Alább a Magyar Nemzet mai, az interneten csak és kizárólag nálunk (saját szkennelés) olvasható cikke. Kiderül belőle, Mohácsi megint árulja a hazát. Hozzátesszük: Mohácsinak nem ez az első nyílt hazaárulása. Valószínűleg emlékezhetünk még a BBC-s pofátlan hazudozására, a svéd közszolgálati-beli ámokfutására stb. Normálisabb országban már rég sittre vágták volna az ország tudatos lejáratása, ellehetetlenítése (amibe a gazdasági, pénzben is mérhető tönkretétel is jócskán beletartozik: elmaradó turizmus, befektetések, árumegrendelések, tenderekben történő alulmaradás, magyar ösztöndíjasok, munkavállalók visszautasítása stb.) miatt – ha éppenséggel nem állították volna falhoz. Az eredeti, hivatkozott cikkITT van.

A cikk:

Mohácsi New Yorkig szaladt
A roma politikus Amerikától vár segítséget a hazai „gyűlöletbűnözés” miatt

A legnagyobb lehetőség pályafutásom során, hogy az Egyesült Államok kormányától kérjek segítséget a magyarországi gyűlöletbűnözés miatt – nyilatkozta a Foreign Policynek Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő, akit a napokban New Yorkban kitüntetett a Human Rights First civil szervezet.
A roma emberek azt hitték, jobb lesz az életük nyugaton, ehelyett diszkriminációt, elutasítást tapasztalnak, a gyerekeiket pedig elveszik tőlük a hatóságok. Most rosszabb nekünk, mint a zárt határok között, a kommunizmus idején – mondta a Foreign Policy kérdésére Mohácsi Viktória.

A díjazott képviselő azt a semmivel nem igazolható állítást tette, hogy Magyarországon napjainkban is folytatódik az a gyilkosságsorozat, amely 2008-ban kezdődött. Közismert: a romák elleni gyilkosságsorozat az 2009. augusztus eleji kislétai eset óta nem folytatódott; a gyanúsítottak ellen vádat emeltek, bírósági tárgyalássorozatuk márciusban kezdődik.

Mohácsi azt is állította: folyamatosak a támadások a magyarországi cigányság ellen. Ezeknek a bűncselekményeknek a száma — a politikus úgymond saját felmérése alapján — háromszorosa annak, amiről a rendőrségi jelentések szólnak. — Nem jó érzés cigányként Magyarországon élni — hangsúlyozta a cigánybűnözés fogalmát használó Jobbik tavalyi választásokon elért 15 százalékos eredményére kitérve. A roma politikus egyúttal azt hangoztatta: abban bízik, a washingtoni külügyminisztériummal közösen nyomást tudnak gyakorolni, hogy a leendő EU-romastratégiába vegyék bele a gyűlöletbűnözés büntethetőségét.

A szerző kétes állítása az, hogy európai parlamenti mandátumát a Jobbik térnyerése miatt veszítette el 2009-ben. Ám az eredetileg országos cigány önkormányzati elnöki ambíciót dédelgető Mohácsi az idén október 3-i települési kisebbségi választásokon a Hajdú-Bihar megyei Bedő községben nem tudott bekerülni a négytagú cigány önkormányzatba.

Egy közvélemény-kutatásra hivatkozva Mohácsi azt állította, itthon 2004-ben a lakosság 94 százaléka nem akarta, hogy gyermeke roma padtársat kapjon. A kisebbségi tanulók „gettóiskolákba" kényszerülnek, és esélyük sincsen, hogy a későbbiekben sikeres felnőttekké váljanak. Mohácsi tehát elhallgatta a lap olvasói előtt, hogy egész térségek válnak cigány többségűvé, sok helyütt már csak emiatt is lehetetlen volna „integrált" intézményeket létrehozni. „Nincsenek roma tanárok, orvosok, ügyvédek, emberi szabadságjogi aktivisták, senki, aki sikeres lenne" — fakadt ki Mohácsi. Ám nem említette, hogy a rasszizmus elleni küzdelem „élharcosa", Kolompár Orbán évek óta az Országos Cigány Önkormányzat élén maradhat a vele szemben három ügyben folyó büntetőeljárás ellenére.

Mohácsi szerint az, hogy a roma származású gyerekek nem vesznek részt az oktatásban, egyetlen százalékukra igaz. Figyelemre méltó azonban: a családi pótlék feltételéül a cigány gyerekek iskolába járatását szabó kormányintézkedést hajdani párttársa, Hága Antónia romaügyi szakértő is üdvözölte mint a felzárkózás egyik zálogát.

A riporter ama tendenciózus kérdésére, hogy minek köszönhető a Jobbik megerősödése és a cigányellenes hangulat erősödése Magyarországon, Mohácsi elmondta: a rossz gazdasági helyzet miatt sokan elvesztették az állásukat, és ezért alaptalanul a cigányságot hibáztatják. Érvelésében nem szerepelt az a — még Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista által is elismert — tény, hogy a cigányság felzárkóztatási kudarcával összefüggésben is jelentékeny részben kriminalizálódik.

Mohácsi Viktórián kívül Julius Kaggwat ugandai homoszexuális aktivista vehette még át az idei Human Rights First Awardot.