„Az antiszemitizmus nem egyéb, mint a keresztény ember önvédelmi állapotba való helyezkedése a zsidó szemitizmussal, e halálos ellenségünkkel szemben."

Az 1800-as években oly mértékben kezd eluralkodni a zsidó hatalmi kérdés hazánkban, hogy egyes országgyűlési képviselőkben kérdések merülnek fel, e szennyes népség mivoltával kapcsolatban. Megtörténik a tiszaeszlári brutális gyilkosság. Ennek az eseménynek a hatására Ónody Géza felszólal az országos ülésen 1882. május 23-án. A magyar nép megmozdul. A zsíros, fekete magyar föld egy nagyobb hányada kétes zsidó kezek karmai közé vándorol. A magyar paraszt tönkremegy, s vele együtt a magyar nemesség is. Sötét alakok jelennek meg a falvak határaiban. Megindul az agrármarxizmus szárnybontogatása.

A zsidó kereskedők és kocsmárosok jóvoltából felborul hazánk egyensúlya. Megbomlik a lánc, mely a parasztemberre s annak asszonyára épül. Zsidó-keresztény házassági törvényjavaslat, Tisza Kálmán jóvoltából. Nagymérvű askenázi zsidó bevándorlás Oroszországból. 1878. június 24-én Istóczy Győző indítványa a zsidók Palesztinába való telepítéséről. A zsidó tudja, hogy hogyan kell egy nemzetet megfosztani önérzetétől, nemzeti jellegétől.

„A szorgalmas, becsületes nép kivándorol a jobb jövő reményében, s helyette bevándorol a renyhe, gusztustalan ortodox, galíciai zsidó, aki elragadja nemzeties jellegünket, meghamisítja nemzeti irodalmunkat, meghamisítja a keresztény erkölcsöt." (Veres József, orosházi evangélikus lelkész gondolatai)

A zsiványnak a föld nem az életet jelenti, nem a nemzeti lét alapköve, neki az csak egy eszköz, mellyel előlendíti szennyes gazdasági üzelmeit, ha teheti, bármi áron! Szívja a földművelő nép vérét, kinek a föld a megélhetést, a nemzeti lét alapját, forrását és biztosítékát jelenti.

Ilyen körülmények közepette indul útjára a Magyar Antiszemita Párt 1883. október 6-án. A párt ügyeit egy négytagú bizottság kezelte, akik a következőek voltak: Istóczy Győző, Simonyi Iván, Széli György és Ónody Géza. Párthelyiségük a Kálvin tér 1. szám alatt volt. Európában először Magyarországon bontakoztatta ki szárnyait az antiszemitizmus az Országgyűlésben. Istóczy szorgalmazta a nemzeti összefogást, szerinte a zsidókérdés egész Európa ügye!

Az 1882. szeptember 11-i drezdai kongresszuson hangot is ad ezen gondolatainak egy kiáltványában. A zsidóság által veszélyeztetett európai keresztény államok kormányaihoz és népeihez intézett manifesztumában. Hozzá kell tenni, hogy a zsidók nem sokáig tűrték meg képviselőinket a parlamentben. Mindenféle formában ellehetetlenítették munkájukat. Tudvalévő, hogy ekkorra már a sajtó nagy hányada zsidó kézen volt. El lehet képzelni, milyen hadjáratot indítottak az antiszemita képviselők ellen. Az Apponyi-mánia képviselői által megszállt papság pediglen tartózkodó magatartást vesz fel az antiszemita képviselőkkel szemben. Ez, s látván a haza nyomorba vándorlását, minden igyekezet ellenére, a párt széthullásához vezetett.

Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Romániában is voltak jelei az ébredésnek, bár ezekben az országokban egy időre megrekedt a folyamat társadalmi szinten, de a Magyar Antiszemita Párt halála után, ezekben az országokban szép számmal képviselték az antijudaizmus harcosainak eszméjét. Hazánkban sajnos évtizedekre megszakadt ez a folyamat. Kötelességünk megismerni cselekedeteiket, emlékezni rájuk és terjeszteni dicsőséges küzdelmeiket, amiket az Országház csatamezején a mi javunk érdekében is végeztek!

„...ha az antiszemitizmus más, vagy más akar lenni, mint a nemzeti egészséges géniusznak védekezése, hogy úgy mondjam, felébredése, fellázadása a zsidó idegen uralom ellen, ha az antiszemitizmus más, vagy más akar lenni, mint az egészséges korszerű haladás, ez esetben nem kívánok mást, minthogy bukjék meg minden antiszemita, bukjunk meg mi előőrsei ezen küzdelemnek, bukjunk meg dicstelenül, gyalázattal. De ha az antiszemitizmus azon faktorok folyománya, melyek az emberi társadalmat szabályozzák, ha az antiszemitizmus a nemzeti géniusz felébredése, ha az antiszemitizmus az egészséges fejlődés és haladás: akkor uraim ne merészeljenek a kor kerék küllőibe kapaszkodni, mert különben ezen kerekek agyon fogják zúzni az ellenállót, akár hívják azt, aki ellenáll a magyar kormánynak, akár a sokkal nagyobb hatalomnak, a zsidóságnak." - Simonyi Iván

(Keresztes)