Néhány napja ismeretlen elkövetők erős, árnyat adó akác- és gesztenyefákat loptak el a tiszabői temetőből. Az eset már a falu jóérzésű lakóit se rázta meg igazán. Miért pont ez rázta volna meg, hiszen mindennaposak az ilyen esetek, és szélmalomharcnak látszik az ellene való bármilyen fellépés.

Ezen persze nincs is mit csodálkozni, mivel az Orbán - Pintér kettős két hét alatt rendet csinált itt is.

A fákat, szokott módon, térdmagasságban vágták ki. A csonkok ott éktelenkednek a temető bevezető útjának két oldalán. A fatolvajok, munkakezdés előtt, gondosan kilőtték a terepet megvilágító lámpatestet, a fák alatt lévő keresztekre azonban már nem ügyeltek. Egy síremlék megrongálódott.

A temetőihez hasonló csonkok meredeznek szerte a falu határában mindenfelé: ártéten, utak mellett, hajdani kiserdőkben is: a mélyszegénység, a rossz közbiztonság, a primitív cigánybűnözés közös mementói.
De most már bent a községben is fogynak a fák! A nyolcvanéves, egyedül élő Veca néni meséli, hogy a házával szemben nemrég már fényes nappal, délidőben is vágták az utat szegélyező fákat, és senki sem szólt, nem intézkedett.

— Nézzék meg a kerteket is! — teszi hozzá. — Alig-alig látni már gyümölcsfákat. Én még őrizgetek itt a kertemben két diót, de ki tudja, meddig marad meg...

Az eszement mértékű fakivágás persze csak az egyik árulkodó jegye a tiszabői közállapotoknak. Nemrég arról is hírt adhattunk, hogy immár temetői síremlékeket törtek ki a gátlástalan, lealjasodott elősködők, a bennük lévő betonvas hasznosítása céljából, s aki végigmegy a falu főutcáján, az újdonságot láthat. Az egykor szebb napokat látott eszpresszónak eddig csak a kitört, „megvakult” kirakatablakait fotózhattuk elborzadva, míg újabban már az ablakok hatalmas vaskereteit is kitépték, kibontották a falból: az épület — és a falu — lepusztulása immár új szakaszába lépett.

Számosan beszéltek már arról, hogy elképzelhetetlen méreteket öltött a településen a besurranó tolvajlás, az éjszakai lopás, és a hozzájuk kapcsolódó alkalmi erőszak. Helybeli, névtelenséget kérő lakó meséli, hogy éjfél felé nem nyugovóra tér, hanem rendre inkább megélénkül a falu. Kettesével-hármasával indulnak lopni a fekete retkek, a maradék magyarok és a néhány tisztességgel élni kívánó cigány is viszont behúzódikk a házaikba, mert félnek, s még a kutya egyértelmű jelzésére sem mernek előjönni.
Nem úgy a nyolcvanegy éves Veca néni — özvegy Péntek Lajosné —, aki bizony nem átall még beszólni sem az éjszakai jövő-menő cigánybűnözőknek.
— Nem félek én ezektől! — fortyan a firtató kérdésre. — Itt szoktam állni a ház sarkánál, innen figyelem őket — mutatja.

A Tiszabőn szintén egyedül elő testvéréhez, a hetvenhárom éves Terike nénihez, nemrég mentek be egy éjjelen a tetvesek. Tíz tyúkja és egy kakasa bánta az idős asszonynak a látogatást.
— Hallottam, hogy nagyon hajt, ugat a kutya, de mit tehettem volna...? Maradt még egy disznóm, egy süldő, de már rettegek, hogy mikor viszik el azt is. Nem lesz már jószág, nem tart a faluban senki, a lopások miatt. De mondja meg, hogy éljünk így meg, ezekből a nevetséges kis nyugdíjakból?! Pedig csinálnám én, nem szorulnék másra. Szorgalmas parasztasszony voltam világéletemben.

És mutatja, hogy merről jöttek be a falut letaroló sáskák. Hiába vannak bekerítve a porták az utcai front felől, hátul, a kerteknél, szinte sehol sincsenek már kerítések. Rég feltüzelték, vagy letiporták azokat, így semmi sem állja a retkek útját.

Néhány éve polgárőrség is működik már Tiszabőn, de hogy minek ??? Most, hogy az önkormányzatok által működtetett településőrségek anyagi forrásait elapasztotta a központi költségvetés, magukra maradtak a bői polgárőrök is. Saját kocsival, saját költségen, a saját szabadidejükben próbálnak tenni valamit a közbiztonságért, a község lakóinak kiszolgáltatott részéért ahelyett, hogy az impotens likudista kormány csendőrőrsöt létesítene a faluban, akik módszeresen tudnák kezelésbe venni a cigánykérdést és ami meg is oldódna pár határozott fellépésüket követően.

— Huszonegyen vagyunk — sorolja Menyhárt László, a polgárőrség vezetője. — És egyre gyarapszik a számunk. A rendőrséggel összefogva működünk, az ő munkájukat segítjük, de önállóan is járőrözünk. Anyagiak híján azonban csak korlátozottak a lehetőségeink.

