Folytatódik az ózdi riport (első rész ITT). 

Az alább olvasható második részben leginkább az utolsó („Csap, WC papír, kanál”) szekcióra figyeljünk: igen, cigányaink a saját óvodájukat lopják szét. Azt az óvodát, ahol gyermekeiket szobatisztaságra próbálják szoktatni, ahol emberi normákra próbálják szoktatni, szoktatni őket. Talán még az odajáró gyereküket is vitték ovit bontani. Miről beszélünk? Mit akarunk mi itt megváltani korbács nélkül? Óvónéni meg löki a lejárt, avas, polkorrekt mondókát... Azt meg egyáltalán nem kell kommentálni, hogy „Az is fontos az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a délutáni foglalkozást, tanulási lehetőséget nyújtó intézményből ne vigyék haza a könyveket, mert a szülők eltüzelik.” Hát igen – ezek a tanulni vágyó, de elnyomott romák…

„Ózdon a helyzet rizikós” – választási riport 2. rész

Egy kilencvenkét éves asszony csütörtöki temetése volt Ózd régóta legjelentősebb közéleti eseménye. Solymosi Miklósnét három roma származású gyerek ölte meg a város egyik nyomortelepén. Az eset a választási kampány meghatározó elemévé vált a pártok számára, amelyek egyöntetű véleménye, hogy a szociális és etnikai feszültségek katasztrófa közeli állapotba juttatták a halmozottan hátrányos helyzetű várost. Az MR Online által megkérdezett helyi lakosok, cigányok és magyarok véleménye hasonló, úgy vélik, külső beavatkozás nélkül Ózdon rövidesen elszabadul a pokol. Ha más-más párttól is, de ugyanazt várják a városban: munkát, a helyi államhatalom szétmállásának megállítását valamint gyors megoldást a cigány-magyar együttélés problémáira.

Cikkünk a hasonló címen megjelent írás folytatása.

Vastaps és háború 

Ózdon a megkérdezett civilek mellett a pártok is első helyen foglalkoznak a helyi etnikai feszültség témájával. A Fidesz városi szervezete a Hétesen meggyilkolt asszony február 25-i temetése előtt egy nappal sajtótájékoztatót tartott, valamint közleményt adott ki, amelyben elítéli a támadást. A gyilkosság közvetlen okait a Fidesz a többgenerációs munkanélküliség, a csak a segélyre berendezkedők számának növekedésében, a beilleszkedés hiányában látja. A jobboldali párt levelet küldött Bajnai Gordon miniszterelnöknek, valamint a parlamenti pártok elnökeinek, akiket arra kért, vegyenek részt a romák által megölt Solymosi Miklósné búcsúztatásán.

A csütörtöki temetésen országos politikus nem jelent meg ugyan, de az ózdi pártok és az önkormányzat prominensei ott voltak. A város képviselőtestülete közös közleményt adott ki, amelyben elítélték a kiskorú gyilkosokat és szüleiket is, a hatóságoktól pedig a lehető legnagyobb szigort kérték a büntetések kiszabásakor.

A törvényen kívül élő cigányok témájával kezdte első kampánybeszédét Tóth István MSZP-s jelölt, volt kórházigazgató is a temetés előtt egy nappal. Ózd országgyűlési képviselője, miután mondandója elején megemlítette, hogy a 38 ezres lakosú Ózdon 14 ezer roma él, kijelentette, az etnikai feszültségek megoldása nem tolható tovább.

A szocialista képviselőjelölt szerint most még le lehet ülni és meglehet tárgyalni ezt a problémát, amelyet közösen kell megoldani cigányoknak és magyaroknak. „Ha azonban ezt az időt elszalasztjuk, a polgárháború réme fenyeget minket” – mondta Tóth István első idei lakossági fórumán, amelyen részt vett Mesterházy Attila is. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki Ózdon kezdte vidéki kampánykörútját, visszafogottabban fogalmazott, elmondta, amit egyébként Tóth is, hogy szerinte a bűnnek nincsen faji hovatartozása, és a következő évek legnagyobb feladata a társadalmon belüli korlátok lebontása lesz: a kelet és nyugat, a gazdagok és szegények, a magyarok és romák közti vasfüggönyök eltűntetése. (Kuruc.info: értsd: a magyarok lebutítása, elcigányosítása, amely már így is gőzerővel halad – például a hihetetlenül ócska, a Kádár-rendszernek közelébe sem érő közoktatás és a kereskedelmi médiumok által)

Az ózdi Civil Ház zsúfolásig telt színháztermében a négy-ötszáz fős, főleg idősekből (Kuruc.info: más már nem is maradt az MSZP-nek…) álló közönség egy része vastapssal várta és búcsúztatta az MSZP-s politikusokat. A tetszést nyilvánító nézők között volt a SZEM több tagja is, köztük olyanok, akik korábban a szocialista kormányzat eredményeivel kapcsolatos bizonytalanságaikról beszéltek. Kevésbé volt lelkes egy idős nő, akit Mesterházy Attila érkezése előtt a kormányt bíráló megjegyzései miatt, „fogja be a pofáját” felszólítással kiküldtek a teremből. (Kuruc.info: no comment!)

