A palesztin föld elvesztése

Az izraeli vezetésnek egyre nagyobb amiatti félelme, hogy a palesztin állam elismerése esetén vissza kellene adniuk a megszállt területeket a palesztinoknak. A zsidó állam vezetését ez a felismerés egyre elkeseredettebb lépésekre sarkallja, sokszor a telepesek akaratával is szembemenve.

Pénteken Mahmúd Abbász szenvedélyes TV-beszédében megerősítette, hogy e héten kérni fogják az ENSZ-től a palesztin állam nemzetközi elismerését.

Amennyiben ez megtörténik, jelentős csapás lenne az Egyesült Államok számára is, mivel teljes diplomáciai fegyverzetét bevetette, hogy kisiklassa a kezdeményezést, amit vétóval fenyeget.

Zsidó tüntetések a telepek ellen

Benny Raz izraeli telepes, aki Ciszjordánia egyik zsidó telepén él. Az interjút azonban nem ott adja, hanem kérésére Izrael egyik nyüzsgő városában ül le – egyébként szívesen – beszélgetni. Mint mondja, saját településén bajkeverőként tekintenek rá.

- Az emberek nem szívesen beszélnek, mert különben kirúghatják őket a munkahelyükről, ahogy engem is kirúgtak – magyarázza. Őt is megpróbálja sakkban tartani a kormány.

30 éve még könnyű volt lakáshoz jutni Izraelben – kezdi a történetét. Ha nem volt valakinek pénze, ajánlottak egy olcsót. A csapda? Az, hogy a ház Ciszjordániában volt. Ma már szeretne elmenni onnan, de nem tud, mert a házának az értéke megfeleződött.

-Azt kérdeztem, ki fog segíteni kijutni onnan? A válasz: senki, mert a kormány azt akarja mutatni a palesztinok felé, hogy tömve van emberekkel, akik nem akarnak eljönni onnan. Minden második telepes el akar jönni onnan – mutat rá, csakhogy a kormány mindent megtesz, hogy ott tartsa őket, pedig ott nem könnyű gazdálkodni.

A telepépítések pedig folytatódnak. Raz szerint az elmúlt két hónapban több mint 2 000 lakóegység épült a Jordán folyó nyugati partján.

Hagit Ofran, a Békét Most! mozgalom igazgatója rámutat: a városok extra pénzt kapnak az Oktatásügyi Minisztériumtól extra tanárokért, extra pénzt kapnak az Infrastruktúraügyi Minisztériumtól mert jobb infrastruktúra esetén a telepesek kevesebbet fizetnek. Nagy volt az ösztönzés, de nem volt leírva semmi.

Becslések szerint közel évi egymilliárd dollárba kerül Izraelnek a telepek fenntartása. Ennek a pénznek azonban jönnie kell valahonnan, és amikor az izraeliek elkezdtek számolni, az utcára özönlöttek a lakhatási és megélhetési költségek elleni tiltakozásul, ami az ország történetében a legnagyobb tiltakozási hullám volt.

Nagyhatalmi elismerés napok alatt – de nem Palesztínának

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban nem enged: mindenáron ott akarja tartani a telepeseket, nem érdekli a telepek sem a gazdaságra, sem a békefolyamatra gyakorolt hatása.

-Nincs nyílt társadalmi vita arról, hogy jó-e vagy rossz a telepek fenntartása. Egyszerűen csak csinálják. Tudunk sok lakóegységről a kerítés keleti oldalán, ami üresen áll – ért egyet Roby Nathansonm a poltikagazdaságtani kutatóintézet főigazgatója.

Miközben tehát a palesztinok határozottan tartanak az ENSZ felé, az izraeli hadsereg beássa magát a telepeken. Mivel pedig a telepesek és a hadsereg elbarikádozza az utat, az esély a békére épp annyi, mint amennyi esélye Benny Raznak van arra, hogy elhagyja a telepét.

Hanan Ashrawi palesztin politikus szerint Palesztína jobban megérdemelte már a nemzetközi elismerést, mit sok más állam, ami sokkal könnyebben megkapta azt.

Míg az euroatlantista vonal országai blokkolják a már 63 éve brutális katonai megszállás alatt lévő Palesztína elismerését, Dél-Szudán napok alatt megkapta azt – mutat rá a palesztin politikus.

(Russia Times nyomán Szent Korona Rádió)