Rengeteget írtak már arról, hogy a politikában mi a jobboldal-baloldal beosztás lényege, röviden és áttekinthetően összefoglalva itt és itt nézhető meg. Persze ez csak az egyik megközelítés a nagyon sok közül. Sokat lehet okoskodni róla, ráadásul folyton változik bennük minden, ami eleve gyanús. A demokráciának nevezett mostani rendszer erre a kettéosztottságra alapul nálunk is, és ebben nem is a tartalmuk a lényeg, hanem maga a kettéosztottság. Még gyanúsabb...

Ott kezdődött, hogy a "rendszerváltás" idején a régi elit megörökölte a bélyeget, hogy ők az Átkoshoz kötődnek személy szerint, ugyanakkor megörökölték az átmentett gazdasági hatalmat és az összeköttetési hálózatot, a beágyazottságot. Rajtuk ragadt. Összességében megérte nekik, így aztán különösebb ideológiai meggyőződés nélkül elfogadták ezt a szerepet. Annál is inkább, mert a feltörekvő új erők a Kádár-rendszer leváltása és a zsákmányszerzési mohóságuk szabadjára eresztése során mi másként mutatkozhattak a társadalom előtt, mint jobboldalként. Nekik az a szerep jutott. A régi és az új ragadozók a koncon marakodásuk szalonképessé tételéhez beöltöztek a kezük ügyébe eső maskarákba. Ha volt is bennük ideológia vagy valamiféle elvszerűség, hát csak nagyon kevesekben, és azokban is csak amúgy harmad-negyedsorban. Nem eszmékről szólt a nóta.

Aztán a politikai huzavonák folyamán fokozatosan rájuk ragadt a szerepük többi velejárója is. Frazeológia, szövetségi rendszer, és nem utolsósorban a vakegér szavazótábor. A bázis. Ugyanannyira voltak ezek jobb- vagy baloldaliak, mint amennyire hengerészek és lakatosok fociznak a Vasasban, sorkatonák és tüzérőrmesterek a Honvédban. De felvették a jelmezt, mert így kaphatták meg az elvakult Vasas- vagy Honvéd-szurkolóknak megfelelő ősbolsi- és ősantibolsi csápolóktól az üzelmeikhez szükséges társadalmi elfogadottságot.

Tehát merő maskarádé. Mindeközben fennhangon hirdették és hirdetik, hogy mennyire fontos volna az összefogás az ország érdekében. Pedig pontosan ez a mesterkélt és hazug kettéosztottság tartja őket a felszínen. Az egyetlen ütőkártyájuk az, hogy a másikra mutogathatnak. A tömegek pedig partnerek hozzá. Na, ez a baj. Az ember már csak olyan szerkezet, amely hajlamos rá, hogy beleélje magát az ilyesféle duális képekbe. A vallások legtöbbje ilyen, mennyel és pokollal, angyallal és ördöggel, de még a játékok és a sportok zöme is erre alapul. Nyájmeleg, olcsó önazonosság, könnyen emészthető bárgyú világkép. (A kereszténység nevében ezt kikérjük magunknak! - szerk.)

Tömegek vallják (szó szerint vallják, mert vallási szint) magukat "baloldalinak". Olyan homályos alapokon, hogy kétkezi munkából élnek, és a baloldal ugye állítólag a dolgozóké. Vagy a társadalmi egyenlőség képzete miatt. Vagy valami más hasonló okból. Na és persze a fiatalságuk iránti nosztalgiából, amikor "szocializmus" volt és baloldaliság állítólag. Mindez nem tudatosan, mert ahhoz gondolkodni is kellene, hanem ösztön-szinten. A történelemnek és az aktuális valóságnak az ebbe nem illeszkedő részeit egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Ugyanez fordítva is érvényes a magukat különösebb intellektuális megfontolás nélkül jobboldalinak vallóknál, ott persze a körvonaltalan, misztikus "komcsik" utálata a fő motívum. Irracionális az egész, és persze irracionalitások tömegei következnek belőle - a "baloldali" vakhívők Amerika-imádata és a "jobboldaliak" mindinkább megjelenő orosz orientációja, csak példaképpen.

Ennek a minden közéletet átitató irracionalitásnak az egyenes következménye a tökéletes, feltétel nélküli manipulálhatóság, a hangyácskák elmasíroznak szavazni a milliárdos bankárokra a dolgozói érdekvédelem és a baloldali érzelmeik nevében, miközben az egyetlen tudattartalmuk és mondanivalójuk csak az, hogy hülye Orbán. Sőt a Fidesz nevű elképesztő banda Új Undokjai kétharmadot kaphatnak pusztán azzal, hogy Gyurcsány takarodj. A manipulátorok és a haszonhúzók a markukba röhögnek idehaza és külföldön egyaránt, és kész csoda, hogy Magyarország helyén nem egy nagy lyuk tátong már.

Ebből a primitív, de két évtizeden át nagyon is működőképesnek bizonyult csapdából csak az lehet a kiút, ha most már tényleg mind többen elfelejtjük és elutasítjuk a komplett baloldal-jobboldal maszlagot, a nyájakba tereltséget, a demokráciás szószt, és elkezdünk önállóan, csakis a saját világos személyes, csoport- és nemzeti érdekeink mentén gondolkodni, kommunikálni és politizálni. Legyen vége annak, hogy egymás nyomorult pofáját köpködtetik velünk, miközben kilopják a fejünk alól a cihát is.

(radicalpuzzle.blogspot.com)

Kapcsolódó: A fejétől bűzlő demokrácia