Nem örültek Mesterházy Attilának a Jobbik ózdi aktivistái sem, akik füttyszóval és kormánybíráló transzparensekkel fogadták a művelődési ház bejáratánál a politikust. A beszéd után egyikük azt mondta, Mesterházy üres szlogeneket hajtogatott, ellentétben velük, akik az Ózddal szomszédos Farkaslyukon nemrég sikeres lakossági fórumot tartottak fele részben roma közönségnek. „Vastaps volt a teremben, a végén közösen felállva énekeltük a székely himnuszt, romák és magyarok.” Egy másik Jobbik-aktivista elmondta, várják a tagjaik közé a tisztességes cigányokat. Olyan roma azonban eddig nem akadt, aki belépett volna a radikális változást és a cigánybűnözés visszaszorítását követelő párt ózdi szervezetébe.

Több farkaslyuki roma, köztük Harkály Aladár önkormányzati képviselő elmondta, a Jobbik községükben tartott fórumára kíváncsiságból mentek el, és bár továbbra sem szimpatizálnak a párttal, sok mindennel egyetértettek, ezért valóban megtapsolták a felszólalókat, köztük Kisgergely András jelöltet. Ők is úgy gondolják, hogy a többi embert veszélyeztető romák ellen fel kell lépni, de a cigánybűnözés fogalmát nem tudják elfogadni. „Nálunk is vannak összeférhetetlennek, de nagy baj, hogy minden cigányt egy kalap alá vesznek. Azt mondják, hogy a rendes romák neveljék meg a többieket, de mi nem vagyunk hivatalos rendőrség, nincs hatalmunk fölöttük. Azt tudjuk tenni, hogy a település rendjére megpróbálunk vigyázni.” (Kuruc.info: a szokásos sablonszöveg. Igenis a cigányság rendes része megállíthatná bűnöző fajtársaikat. Hogy ezt nem teszik meg, azzal csak azt igazolják, hogy egyrészt számbelileg sokkal-sokkal kevesebben vannak, másrészt deviánsék még a saját fajtatársaik kérését sem tartják be. Arra meg nem is merünk gondolni, hogy nem is igazán gondolják komolyan mindezt a nyilatkozók – végül is, a saját fajtatársaikról van szó, és „összezárnak”…)

Az egyik farkaslyuki férfi elmondta, korábban a helyi bányában dolgozott, aztán sokáig csak segélyen élt, de mióta felállt a faluőrség, rendszeresen dolgozik. A kétezer fős településen 52-en járőröznek, közülük 48 cigány származású. A tucatnyi megkérdezett farkaslyuki roma mindegyike azt mondta, az MSZP-re szavaz, mert úgy tűnik, a faluőrség bevezetése óta valami elindult a községben, érezhetően csökkentek a bűncselekmények, és több embernek van munkája.

Lobbi és energiaerdő

Az Ózdon közkeletűen csak cigánykérdésként emlegetett problémát majdnem minden megszólított első helyen említette a helyi gondok rangsorában, de hozzátették, hogy a város problémahalmaza csak egyben kezelhető. Általános vélemény, hogy Ózd mélyrepülését az acélipar nyolcvanas években kezdődött felszámolása indította el, tehát a munkanélküliség letörése nélkül a kriminalizálódás, a romák integrációja és a közbiztonság kérdése sem megoldható.

Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje február 24-i lakossági fórumán azt mondta, Ózd szerinte az ország nagyon fontos része, és bár a rendszerváltás utáni átalakulás talán az ottaniakat is megviselte, azért van kiút. A Jobbikkal ellentétben például meg kell becsülni a multinacionális cégeket és a következő ciklusban lehetőség lesz a városba vezető autóutak fejlesztésére is – vélte az MSZP-s politikus, akinek beszéde a közönség egyik tagja szerint felszínes, semmitmondó volt. „Az nem kifejezés, hogy talán megviselte a várost ez a húsz év. Talán nem ismeri Ózdot eléggé" – mondta a közékorú férfi, rímelve az egyik jobbikos aktivista hasonló kritikájára.

