Az iskola az ember tudásának egyik legfőbb forrása, s mint ez a személyiségének egyik alakítója. Egy hatásos oktatási rendszer ezért jó kezekben, hosszú távon a társdalom pozitív irányba való fejlődéséhez vezet, minden téren. Azonban hazánkban a jelenlegi zsidó kézben lévő oktatási rendszerről ez nem mondható el. Az oktatást saját céljaikra felhasználva a társadalom ellen fordították.

A fiatalok már az iskolában szembesülnek azzal, hogy jogaik nincsenek, csak kötelességeik. Ha netán a diák azért nem tanulna más napra, mert elmegy a testvére esküvőjére, vagy csak egyszerűen a családjával tölti a napot, meglátogatja a nagyszüleit, akkor azzal kell számolnia, hogy másnap elégtelent kap valamiből. Ennek hatására a fiatalokban hamar rögződik: csak kötelességeik vannak, joguk még az élethez sincs. Így az iskolai évek végére tökéletes kapitalista rabszolga válik belőlük.

A tanórákon elhangzottakat a diákoknak feltétlenül el kell fogadniuk. Nincs joguk kérdezni (elsőre lehet, de mélyebbre menni a témába nem), megkérdőjelezni azt. Így a fiatalokból kiölik az egyéni gondolkodást, és a kreativitást, befolyásolhatóvá teszik őket, megszűnnek egyéniségek lenni, és beolvadnak a rabszolga-társadalomba. Beleolvadnak abba a társadalomba, amit a rendszer kénye-kedve szerint irányít. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt már előkerülnek a kábítószerek, az alkohol, a „bulik” és minden más kellék, ami egy társadalom bomlasztásához kell.

Tovább rontja a helyzetet, hogy az újabb tanárok nagy része ezekből az egyetemekből kerül ki. Sokuk hasonló módon züllött és ezzel megfertőzik a diákokat. Gyakori az is, hogy a tanárok alkalmatlanok a tanításra. Így az óra abból áll, hogy valaki 45 percen át a beszéli azt, ami a tankönyvben van, felolvassa, a többi meg ír. Javítani is megoldó kulcsból szokta pár tanár, de kérdem én: akkor minek tanár, ha ő sem tudja? Ez nem tanítás! Így a diákok nem tanulják, hanem csak magolják a tananyagot, és meg sem értik.

8. osztály után a tananyag annyira összefüggéstelenné, szárazzá, és értelmetlenné válik, hogy sokan jogosan érzik úgy, hogy már nincs is értelme bejárni. Mindenből csak elméleti oktatást kapnak, aminek bizonyos tantárgyaknál semmi hasznát nem veszik. Csak úgy, mint semmi másnak sem. A tananyagot teljesen megfertőzték a zsidó hamis tanok. Biológia órán Darwinról tanulnak, történelem órán hamis történelmet, ahol a szabadkőműves forradalmakat éltetik, nyelvtan órán a magyar nyelv finn-ugor eredetét hirdetik, irodalom órán szabadkőműves írók, költők műveit olvassák, ahol Isten tagadását a felvilágosodással teszik egyenlővé. Minden amit tanulnak az hamis, vagy haszontalan. És akik tanítják, azok el is hiszik ezeket.

Az egész oktatási rendszer, egy hazugság, az oktatás csak egy ürügy. A valódi célja ennek a gépezetnek, a rabszolga-társadalomba való beillesztés, lezüllesztés, agymosás. Leköti fiataljaink energiáit, elveszi az életüket, elveszi tőlük a lehetőséget, hogy megszerezzék azokat a tapasztalatokat, amik szükségesek lesznek az életükhöz, úgy végeznek az iskolából kikerülve, hogy a quantum fizikát azt tudják, de élni nem tudnak...

Pedig pont ez kéne hogy a célja legyen. Ehhez pedig elengedhetetlen az igaz értékek megtanítása.

