Az idő múlásával változik sok minden. Az örök, nagy igazságok tovább élnek, de alkalmazásukat mindig a megváltozott körülmények szabják meg. Akik nem veszik figyelembe a változásokat, azok nem csak maradiaknak, jobb esetben fundamentalistáknak minősülhetnek, hanem hatáskörük is beszűkül, és elvesztik a kapcsolataikat az őket körül vevő világgal. Így van ez a világnézetekkel is. Az életképtelenné vált eszmeiségek kialakulásuk idején nagyon is életképesnek bizonyultak, különben ma nem tudnánk róluk semmit. A változó világ új törvényeit nem akarták elfogadni, vagy ha mégis megértették a változás szükségszerűségét, nem hajtották végre időben a kellő módosításokat a rendszerükön belül. Féltek a következményektől, mert a módosítások sok nehéz kérdést vethetnek fel, és fájdalmas megrázkódtatásokkal járhatnak. Ha viszont időben felismerve a korparancsot, szinte megelőző műveletként megtörténnek a kellő módosítások, a további fejlődés biztosított - különösebb áldozatok nélkül is.

Példaként felhozható a Szovjetunió és Kína esete. A szovjet rendszer vezetése a kritikus időszakban (amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az idő túllépett a rendszeren) nem tudott korszerű válaszokat, módosításokat meghatározni, bevezetni. A vezetés teljességgel alkalmatlan volt minden újításra. A rendszer szétesett, a birodalom felbomlott és hosszú évek pangása után egy rátermett új vezetés mentette a menthetőt. De ha nem lett volna Putyin vezette csoport, mely ezt a műveletet sikeresen végrehajtotta, Oroszország is a teljes lezüllés állapotában lenne. Kínai vezetés időben felismerte a változtatás szükségességét, meghozta a kellő politikai feltételeket, melyek nagyon komoly gazdasági változásokat eredményeztek. A gazdasági eredmények társadalmi következményei megerősítették a politikai vezetést, és világtényezővé emelték Kínát. A világelsőség minden vonatkozásban már csak rövid idő kérdése.

A nyugati társadalmak nem a kínai megoldást követik, hanem minden vonatkozásában pontosan leképezik a volt Szovjetunió változtatni képtelen rendszerét. Világnézeti különbség ebben az esetben semmit nem jelent, mert az elöregedés, és működésképtelenné válás a kommunizmust épp úgy érintette, mint most a kapitalizmust. Az USA és az Európai Unió az egykori szovjet utat járja, míg a kapitalista jellegű India a kínai megoldást követi. Ez azt is bizonyítja, hogy nem csak Kína évszázada következik, hanem ezzel együtt Ázsia évezrede is. Oroszország nagyobb része Ázsiához tartozik, így Ázsiáé a jövő.

Magyarország vonatkozásában a helyzet a lehető legrosszabb. Nincs olyan politikai képlet, mely képes lenne bármiféle változtatásra, és nincs olyan változtatási irány sem, mely valamiféle kiutat ígérne. A hatalmi réteg által képviselt teljesen maradi kommunista és liberális (liberalista) világnézet egyvelege abszolút működésképtelen. A világ legszervilisebb ország vezetése teljesen el van kötelezve a csőd felé haladó nyugat iránt. A helyzetünk megoldhatatlannak látszik.

De nincs ez másképp más világnézeti irányzatok vonatkozásában sem. A legfiatalabb világnézet is több mint száz éves. A nemzetiszocialista jellegű irányzatok válaszként születtek meg a liberális-kapitalizmusra, és a kommunista-bolsevizmusra. Az akkori időben a válaszaik helyesek voltak, de ma már használhatatlanok. Részben, mert az ellenséges világnézetek működési formái is megváltoztak, de fő oka a társadalom szerkezetének és az emberek gondolkodásmódjának a megváltozása. Ez lényegében azt jelenti, hogy a régi hungarista alaptételek közül is sok anakronizmusként (korszerűtlenségként, elavult nézetként) akadályozná a korszerű hungarizmus térnyerését.

A régi hungarista eszmeiség szellemében létrehozott egykori párt-szervezetek sok ma is érvényes működési-igazságuk mellett rendkívül túlszervezettek és erős klerikális befolyásolás alatt álltak. Építkezésében nagy szerepet kapott az általános nemzettudatiság, és a markánsan megjelenő társadalmi csoportok érdekérvényesítő akarata (hivatásrendiség). A társadalom ellumpenesedése oly alacsony fokon állt, hogy ezzel akkoriban számolni sem kellett.

Prohászka tanítása azért teljes értékű még ma is, mert erkölcsi igazságokat fogalmazott meg a magyarság számára. Örök érvényű igazságokat, kimondottan magyar érdekvédelem számára. Ideológiai tételeket, eszmeiséget megfogalmazó egykori politikai hungarizmus/nemzetiszocializmus igazságai politikai vonatkozásban ma már nem abszolút igazságok. A hamis tételekre adott valósághű válasz a politikai igazságok egyik megnyilvánulása. Márpedig a hamis állítások teljes mértékben megváltoztak, sokkal embertelenebbek, sátániabbak lettek. Ha ezekre a hagyományos hungarista/nemzetiszocialista tételekkel válaszolnánk, vereségünk egyértelmű lenne. A rendkívül engedékeny, elnéző, a judeo-feudalista rend felépítményeit mindvégig tiszteletben tartó hungarizmus a mai időkben teljes mértékben harcképtelen eszmeiség. Kiélezetten: ha Szálasi Ferenc nem változtatna a nézetein, a Magyar Nemzeti Arcvonalban semmi keresnivalója sem lenne.

Mert nem elégséges a mai kor kihívásaira válaszokat keresni. Sem az oroszok, sem a kínaiak, de még az indiaiak sem ezt teszik. A jövőnek építkeznek. Magyarországon ma semmiféle építkezés nincs, csak leépülés. Erkölcsi, gazdasági, politikai csődhelyzet viszont van. A régi elmállott, rothadásnak indult ideológiák képtelenek ezt a folyamatot visszafordítani, vagy fékezni. Ideológia, világnézet nélkül viszont egyetlen társadalom sem tud működni. A harácsolás, az önzés, az erkölcstelenség nem társadalom építő, vagy fenntartó erő, hanem a legpusztítóbban romboló. Kell egy emberséges és mindenekelőtt igazságos ideológia, mert nélküle nincs visszaút a romlásból. Ez magyar viszonylatban csak és kizárólag a korszerű hungarizmus lehet, mely már megszabadult minden korszerűtlenségtől, és a jövőnek építkezik. Más nemzetek viszonylatában is csak nemzeti jellegű, erős erkölcsi alapokkal rendelkező, szociális elkötelezettségű eszmeiségek állhatnak szemben a végső romlással. Ahogy Oroszország, Kína és India is képes volt a kevés lehetőség közül a számára (népe és hazája számára) a lehető legjobb döntést meghozni, mi -minden ellenerő dacára- szintén képesek lennénk. De ehhez kell még egy-két év, hogy a nagy hazugok lelepleződjenek, és az ország közben leromoljon a kritikus szintre. Ezt a maximum két évet még el kell viselnünk, de addig is tanuljunk, erősödjünk. És készüljünk. Mert ami következik, az nem lesz egy fáklyásmenet!

V. István - Jövőnk.info