A város elérhetőségének javítása, illetve a közlekedés fejlesztése a többi párt számára is alapvetés Ózdon. Mindenki egyetért, hogy a Budapest, illetve a Miskolc felé vezető utakat bővíteni kellene, különben kevés esély van a város vonzerejének növelésére. A 21-es út bővítése folyamatban van ugyan, ebben a ciklusban azonban már nem készül el az újabb négysávos szakasz, így jelenleg két és fél óráig tart eljutni a 150 kilométerre lévő fővárosba. A Miskolc felé menő 25-ös út fejlesztése szintén elmaradt.

Hasonlóság mutatkozik a munkahelyteremtésre vonatkozó elképzelések között is. A város lakosságának többsége nyugdíjas vagy munkanélküli. A munkaügyi regiszter 2009. novemberi adatai szerint az állástalanok kistérségi aránya meghaladta a harminc százalékot, ami jóval az országos átlag fölött van. A befektetők városba vonzása ezért régi álma a város vezetőinek, de csak kevés eredményt értek el.

Kóczián Tamás, az ózdi vállalkozói központ ügyvezetője szerint az elmúlt 15-20 évben egyetlen igazán jelentős cég, a General Electric (GE) érkezett a városba. A település legnagyobb cégének kismegszakítókat gyártó üzeme, a megrendelésektől függően ezer-ezerötszáz embernek ad munkát. A válság miatt az utóbbi egy évben a GE-nél napirenden voltak az elbocsátások, akárcsak a hongkongi érdekeltségű Saia Burgess elektronikai cég helyi üzeménél. A gazdasági krízis ráadásul duplán érinti a térséget, mert sokan az ország más pontján vagy Nyugat-Európában dolgoztak, és az ottani leépítések miatt kénytelenek voltak hazatérni. 2009 óta zajlik az ózdi kohászati üzemek egyik utolsó maradványa, a szerelvényeket gyártó Profil Kft. felszámolása is, amely egykor több mint kétszáz embert foglalkoztatott. Működik azonban még a német tulajdonú Ózdi Acélművek Kft., amely betonacél termékeket készít, és több száz embernek ad munkát.

Kóczián Tamás szerint a GE-hez hasonló méretű cég Ózdra csábítása meghaladja az önkormányzat erejét, ilyen beruházáshoz központi segítség kellene, például a már említett útfejlesztés. Az ügyvezető szerint, azt nehéz megmondani, melyik párt győzelmével járna jól az ózdi gazdaság, de az biztos, hogy fontos lenne a helyi politikusok, köztük a mindenkori országgyűlési képviselő lobbizása a befektetőknél. Kóczián Tamás úgy tudja, a Fidesz-kormány idején a városba vitt GE összeszerelő üzem letelepülésében is nagy szerepe volt a kapcsolatépítésnek, amelyben az ózdi származású Fónagy János fideszes politikus jelentős szerepet vállalt.

A város fideszes ellenzéke többször bírálta Ózd szocialista vezetését, hogy az uniós pénzből szebbé tett néhány köztér felújítása mellett, nem fordított kellő energiát a munkahelyteremtésre. Riz Gábor is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az utóbbi húsz évben csak a Fidesz-kormány idején sikerült jelentős céget a városba vinni.

A további nagy befektetők megnyerése mellett a város zöldmezős ipari parkja is hosszú évekig csak elképzelés volt. A hírek szerint talán idén sor kerülhet a beruházásra, miután a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében uniós pénzekhez jut a város. A siker egyelőre bizonytalan, épp a földrajzi elszigeteltség miatt. Ózd már működő barnamezős ipari parkja, amelyet a kohászati üzemek maradványain létesítettek, csak kisebb cégeket vonzott – igaz a nagy befektetők a zöldmezős lehetőségeket jobban kedvelik.

Kóczián Tamás szerint, mivel a kohászatot el lehet felejteni, olyan egyéb tevékenységre van szükség, amely az általában alacsonyan képzett munkaerőt felszívja. Az erdőgazdálkodás fejlesztésére például, vagy a még meglévő és a modern technológiákkal gazdaságosan kibányászható barnaszén-vagyon hasznosítására.

A pártok közül szintén van, amelyik az erdőgazdálkodással húzná ki Ózdot a gödörből. A Jobbik képviselőjelöltje, Kisgergely András a pellett nevű fűtőanyag gyártásának meghonosításában látja az ózdi munkanélküliség csökkentésének nagy lehetőségét. A famorzsalékból készült anyag előállításához szükséges gyors növésű fajtákból álló úgynevezett energiaerdők telepítése, gondozása, szüretelése szintén jelentős számú munkahelyet adna a helyieknek – állítja a Jobbik politikusa.

