Amitől tartottunk, az bekövetkezett: véget ért a „rend" Gyöngyöspatán, már amennyiben és amennyire volt... „Összeszólalkozott, majd kéziszerszámokkal felfegyverkezve egymásnak esett két csoport szerda délután Gyöngyöspatán; a tömegverekedésben hárman könnyebben megsérültek" - közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

Szabadjon magyarra fordítanom a sajtóügyeletes tárgyilagos, a valóságtól kissé elrugaszkodott szavait: a cigányok beléjük kötöttek, majd megtámadták a magyarokat, természetesen túlerőben és nyilvánvalóan csak ők voltak felfegyverkezve. Mert az „összeszólalkoztak" és az „egymásnak estek" definícióit sajnos jól ismerjük. Jelen esetben két magyar munkafelügyelőt támadott meg egy tucatnyi cigány. Ha nagyon precíz akarok lenni, akkor két csoportról sem beszélhetünk, mert a csoport fogalmát úgy határozza meg a törvény, hogy „legalább három fő, akik egy helyszínen, egy időpontban, egységes akarat-elhatározással lépnek fel". Két magyar nem három, viszont tizenkét cigány több mint tíz, ami már a „tömeg" fogalmát is kimeríti.

Végül három férfi és egy nő (mind cigányok) ellen csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás, akik szabadlábon védekezhetnek. Közösség tagjai elleni támadásról nyílván szó sem eshet, azt csak fordított esetben lehetne alkalmazni. Az előzetes letartóztatásuk meg viccnek is rossz, még a végén a fajtársaik felemelnék meghurcolt övéikért a hangjukat, azt pedig Gyöngyöspatán nem szabad ám, csak Pintér Sándornak; megmondta mikor ott járt.

Köszönjük...

Az atrocitás konkrétan  a helyi minta-tanyagazdaságon történt. Ez a tanyagazdaság munkát is ad, meg ennivalót is, a helyi közoktatási intézményeknek, valamint a szociálisan rászorulóknak ugyanis innen visznek meleg ételt. A szociálisan rászorulók jelentős hányada  cigány, amin úgy érzem, hogy különösebben nem csodálkozik senki.  Kapják a segélyt, a létező összes szociális járandóságot, meg még ételt is; miközben folyamatosan beleharapnak az azt adó kézbe.  

A támadás oka viszonylag egyértelmű. Azért, mert. Vagy csak. Lehet választani, amelyik szimpatikusabb. Náluk tökéletesen elég indok a támadásra, ha valaki, akivel szemben túlerőben vannak, ott van. Amennyiben az illető fehér ember (ráadásul magyar), akkor kvázi kötelező is nekiesni, mert az őslakos, a gazdanép tagja ellen vannak hangolva, a magyar számukra egy ellenség. Elvetemült, rasszista, aki dolgoztatni és nem eltartani akarja őket. Aki most már nagyon unja, hogy a saját házában sem lehet nyugodalma. Tökéletesen elég neki a gyarmatosítók és mindenféle idetévelygők gyülevész hada, mindezek tetejébe hat évszázada szívja a vérét egy parazita, agresszív, genetikailag torzult, szocializálódni soha nem képes -nem is szándékozó- faj. Ahogyan a segélyt is a kocsmák, a játékgépek nyelik el, ugyanúgy a nem pénzbeli segítséget is elherdálják. Nem szabad még lapátot sem adni a kezükbe, mert munka helyett verekedésre használják.

Sajnos, manapság egyre hajlamosabb az ember arra, hogy összeesküvés-elméleteken törje a fejét. Ilyen világban élünk, minden mögött keressük, ha nincs, valahogy még akkor is ott látjuk a hátsó szándékot, a becsapást. Amennyiben Gyöngyöspatáról van szó, akkor meg pláne. Eszes Tamás öngyilkossága (vagy „öngyilkossága"), a polgármester elleni fegyveres támadás, -amely lehet sikertelen merénylet, de ugyanúgy lehet szándékosan sikertelen is-, egy, ki tudja már melyik s hányadik gárda zártkörű rendezvényének bejelentése, a lapátos cigányok támadása, majd az előbb említett rendezvény betiltása. Aki úgy érzi, mindez nem függ össze, azzal nem vitatkozom, mert nincsenek egyértelmű érveim ellene. De az ellen sem, aki viszont összefüggést lát... S amit felsoroltam -a teljesség igénye nélkül-, az mind csupán az elmúlt egy-másfél hónap, még igencsak tisztázásra váró eseménye.

Voltak már ott az idén olyan történések, amelyek -ha nem is hivatalosan tisztázottak-, de a józanész számára nem kérdésesek. A mindennapi nyugalom érdekében, az őslakosság által történő önszerveződés, járőrözés, valamint az azt végigkísérő és követő jajveszékelés, álmenekülés, miniszteri és nagyköveti szintű látogatás. Valódi értelme egyiknek sem volt. Nagyon tiszteletre méltó azok áldozatvállalása, akik saját szabadidejüket önkéntes járőrözésre szánják. De a cigányokat ellenünk felhasználó hatalomnak ez csak ürügy volt arra, hogy még gyorsabban, még erőteljesebben lehetetlenítse el a jogos önvédelmet. A cigányoknak meg arra, hogy állítólagos üldöztetésüket hangoztathassák. A parlamenti -meg nem csupán parlamenti- politikusok jelentős részének pedig arra, hogy előnyt, hatalmat, s ne féljünk kimondani: akár pénz is csináljanak maguknak és a velük szolgaian egy követ fújóknak a becsületes magyar emberek kárából, életveszélyéből, sőt, halálából! Ezért nem érdemes senkinek a bőrét vásárra vinni, bárhogy is biztatják a padsorok közül. A tűzoltómunka itt nem segít, legfeljebb elodázza a problémát, ami az idő elteltével viszont csak egyre nagyobb lesz.  

Hiába a rendet ígérő polgármester, a közmunkaprogram, a segítő szándék. Segítségre a magyar ember szorul, de nem halat, hanem hálót akar, s ez nem valamiféle extra kívánság, hanem ősi juss. Ahogyan a békességhez, nyugalomhoz való jog is. Ezek tartanak életben, biztosítják a folyamatosságot, a nemzet fennmaradását. Pontosan ezért sodorják ezt egyesek szándékosan veszélybe, ezért akarják, hogy megelégelve mindent, magunktól adjuk fel.

Hát nem fogjuk feladni! Mi, Hungaristák soha nem engedjük kialudni az őrlángot! Tudom, hogy már oly sokszor elmondtam, de ígéretemhez híven, ha kell, ezerszer elmondom újra és újra: ez az eszme az egyetlen megoldás, és amíg mi élünk, addig él az eszme is, addig mindig van és lesz magyar jövő! 

Ábrányi Attila - Kitartas.hu

Kapcsolódó:

Gyöngyöspata - Látlelet az egész országról

Gyöngyöspata - Látlelet az egész országról II.

Gyöngyöspata - Látlelet az egész országról III.

Gyöngyöspata - Látlelet az egész országról IV.