Több ezres tüntetések vannak az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Írország, Portugália nagyobb városaiban - a pénzügyi válság által leginkább érintett országokban. A felvonulások több helyen agresszív randalírozássá fajultak, főleg Róma és London területén.

Olaszországban a kapitalizmus elleni tüntetések több városra is átterjedtek. A hét végén diákok tömege rohant le egy amerikai bankot Milánóban. Olasz rendőrök elmondása alapján a diákok betörtek a Goldman Sachs Group Inc. előterébe. Mire a rendőrség szétoszlatta az összegyűlt tömeget, a bank falai már vörös feliratokkal voltak tele. Silvio Berlusconi miniszterelnököt okolják az olasz pénzügyi válságért. A tüntetők a UnicCredit bank épületét és tojással dobálták tele. A hétvégén végül több mint kétszázezer tüntető érkezett Rómába vonatokkal és távolsági autóbuszokkal.

A "Foglaljuk el a Wall Street-et" nevű tömegmegmozdulás a bankok korrupciója, a szegénység és az egyenlőtlenségek elleni harc jelszaván bontakozik ki. A tömegmegmozdulások New Yorkból indultak ki néhány héttel ezelőtt, és mára az USA egész területére, majd az Európai Unió egyes tagállamaira is kiterjedtek. Főképp Olaszországra, mint az adósságválság által leginkább sújtott területre. A Bank of Italy múlt havi adatai szerint az ország adóssága meghaladja az 1,911 billió eurót. (2,6 billió dollár), ami az ország GDP-jének kétszerese. Berlusconi kormányzata pedig újabb megszorító intézkedésekbe kezdett.

Szemtanúk szerint Rómában a rendőrség könnygázzal és vízágyúval oszlatta a tömeget. A tüntetések összecsapásokká fajultak, miután a tüntetők gyújtogatni kezdtek és betörték a bankok ablakait. A tüntetők köveket, üvegeket és más tárgyakat dobálnak az oszlató rendőrökre, egyes csoportok nem csak a bankfiókokat célozták, több bankautomatát is tönkretettek. A fővárosban a metróállomások környékére mintegy 1500 rendőrt vezényeltek ki. A tüntetők egy csoportja a Honvédelmi Minisztérium és a munkaügyi hivatal ablakát is betörte, majd véletlenszerűen a házak ablakait is beverték, autókat gyújtottak fel. Közel százan megsebesültek az összecsapásokban, az áldozatok között tüntetők és rendőrök egyaránt vannak. Rómában több műemléket is elfoglaltak a tüntetők, a városi múzeumok bezártak, hogy elkerüljék a nagyobb károkat. Berlusconi annyit nyilatkozott, hogy ez aggodalomra ad okot, és a rendbontókat mindenféleképpen azonosítani kell.

Londonban, Athénban és Frankfurtban is hasonló a helyzet, több ázsiai országban pedig szimpátiatüntetések kezdődtek. A tüntetések visszatérő jelszava a "Mi vagyunk a 99 százalék", ami éles ellentmondásban áll azzal, hogy a rendbontásokat több közismert befektető, például Soros György is támogatja. Ha emlékezünk arra, Soros hány felé osztotta a pénzt orosz területen a Szovjetunió felbomlása előtt, máris egészen más szemmel tekintünk a most kibontakozó tömegmegmozdulásra.

A Londonban kibontakozó tüntetések létszáma nem tudható, de a tüntetések összecsapásokká fajulása a már megszokott menetrend szerint zajlott. A rendőrség nem oszlatja a tüntetőket, hanem bekeríti a teljes tömeget, és mivel a kisebb csoportok nem tudnak kijutni, a teljes tömeg feszültebbé, agresszívabbá válik, így a kisebb, agresszív csoportok a teljes tömeg lelkiállapotára hatással vannak.

Németországban több mint 40 ezer tüntető vonult az utcákra, közel 8 ezren vannak az utcákon Berlinben, és 6 ezren az Európai Központi Bank épülete előtt Frankfurtban. Többnyire még demokratikusabb berendezkedésért tüntetnek, és a bankok kapzsiságának végéért. Münchenben, Hamburgban és több német nagyvárosban is hatalmas tömegek gyűltek össze.

Spanyolországban is több ezren gyűltek össze a Plaza Cataluna előtt Barcelonában, a transzparenseken "az egyszerű ember nem fog fizetni a kormány és a cégek adósságáért" felirat látható. A spanyol tüntetéseken is hangot adnak a magas munkanélküliség (Spanyolországban már 21%), a korrupció, és az újabb megszorítások ellen.

Az európai országokban a  tüntetők közül megkérdezettek közt sokan azt mondták, hogy az USA-ban kezdődő "Foglaljuk el a Wall Street-et" hatására mentek az utcákra. Többnyire a jelszavak is hasonlóak, és megállapíthatjuk, hogy a jelenleg kibontakozó tömegmozgalom teljes egészében anyagi tényezők által vezetett megmozdulás. Ideológia és erkölcsiség nélkül, a tömeg kitölti a dühét, sok helyen a tömegfelvonulások már most gyújtogatássá és fosztogatássá fajultak. Az, hogy a kapitalista vezetők közül többen szimpátiájukat fejezték ki a "mozgalommal" (maradjunk inkább a tömegmegmozdulás megnevezésnél...) csak annyit mutat, hogy a hatalomnak jelenleg érdekében áll, hogy világszerte tömeges tüntetések legyenek, lehetőleg a legprimitívebb, legpusztítóbb formában. Ugyanis ha a csőcselék tombol és a helyzet végül kezelhetetlenné válik, az Amerikai Egyesült Államok és Európai Unió szervezetéből kilépő országokban fenntartható a hatalom a hadsereg segítségével minimális lakossági ellenállással, hiszen a hadsereg bevetése a randalírozó tüntetők ellen szükséges... Érdemes megfigyelni a használt jelszavakat: a tömegek demokráciáért, egyenlőségért tüntetnek, nem társadalmi igazságosságért (ami nem egyenlőség, hanem igazságos egyenlőtlenség!). A tömegek erkölcsi alap híján csak akkor mozdulnak meg, mikor már nincs meg a következő napi betevő, mikor már ételre nem futja. Látható, hogy az ilyen tömegmegmozdulás értelmetlen pusztítássá fajul!

A nyugati államokban miért a megszorítások ellen tüntetnek? Ha már utcára vonulnak, miért nem azért tüntetnek, hogy az elnyomó cionista hatalmi elit azonnal fejezze be a tömeg pénzéből finanszírozott háborúit, és hívja haza a csapatokat Líbiából, Irakból, Afganisztánból? A megszorítások ennek köszönhetőek, a cionizmus a néppel fizetteti meg az újabb, ideológiai alapon történő vérontásokat. A hatalom megint felhasználja a tömeget, az emberek pedig hagyják magukat megvezetni.

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info