Kadhafi kontra Sarkozy – már csak egy kávét kérünk
Publicisztika |
A nyugati hatalmak álszent módon (kizárólag politikai-üzleti megfontolás alapján) szembefordultak korábbi támogatottjukkal. Franciaország megkezdte a katonai fellépést, ami érdekes eseményekhez vezethet még.
Kadhafi egy veszélyes ember, sértődöttségében annak idején felrobbantatta az angol utasszállító repülőgépet is. Sarkozy-t, akinek a közelmúltban a választási költségeit fizette, most legnagyobb ellenségének tekinti – szintén sértődöttségből. Kadhafi jellemére (jellemtelenségére) alapozva könnyen elképzelhető, hogy a háborút nem fogja otthon tartani.
Talán már el is indultak Franciaországba a végrehajtói (vagy eddig is ott lapítottak), akik pár millió dollárért csinálnak egy kiadós tűzijátékot. A pénz most nem számít, és ez súlyos fenyegetettség Sarkozy-nek. Nem holmi kontár megoldás várható, hanem egy kiadós műsor, nagyon sok halottal.
A komédia, hogy ebben a játékban két félzsidó cionista báb mérkőzik egymással. Mi már csak egy kávét kérünk.

Bükkfalvi Roland – Jövőnk.info

Válasz

Líbiában több mint húsz célpontot lőttek ki, Kadhafi fenyegetőzik
Amerikai és brit hadihajókról, valamint tengeralattjárókról 112 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, és több mint húsz líbiai célpontot találtak el szombat este a többszakaszos hadműveletek kezdetén - jelentette be Washingtonban William Gortney altengernagy. Az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtóértekezleten az altengernagy közölte, hogy a líbiai légvédelmi rendszerek és stratégiai jelentőségű kommunikációs központok ellen irányultak a támadások, s valamennyi célpont a tengerpart mentén feküdt.
A parancsnokoknak 6-12 órára van szükségük ahhoz, hogy értékelést tudjanak adni a légicsapások által okozott károkról.
Öt országból - az Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Kanadából és Olaszországból - álló katonai koalíció szombaton indította el a támadást Líbia ellen. Ezzel megkezdődött a líbiai repüléstilalmi övezet létrehozását célzó Odyssey Dawn (Hajnali odisszea) kódnevű művelet, amelyre az ENSZ adott felhatalmazást az észak-afrikai arab országban a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató erők és a kormányellenes lázadók között kirobbant harcok miatt, a polgári lakosság védelme érdekében.
Jelenleg mintegy huszonöt koalíciós hadihajó, köztük a Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt, Stout és a Barry nevű amerikai rombolók, valamint három amerikai tengeralattjáró tartózkodik a Földközi-tengeren. Öt amerikai felderítő repülőgépet is bevontak a műveletekre. A líbiai vizekhez vezényelték a Charles de Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozót, amely vasárnap fut ki a tengerre Toulonból. Az arab országok később csatlakoznak a katonai akciókhoz.
Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselők közölték, hogy az amerikai haditengerészet és légierő részt vesz a katonai műveletekben, de amerikai repülőgépek még nem kezdtek járőrözést a líbiai légtérben. Közlésük szerint Carter Ham tábornok, az Egyesült Államok Afrika parancsnokságának vezetője irányítja a műveletet.
Gortney altábornagy hangsúlyozta, hogy nincsenek amerikai csapatok Líbiában, és az Egyesült Államok a hadművelet logisztikai tevékenységében, például a repülőgépek utántöltésében, vállal vezető szerepet.
A francia légierő húsz vadászgépe közép-európai idő szerint szombaton 17 óra 45 perckor indította el a légicsapásokat, s tevékenységükhöz 20 órakor csatlakozott a brit és az amerikai erő. A Pentagon egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője elmondta, hogy a légicsapások elsődleges célpontjai a líbiai főváros, Tripoli, valamint Miszráta körüli légvédelmi ütegek voltak.
A líbiai állami televízió szombat esti híradása szerint Tripoliban, Miszrátában, Szirtben és Zuvarában polgári és katonai objektumokat egyaránt légicsapások értek, amelyek számos halottat és hatalmas károkat okoztak. A Tripolitól mintegy 200 kilométerre keletre fekvő Miszrátában lángokban áll egy üzemanyag-tározó, s találat ért egy Tripoli közelében fekvő kórházat is.
A francia vezérkar cáfolta a líbiai televíziónak azt a hírét, miszerint a légvédelem lelőtt egy francia harci gépet.
Kadhafi fenyegetőzik
Földközi-tengeri polgári és katonai célpontok elleni támadásokkal fenyegetőzött Moammer Kadhafi líbiai vezető szombat este, válaszul a támadásokra. A légicsapások kezdete után órákkal, az állami televízióban sugárzott beszédében közölte, hogy a fegyverraktárakat megnyitva "felfegyverzik a tömegeket" Líbia védelme érdekében.
Kadhafi a harci gépekkel és manőverező robotrepülőgépekkel indított támadásokat a "keresztesek igazságtalan agressziójának" minősítette.
A líbiai külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint Tripoli ezentúl semmisnek tekinti a Biztonsági Tanács 1973-as számú határozatát, amely egyebek között repüléstilalmi zóna létesítését rendelte el a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató erők és a kormányellenes lázadók között kirobbant harcok miatt, a polgári lakosság védelmében.
"Líbia, mint független ország és az ENSZ tagállama a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte, miután Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok részéről agresszió érte" - áll a közleményben, amelyben a líbiai vezetés a békére és a nemzetközi biztonságra való fenyegetésnek minősítette a nyugatiak katonai hadműveletét.
Hozzátették, hogy légicsapások értek több régiót az ország nyugati részén, áldozatokat szedtek a polgári lakosságból, károkat okoztak civil intézményekben, köztük országutakban, repülőterekben és kórházakban. Líbia vezetése érvénytelennek tekinti a BT 1973-as számú határozatát, és ezért "joga van légi és szárazföldi erejét önvédelemre használni, miután Franciaország megsértette a repüléstilalmi övezetet" - közölte a líbiai külügyminisztérium.
Ezen túlmenően Líbia úgy döntött, hogy többé nem működik együtt az Európai Unióval az illegális bevándorlás elleni küzdelemben - közölte az állami televízióban a biztonsági szolgálat egyik meg nem nevezett vezetője, összhangban Kadhafi korábban hangoztatott fenyegetésével.
(MTI)

