mondás.

Kadhafi ellenzéke, a forradalmárok. Nem tűnnek túl katonásnak...

Egyébként nem szimpatizálunk mi különösebben Kadhafival, de annyit azért el kell ismerni, hogy ezt az embert keményebb fából faragták, mint azt nyugati liberálisék gondolták. Azoknál pedig összehasonlíthatatlanul kitartóbb, szívósabb ember. A népét, az arab és a berber népet pedig össze se hasonlítsuk a puhány nyugatiakkal.

Hogyan is mondta Montecuccoli, melyik három dolog kell a háborúhoz? Na, itt erről van szó. Akinek nincs pénze, annak kuss a háborúsditól! A lecke fel van adva a Nyugatnak. Érdemesebb lenne inkább otthon a lyukas költségvetést foldozgatni azokból a petákokból, amiket itt teljesen értelmetlenül elpazaroltak.

Berényi Sebestyén – Jövőnk.info