Mint tudjuk, az úgynevezett “átlag” meglehetősen csaló dolog. Mert ugye, ha két hét átlagában azt vesszük hogy egy héten át magas volt a vérnyomás, egy héten át pedig alacsony, az nem azt jelenti, hogy e két érték kiegyenlíti egymást, vagyis két hét átlagában rendben volt az egészség. Tehát ez csak önámítás, illetve megtévesztés. A több százezres nyugdíjat, vagy fizetést plusz egyéb juttatásokat összevonni, a csupán az elhalálozáshoz, ellehetetlenüléshez elégséges nyugdíjjal és fizetéssel ritka nagy aljasság.

A helyes kórkép megállapításához ismerni kell azt a minimális költséget amiből manapság biztonsággal meg lehet élni. Vagyis az a havi összeg, amiből a normális életfenntartást (EGÉSZSÉGES alapvető és szükséges élelmiszereket, megfelelő ruházatot, a közüzemi számlákat, az utazást, az egészségügyi ellátást, oktatást és művelődést stb.), és valamennyi (legalább pár 10 ezer forintnyi) megtakarítást finanszírozni lehet. Ezt kellene, a létfenntartási minimumnak tekinteni a minimálbér, vagy nyugdíj számításában. Ezt az összeget pedig nem szabadna semmilyen adóval sem sújtani.

Vagyis a létminimum összegét a fogyasztói kosárnak megfelelő összegnek kell jelentenie. És e létminimumnak egyeznie kell minden minimálbér, nyugdíj, gyes, ápolási díj stb. összegével, de legalábbis ennél kevesebb nem lehet! És minden számításban ezzel az évente megállapított alapösszeggel kellene kalkulálni. A fizetés- és nyugdíjemelés összegét, adóját pedig nem egy hamis “átlag”-ra vetített százalékban meghatározni. Vagyis, ha emelnek akkor egy havi fix forintban kifejezett összeget és nem százalékot kell meghatározni. Annak akinek, amúgy is elég magas a nyugdíja nem szabad még többet emelni, mint annak akinek már amúgy is kevés. Hisz az árak a piacon, a boltokban sem a a fizetések, vagy nyugdíj százalékához igazodnak. A tej, kenyér stb. mindenkinek ugyanannyiba kerül, nem pedig a fizetése arányos százalékába!

Azonban amíg olyan emberek kalkulálnak létminimumokat, akik soha életükben nem próbáltak ilyen megalázó összegből, nemhogy ennek töredékéből élni, addig ez a probléma csak a százalékok hazugsága marad.

És akkor még nem is beszéltünk a váratlan nagy kiadásokról, tragédiákról, melyre még az előrelátó megtakarítás sem elegendő (már ha egyáltalán telik rá). Ilyenkor pedig jön a kölcsön, mely manapság a bankok-uzsorások (a kettő közt nem igen van különbség) képében az ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG, és a KORMÁNY ÁLTAL TÁMOGATOTT KIFOSZTÓ, GYILKOS GÉPEZET.

Amiért mégis ragaszkodnak a százalékok hazugságához, ehhez a szemfényvesztéshez, annak oka és célja, azon rétegek végleges eltüntetése, mely a hatalom számára költséges és felesleges.

Mely társadalmi rétegből már nem lehet többet kisajtolni, mely ellátásra szorul, s melynek papíron még vannak jogai. Íme a Novus Ordo Seclorum egyik módszere a sok millió közül!

Fehér Farkas - Szabad Riport Tudósító Iroda