Válasz

Francia harci repülőgépek szombaton berepültek Líbia légterébe. „A gépek nem ütköztek semmi ellenállásba. A felderítés egész nap folytatódni fog. A gépek Saint-Dizier katonai repülőteréről szálltak föl, ahol általában állomásoznak" - mondták el az AFP francia hírügynökségnek. A Rafale típusú vadászgépeket bombázásra és a légtér védelmére is fel lehet használni. A francia gépek Bengázi fölött is átrepültek - jelentette a BFMT-TV francia tv-állomás.

Válságcsúcs Párizsban

Párizsban szombat délután válságértekezlet kezdődött a líbiai helyzetről az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Arab Liga tagjainak részvételével az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának érvényesítése érdekében, amely katonai erő alkalmazását is lehetővé teszi Moamer Kadhafi rezsimjével szemben.

Nicolas Sarkozy francia elnök, Alain Juppé francia külügyminiszter, David Cameron brit miniszterelnök és Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője előzetes megbeszélését követően a francia államfő fogadta az elnöki hivatal lépcsőjén a kétórásra tervezett találkozó 22 résztvevőjét.A meghívott vezetők között van Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Angela Merkel német kancellár, José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök, valamint Katar, Irak, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek képviselője.

Az Afrikai Unió képviselője az előzetes hírekkel ellentétben nem vesz részt a megbeszélésen. Francia diplomáciai források szerint öt afrikai ország vezetője külön találkozik a mauritániai Nouakchottban, ahol a líbiai helyzet békés megoldásában betöltendő közvetítő szerepről egyeztetnek. Az Afrikai Unió március 11-én elutasította a katonai beavatkozás lehetőségét Líbiában.

A párizsi válságértekezlet résztvevői viszont a Líbia ellen alakuló nemzetközi katonai koalíciót véglegesítik. Miután helyszíni jelentések szerint a líbiai külügyminiszter által pénteken bejelentett tűzszünet a gyakorlatban nem lépett életbe, a nemzetközi erők a válságértekezletet követő államfői nyilatkozatok után azonnal megkezdik a katonai akciót a líbiai civil lakosság védelmében - közölték Párizsban diplomáciai források.

Ezek szerint elsőként Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada erői indulhatnak meg, őket követi majd az Egyesült Államok, s a harmadik lépésben az arab országok csatlakoznak a katonai akcióhoz. A NATO szerepe egyelőre nem tisztázott, miután Párizs korábban kijelentette: nem akarja, hogy az atlanti szövetség avatkozzon be egy arab országban. A nemzetközi erők elképzelhetően először a líbiai katonai támaszpontokra mérnek csapásokat, elsősorban a repülőterekre, hogy megsemmisítsék a líbiai légvédelmet és megakadályozzák a líbiai katonai repülők felszállását.

A nemzetközi katonai fellépést nagyban nehezíti, hogy a líbiai vezetőhöz hű erők szombaton tüzérségi tűz alá vették a kelet-líbiai Bengázi városának központját. Moamer Kadhafi - akinek távozását is követeli a nyugati vezetők többsége - eközben óva intett bármilyen, országa elleni katonai beavatkozástól. Szóvivője, Músza Ibrahim tájékoztatása szerint jogtalanságnak, tiszta agressziónak bélyegezte az esetleges intervenciót, amelyet szavai szerint a Nyugat „meg fog bánni", és amellyel kiszámíthatatlan kockázatoknak teszi ki a földközi-tengeri térséget és Európát.

Válasz