A jövő hungarista államában az iskolák célja a fiatalok életerős, intelligens, erkölcsös, munkáját/feladatait teljes mértékben elvégezni tudó emberré nevelése és az ehhez szükséges tudás, tapasztalatok átadása lesz. Itt minden lehetőség meg lesz arra, hogy a lezüllött fiatalságból becsületes munkásemberek váljanak. (Még ha nem is lesz egyszerű). Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a diákok számára az iskolán kívül is van élet, ezért semmiképpen sem kell túlterhelni őket. A diáknak elsősorban a későbbi szakmájához szükséges tantárgyakat kell tanítani, valamint az alapvető tantárgyakat, a többi másodlagos.

Az egyik legfontosabb változásnak a tanárok körében kell lennie. Ők azok, akiktől tanulnak a diákok, ezért nagyon fontos mindaz, hogy milyen emberek, és hogy hogyan tanítanak és mennyire fegyelmezik a diákokat. A tanári pálya egy hivatás, amit mindenképpen megfelelően kell jutalmazni. Mivel a diákok napjaik igen nagy részét az iskolában töltik, ezért ott is erkölcsösségre és fegyelemre kell nevelni őket. A tanórán rendkívül fontos a párbeszéd, és hogy a diákok gondolkozzanak, tanuljanak meg gondolkozni, átlátni a dolgokon, folyamatokon, megérteni azokat. Ne csak magolják, hanem meg is értsék amit tanulnak. Mindenképpen nagyobb figyelmet kell szentelni a gyakorlatra, olyan tantárgyaknál mint kémia, fizika, ahol a puszta számokkal, képletekkel és elméletekkel nem megy semmire az ember. Értsék is meg, hogy az amit tanulnak, amiről tanulnak, az hogyan zajlik, működik, és miért úgy. Bemutatni ezeket, kísérletekkel, hogy amit tanulnak azt alkalmazni is tudják. És ami még fontos, hogy megtanuljanak végre közösségben dolgozni, a csapatmunkát, együttműködni másokkal a feladatok megoldásában és feladni az önzést, mert ezen fog múlni a jövő társadalmának a sikere.

A természettudomány tantárgyainál, mint például a biológia és a földrajz, szükséges hogy az ember ne csak ilyen-olyan adatokat tudjon, hanem ténylegesen megismerje a természetet, környezetét, az állatvilágot, megtanulja tisztelni és védeni azt. Magyarországot a négy fal közt nem ismeri meg senki se.

A matematika a logikus gondolkozásról szól, ezért a tanároknak is végre ésszerűen kéne tanítani azt, nem csak a táblára felírni a számításokat. Ennek a tantárgynak a megértése szinte csak azon múlik, hogy hogyan tanítják.

Ideje lenne nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a diákok, megismerjék elsősorban saját népük (igaz)történelmét, kultúráját, művészetét, másodlagosan pedig más népekét. Hogy kialakuljon bennük a nemzeti öntudat, és megismerjék a világot ahol élnek, és az itt zajló politikai folyamatokat, hogy ne lehessen őket megtéveszteni, és nyitott szemmel tudjanak járni, valamint meg kell velük ismertetni az igazi művészetet, a diszkózenék helyett.

Rendkívül fontos, hogy az iskolákban végre megfelelő óraszámban, megfelelő intenzitású testnevelés órák legyenek, hogy a fiataljaink életerősek, és egészségesek legyenek. Az iskolákban (azon kívül is) biztosítani kell az ingyenes lehetőséget a sportokra, küzdősportokra.

Az iskolákban a diákoknak meg kell találniuk azt a szakterületet, amiben a legjobbak, és azon a területen kell később munkalehetőséget biztosítani nekik, és az ehhez szükséges tudást átadni nekik. És így az iskolából egy életerős, intelligens, erkölcsös, munkájukat/feladataikat teljes mértékben elvégezni tudó munkásemberek kerülnek ki, akik a saját szakterületükön mindenképpen hazájuk szolgálatába állíthatóak lesznek, hogy újjáépítsék, és újra felvirágoztassák azt.

Egy gimnáziumi tanuló

Jövőnk.info megjegyzés: Munkásállamunkban az oktatás lényege az életre nevelés, ebben a kifejezésben benne is van a lényeg. A gyerekeket, majd ifjakat nem csupán tanítani kell, de nevelni, testben, lélekben és szellemben, és olyan tudással ellátni, melynek segítségével helyt tud állni az életben. Persze az élet is "kissé" más lesz, mint a jelen rendszerben...