Mára teljesen világos lett, hogy a líbiai háború egy elhúzódó háborúvá vált, és annak ellenére, hogy a NATO lerombolta Bani Walid-ot és Sirte-et, a Kadhafihoz hű erők (lojalisták) még mindig uralják ezeket a városokat. A legújabb hírek szerint a lojalisták fölszabadították Ghadames városát is.

Orosz katonai szakértők úgy vélik, hogy a líbiai honvédség fő erejét, az ezredes legfiatalabb fia, Khamis al-Kadhafi, és az általa vezetett 32. dandár alkotja. Khamis, miután a líbiai katonai akadémián befejezte tanulmányait, elvégezte Moszkvában a híres Frunze katonai akadémiát (az orosz közvélemény természetesen neki drukkol). A mostani katonai teljesítménye alapján még az Egyesült Királyság sajtója is a legendás Sivatagi Róka, Erwin Rommel német tábornok mai utódjának, az új Rommelnek nevezi - aki szintén alaposan megizzasztotta a brit csapatokat Észak-Afrikában. 

Erwin Rommel 1941-42-ben kiemelkedő teljesítmény nyújtott Líbiában a brit csapatok ellen. Az új Rommelt az utolsó támadás után Bani Walid ellen - melynek védelmét úgy tűnik a 28 éves Kahamis irányította -, már egyenesen a „líbiai szörnyetegnek” nevezik ellenségei. Mindazonáltal elképzelhető, hogy a napi 50-60 bombázás következtében előbb vagy utóbb elfoglalják ezeket a városokat is a NATO által támogatott lázadók és idegen erők, ám attól a háborúnak még nem lesz vége. Számos jelentés szerint Kadhafi oldalán nagyszámú tuareg harcos áll, akik a legjobb sivatagi harcosok.

A háború ebben az esetben át fog alakulni gerillaháborúvá, és a 7 ország területén szabadon mozgó harcosok bárhol és bármikor lecsaphatnak ellenségeikre. Elképzelhető, hogy a konfliktus az afgán forgatókönyv szerint hosszú évekig el fog húzódni, és a tálib ellenálláshoz hasonlóan egy végeláthatatlan küzdelem veszi kezdetét. Bárhogy is alakuljon a háború további menete, az már biztos, hogy ilyen Sivatagi Rókából egy évszázadban legfeljebb egy születik.

Kun András