Az energiaerdők ötletét azonban egyedül a Jobbikhoz kötik a városban. Egy fiatal férfi elmondta, ő többek között azért szavaz a Fideszre, mert a pártnak nagyon jó ötlete van az ózdi gazdaság fellendítésére: energiaerdők telepítése. Riz Gábor, a párt jelöltje visszaigazolta az értesülést, úgy véli, a következő évekre tervezett projekt része lenne a kisközösségi fűtési rendszerek kialakítása, valamint a tájrehabilitációs munkák elvégzése. Mindehhez nagy tömegű, főleg alacsony képzettségű munkaerő alkalmazható, és ez Ózdon bőven rendelkezésre áll – véli Riz Gábor.

Az MSZP-s Tóth István szerint a munkaképes korosztály közel hatvan százaléka vagy szakképzetlen, vagy nem konvertálható szakmával rendelkezik. "A piac ezt leértékeli, így nekünk egy darabig még arra kell törekedni, hogy a közmunka nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk. Itt már az is eredmény, hogy a gazdasági válság közepette nem voltak óriási leépítések" - olvasható a politikus honlapján.

Az általános képzettségi szintet csökkenti, hogy sok fiatal hagyja el a várost. „Aki teheti, az már a középiskolát is máshol végzi, és nem akar visszajönni” – mondta egy húsz év körüli fiú, aki egy ideig munkanélküli volt, most a vendéglátásban dolgozik.

Csap, WC papír, kanál

A munkanélküliség lehetséges kezelése rövid távon jórészt csak a közmunka lehetőségek bővítését jelenti a térségben, ahol több száz ember kapott így átmeneti állást. Ózdon és a környező falvakban is feltűnő, hogy a környék évek óta élen jár a közmunkaprogramban, az út mellett dolgozó sárgamellényes közmunkások látványa a városkép jellemző eleme.

Az ózdi Bánszállás negyed óvodájának munkatársa, ismerve a helybelieket, úgy látja, hogy egyre több roma férfi vállal közmunkát. „Hogy a pénzzel mit csinálnak, az más kérdés, sokan eljátsszák, játékgépeznek vagy az uzsorásnak törlesztenek.” A romák integrációjáig a bővülő közmunka programok ellenére is hosszú út vezet – mondta az óvónő, aki úgy látja, hogy a helyi családokat a képzetlenség mellett az alapvető civilizációs ismeretek hiánya is sújtja.

„A gyerekek észbeli képességeivel nincs baj, de az óvodai foglalkozásokon például meg kell tanítani, hogyan nyissák ki a csapot, hogyan kell használni a WC papírt vagy a kanalat.” Az óvodába 26 gyerek jár, közülük 24 roma, mindegyikük halmozottan hátrányos helyzetű, ezért ingyen étkezhetnek, valamint pályázati pénzekből színházbérletet is vettek nekik. A cél az, hogy később iskolaotthonos elhelyezést kapjanak, különben kevés esélyük van az általános elvégzésére. „Az is fontos az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a délutáni foglalkozást, tanulási lehetőséget nyújtó intézményből ne vigyék haza a könyveket, mert a szülők eltüzelik.”

A környék általános állapota az óvodán is meglátszik, amelynek játszóteréről ismeretlenek az összes, vagy 8-10 fát kivágták, a fából épült játszóházikó szintén eltűnt, a szomszédos dombot tarra vágták. A telket nemrég új szögesdrót tetejű kerítéssel vonták körbe, de a régi ellopott vaskaput még nem tudták pótolni. Az óvónő azonban kéri, írjuk meg azt is, az önkormányzat pályázati pénzből hamarosan felújítási munkákba kezd a 105 éves épületen, és talán nemcsak új ajtókra, ablakokra, vízvezetékre, hanem külső renoválásra meg új kapura is jut pénz.

Az óvoda felújítása mellett a bánszállásiak számára fontos lehet még a szétördezett bevezető út kátyúzása és a buszjárat megvédése is. Ha valaki ígérni akar, a munka- és a segélylehetőségek mellett ezeket érdemes említenie - mondja az óvónő.

A helyi lakosok pártszimpátiáiról annyit mond a pedagógus, aki a Jobbikot szélsőséges pártnak nevezi, hogy sem az új formációnak, sem az MSZP-nek nincs sok esélye a telepen. Tudomása szerint a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője a Fidesznek kampányol. „A Jobbikot érthető okból nem akarják, az MSZP alatt nem lett jobb, kizárásos alapon marad a Fidesz, de hogy hányan mennek el szavazni az erősen kétséges.”

Az egyik roma férfi ugyanezt mondja, szerinte az ózdi cigányok többsége nem igazán tudja, mi a jelenősége egy országgyűlési választásnak. „Más világban élnek az ózdiak.”