Augusztusban beszámoltunk arról, hogy az iráni atomerőmű építése a befejező szakaszába érkezett. S valóban, a tervezett határidőre készült el. Üzembe is helyezték.

Már ezt megelőzően és azóta is állandó támadások érik Irán nukleáris programját, azzal vádolva Teheránt, hogy atomfegyverek gyártása a cél, nem az atomenergia békés felhasználása.

Nem meglepő módon a leghangosabbak épp azon országok közül kerülnek ki, melyek maguk is bevallottan, vagy titkoltan atomnagyhatalomként fenyegetik a világot.

Legvisszataszítóbb képviselői eme rémhírkeltésnek az USA és Izrael. Közismert kettejük szimbiózisa a külpolitikában, épp úgy, mint a pénzpolitikában. Tel-Aviv látható módon, minden eszközt megragad arra, hogy Iránra uszítsa Washingtont, és a NATO haderőit. Emellett nyilatkozataiban támadja az iszlám világ mindazon országát, melyek területükről – joggal – kiebrudalták őket, melyek szembe mertek szállni mindazon izraeli, cionista gazdasági és pénzügyi törekvéssel, mely hazájuk gazdasági megszállását, kifosztását célozták. Emellett tudjuk, hogy ezek a törekvések nemcsak az iszlám nemzetek országai ellen irányulnak, és azt is, hogy Tel-Aviv maga sem riadna vissza akár a katonai lépések megtételétől.

Mind eközben ne felejtsük el azt sem, hogy Izrael, mialatt atombombákat gyártott és nukleáris fegyverekkel tömte teli a sivatagot, folyamatosan tagadta e fegyverek meglétét, s bár az USA a világ csendőre tökéletesen tisztában volt ezzel, mégsem tette szóvá, nemhogy riogatta vagy figyelmeztette volna a világot. Ezek után nem meglepő, hogy Izrael sosem írta alá az atomsorompó egyezményt. (Nem mintha ez bármit is számított volna!)

A jelenlegi rémhírkeltésnek egyik eszköze a NAÜ. De akkor hol voltak, amikor Izraelt kellett volna ellenőrizniük? A mostani NAÜ jelentéssel kapcsolatban Alekszandr Boldarev, Oroszország Külügyminisztériumának szóvivője rámutatott, hogy Irán nukleáris programjával kapcsolatos dokumentum egyre nagyobb feszültség forrásává válik. Moszkvában csalódottságukat fejezték ki a miatt, hogyan mutatta be az ügynökség saját jelentését.

Az elemzők biztosak benne, hogy erre a hűhóra az Egyesült Államoknak azért van szüksége, hogy rákényszerítse Moszkvát a békés atom terén Iránnal folytatott együttműködés megszüntetésére. Radzsab Szafarov a Modern Irán Kutatóközpontjának igazgatója szerint a NAÜ-jelentés közzététele után az USA próbálja majd az ENSZ BT-ben kemény Irán-ellenes határozatot elfogadtatni, egyidejűleg semlegesítve ezzel Oroszország és Kína befolyását. Sőt, maga a jelentés is olyan elfogult politikai dokumentum, amelyet Washington nyomására készítettek.

Persze Teheránban még keményebben nyilatkoztak. Az ügynökség munkáját ott szakszerűtlennek, politikailag motiváltnak nevezték. Az iráni elnök visszautasította hazájával szembeni vádakat, Yukio Amano a NAÜ vezetőjét pedig bábnak nevezte az amerikaiak kezében.

Az iszlám forradalom vezetője, Seyyed Ali Khamenei ajatollah, figyelmeztetett, hogyha bármely ország támadást indít Irán ellen, számítson rá, hogy "az iráni hadsereg, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kemény pofonokkal, és acél ököllel" válaszol. Ha az Iráni Iszlám Köztársaság elleni invázió ötlete bárkiben is felmerülne, annak észben kell tartania, hogy készen álljon a méltó válaszlépés fogadására.

A katonai főiskola vezetője csütörtöki teheráni beszédében, hozzátette, hogy az iráni nemzetnek nem szokása betörni más országba, de válaszolni fognak minden olyan agressziós cselekményre, megszállásra, amely bármilyen fenyegetést jelent számukra.

Az iráni nemzet nem az a fajta nemzet, amely tétlenül állva szemléli a belülről rothadó hatalmak üres fenyegetéseit, tette hozzá a vezető.

Az Iráni Iszlám Köztársaság erőteljes struktúrája és az iráni nemzeti egység a legjelentősebb visszatartó erő az országban a mutatott rá ugyan ő.

Khamenei Ajatollah beszédét folytatva elmondta, egy olyan világban, ahol az országok és a nemzetek közötti kapcsolatokat sajnos még mindig, az jellemzi, hogy némelyek a megfélemlítés erejével elszántan igyekeznek megakadályozni, hogy más nemzetek a sorsukat a saját kezükbe vegyék. Ez alól kivételt csak azok a nemzetek képeznek, "akik bizonyítani tudják készségüket, hogy biztonságukat képesek megvédeni bármi rossz ellen."

A vezető azt is elmondta, hogy Irán fegyveres erői egyedülállóak a régióban és a világon, a védekező készségük, párosulva a hitükkel, az iráni nemzetet büszkeségének forrása.

Az Egyesült Államok és Izrael több ízben katonai csapással fenyegette meg Teheránt, azzal az ürüggyel, hogy Irán nukleáris programjának titkos katonai vonatkozásai lehetnek.

Irán kategorikusan elutasítja az ilyen állításokat, és azt mondja, hogy a nukleáris technológiája kizárólag a békés alkalmazásokra törekszik és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Teherán nukleáris programjában még soha nem talált semmiféle bizonyítékot, mely ettől eltérő lehetőségre utalt volna.

Korábban Simon Perez, az izraeli elnök azt mondta, hogy az Irán elleni támadás "egyre valószínűbb."

Nem kell a sorok között olvasni ahhoz, hogy lássuk Izrael célja nem más, mint Irán katonai megszállása, lehetőleg az USA és cionista szövetségeseivel karöltve, esetleg a NATO bevonásával.

Azt látjuk, hogy a világ sok országa fegyverkezik, nem is akárhogy! Ez pedig egy irányba mutat.

Mahdi Ibn Husam – Free Report World Service