Bélay Zsuzsanna friss felvételes a polgárőrségben. Azt mondja, a belépésre a bűncselekmények tűrhetetlen és reménytelen elszaporodása ösztönözte elsősorban. Közösen, teszi hozzá, talán jobban sikerülhet megőrizni a még megmaradt értékeket, mintha mindenki külön próbálkozna.

— Biztosan tudom és érzem, hogy egyre jobban figyelnek ránk a faluban. Különösen a gyengébb, kiszolgáltatottabb, egyedülálló öregek, azaz a még megmaradt magyarok. És tudom azt is, hogy már a másik oldalon, a tolvaj bandák is számolnak velünk. Már figyelik az autónkat, a mozgásunkat és tartanak tőlünk.

— Az azért furcsa, hogy ennyi minden történik éjjelente a faluban és mégsem lát, mégsem hall senki semmit...
— Mindenki lát és mindenki hall itt mindent, de nagyon félnek az emberek — vág közbe a friss felvételes. — A fenyegetések miatt azonban senki nem mer beszélni. Bennünket, polgárőröket is rendszeresen fenyegetnek. Különösen a vezetőnk kapja meg rendesen a magáét. Persze csak szóban...

A Szomszédok Egymásért mozgalom elindítása már a polgárőrökhöz kötődik Tiszabőn. Lassan majd' negyven helybéli házra van kitéve a tábla, zömmel idős, egyedül élő emberekére, hogy a polgárőrség megfigyelése alatt áll. Ezeket a portákat minden éjjel legalább egyszer körbejárják a szolgálatos polgárőrök és az erről szóló pár soros cetlit a háziak rendre ott találják reggel a postaládáikban.

— Jó tudni, hogy legalább valaki ügyel ránk — bólogat Terike néni, miközben tétován néz szét az egykor virágzó, mára erősen megkopott portáján: az életén.

Lassacskán elfogynak az erdők a tiszabői hátárból

A Tiszabő környéki — alaposan lerabolt — erdők döntően a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig), a Nagykunsági Erdészeti- és Faipari Rt. (NEFAG), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park tulajdonában vannak. A legnagyobb károkat is ez a három cég volt kénytelen elszenvedni az elmúlt években.

A NEFAG Rt.-nek mára gyakorlatilag elfogytak az erdői a tiszabői területen. A fa túlnyomó részét a cigánybűnözők ellopták, a maradékot pedig, a tulajdonos termelte le, még az utolsó pillanatban, kármentési céllal. 2005-2006 telén egy 76 éves, ártéri tölgyes esett áldozatul ilyen módon. Az erdőgazdaság 4 hektárjáról 350, a Nemzeti Park és a Kötikövizig összesen 4 hektárjáról pedig 400 köbméter, több tízmillió forint értékű, értékes fát vágott ki az emberiség pestiseként élősködő népség. 2008-ban egy 6.3 hektáros, 49 éves, másik tölgyerdő esett áldozatul ugyanilyen módon. A fa nyolcvan százalékát vitték el a tolvajok, a maradék jutott a tulajdonosnak.

Ha fogyóban is az erdő, a tiszabői korcsok nem jönnek zavarba. Horváth Attila, a NEFAG fahasználati ágazatvezetője elmondta: most a kunhegyesi erdőket támadják, a nyomok legalábbis egyértelműen Tiszabő felől vezetnek a tetthelyekhez. Fejes Lőrinc, a Kötikövizig illetékes szakaszmérnökség-vezetője szerint a tolvajok között nemcsak biciklin rőzsét toló amatőrök vannak ám, hanem gépesített, terepjárműveket használó profi cigánybűnözők is, akiket rendkívül nehéz megcsípni. A vízügy erdeit mindig a megközelíthetőségtől függően dézsmálják. A hullámtér most nem járható, így az úgynevezett mentett oldali területeket pusztítják végig az élősködők. Évente sok százezer forintos kár, sok-sok hiábavaló feljelentés, és majd' ugyanannyi eredménytelen nyomozás a mérlegük, hála a pintéri és az előző rezsiom impotens és gyáva rendőrségének és a cionista háttérhatalom által megkövetelt, a magyarság elsorvasztásában érdekelt cigányfajvédő politikai akaratnak.

Tiszabő sajnos elveszett. Megoldás talán az lehetne, hogy a maradék magyarokat el kellene onnan költöztetni és az egész falut szögesdróttal, őrtornyokkal körülvenni és lehetne Jász-Nagykun-Szolnok megye első közrendvédelmi telepe. A cigánybűnözők gyönyörködjenek egymásban és oldják meg a megélhetésüket.

(Szoljon nyomán Szent Korona Rádió)

Ajánlat : Küldjön virágot, ajándékot a SzivNet Virágküldővel , mellyel rádiónkat is támogatja (X)

• Figyelmeztető lövéssel állították meg a cigánybűnözőket
• Fogadjon örökbe egy cigány családot a cigánybűnözés létét tagadó Orbán Viktor is!
• Jobbik: Nem a Hungarica, hanem a cigánybűnözés sérti a helyiek érzékenységét
• Közrendvédelmi telepre zárta magát egy cigány
• Mindennapi cigánybűnözés Jász-Nagykun-Szolnok megyében
• Miskolc lesz az első, ahol emléktáblát állítanak a cigánybűnözés áldozatainak