Szenzációs holokauszt-felfedezés: 700 ezer zsidót deportáltak Hódmezővásárhelyről - több milliót Magyarországról?
A holokausztozóknak számos bajuk mellett van egy nagyon súlyos gondjuk: nem tudnak számolni. Persze ha tudnának, akkor sem állna össze kerek egésszé a holokauszt-sztori. Matematikai képességeik hiányában azonban nevetségessé is teszik magukat.
Az április 16-i holokamu emléknapon a magyarellenes Népszava
közölte egy Tóth Andrea nevű, karrierre vágyó, mindamellett nagyon buta újságírónőnek eredetileg a Hír24 Szeged elnevezésű hírportálon megjelent
emlékező írását.
A cikk elején Andrea közli, hogy „1944-ben ezen a napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettósítása, majd az ezt követő hónapokban négy és félszáz ezer zsidót vittek gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Auschwitz-Birkenauba.” A valóságban 437 ezer zsidót deportáltak, és nem az összes zsidót vitték Auschwitz-Birkenauba, de ilyesfajta apróságokon ne akadjunk fönn. Végtére is, aki a holokausztról ír, annak feltétlenül túloznia kell, és túlságosan tájékozottnak sem érdemes lennie. Mert ha tájékozott, akkor hazudnia kell, ugyanis ha az igazat mondja, úgy kirúgják az állásából, hogy a lába nem éri a földet. A szerencséjére szerény szellemi képességekkel rendelkező Andrea a továbbiakban arról tájékoztat, hogy „ezután a nemzetiszocialista rendszer más csoportokat is megsemmisítésre ítélt, így a romákat, a fogyatékkal élőket, a melegeket és a rendszer politikai ellenségeit”. Ha komolyan lehetne venni a cikk állításait, akkor abból az derülne ki, hogy miután a „négy és félszázezer” zsidót deportálták – vagyis mondjuk 1944. július 9- től kezdődően – a gonosz nácik elkezdtek más kisebbségeket is „megsemmisíteni”. De csak július 9. után vetemedtek ilyesmire, előtte nem bántottak egyetlen „romát”, „meleget” és „fogyatékost”, sőt a „rendszer politikai ellenségeit”sem.
Kérném Andreát, vagy a Hír24 és Népszava szerkesztőségét, mutassák be bizonyítékaikat, melyek alapján állítják, hogy 1944. júliusától kezdődően (de akár korábban is) Magyarországról deportált „fogyatékosokat” vagy éppen „melegeket” „semmisítettek meg” a nácik. Ami pedig a romákat illeti, Andrea nyilván nem mélyedt el a részletekben, ugyanis például Karsai László hivatalos holotörténész szerint ötezer körül van a Magyarország területéről a németországi koncentrációs táborokba deportált cigányok száma. Akik közül hozzávetőleg ezren pusztulhattak el a lágerekben. (Legalábbis
ezt állította Karsai március végén, egy ózdi cigány iskolában tett látogatása során.) Természetesen ez az ezer fő is a háborús cselekmények, a betegségek, főképpen a koncentrációs táborokban kitört tífuszjárvány áldozata volt, és nem a mitikus „gázkamrákban” vesztette életét. De akárhogy nézzük is, ha ezer magyarországi cigány halt meg a német koncentrációs táborokban, akkor nyilvánvalóan nem „semmisítettek meg” tömegesen, egy előre eltervezett program alapján cigányokat a munkatáborokban. Andrea, tudsz követni? Hidd el, nem olyan bonyolult mindez, talán még te is fel tudod fogni!
A továbbiakban a cigány csecsemők
mérgezett tejjel történő kiirtásáról sok titkot tudó Szita Szabolcs, holo-emlékközpont igazgató ostobaságait idézi Tóth Andrea, majd pedig engedelmesen felmondja a hivatalos, de semmiféle bizonyítékkal alá nem támasztható egyik alapdogmát, mely így szól: „alig nyolc hét alatt hurcolták el a négy és félszáz ezer embert az auschwitzi haláltáborba: a munkaszolgálatot teljesítő férfiak kivételével a teljes vidéki zsidóságot. A lágerbe érkezők majd nyolcvan százalékát, zömmel öregeket, nőket és gyermekeket, néhány órán belül meggyilkolták a gázkamrákban.” (Az eredeti szövegben vesszőhibák vannak, Andrea utólagos engedelmével a hibákat kijavítottam.) De nem csupán bizonyítékokkal nem támasztható alá a közel négyszázezer magyarországi zsidó két hónap alatt történő kivégzéséről szóló állítás, de ennyi ember elgázosítása és elhamvasztása ilyen rövid idő alatt lehetetlen lett volna a birkenaui krematóriumok égető kemencéiben, és a szükséges koksz és fa sem állt rendelkezésre. De persze Tóth Andikának is jobb, ha nem ismeri a revizionista történészek kutatásait, illetve meg sem próbálja használni a józan eszét. Hogyan tudna karriert befutni a cionisták irányítása alatt álló médiában, ha gondolkodna is?
A hivatalos holopropaganda alapvető útmutatásait engedelmesen követő ostoba újságírónő igyekszik „személyessé, átélhetővé és emberivé” formálni a „holokauszt borzalmait” azzal, hogy felidézi egy „roma túlélő” szavait. Csakhogy nincs szerencséje vele. "Bevagoníroztak mindannyiunkat, háromszáz vásárhelyi cigányt, és elvittek beton bunkert építeni egy hegyoldalba. Fa barakkok voltak, priccsekkel, oda zsúfoltak be vagy százötven embert. Akkor ettünk, ha tudtunk a munka után még főzni, és előttünk volt a Tisza, ott fürdöttünk" – mondja a roma Pikali Mihály, aki nem csupán gázkamrákról nem beszél, de még megsemmisítésről sem, sőt elsősorban arra emlékszik, hogy „ettek” és „fürödtek” a borzalmak közepette. Szegény Andreánk ezen a ponton bajba került, ezért úgy érezte, elő kell állnia valamilyen hatásos és ütős kijelentéssel, nehogy főnökei a holokauszt ügye iránti langyossággal vádolják meg, és szépen ívelő újságírói karrierje elakadjon. Ezért Andika kivágta a rezet: „A vásárhelyi zsinagóga órája egyébként a mai napig azt az órát és percet mutatja, amikor a városból elhurcoltak több mint hétszázezer zsidót.”
Szóval „több mint hétszázezer zsidót” deportáltak Hódmezővásárhelyről, drága Andrea? Önálló kutatómunka alapján jutottál el erre a rendkívüli felfedezésre, vagy pedig hivatalos holotörténészektől szerezted be az információidat? Mert nem kis dolog ám, amit mondtál: ha ugyanis csak Hódmezővásárhelyről „több mint 700 ezer zsidót” deportáltak, akkor egész Magyarország területéről több milliót vittek volna el? De hiszen ez óriási előrelépés, Andika, végtére is akkor az eddig a zsidóknak kifizetett kárpótlási összegek messze nem elégségesek! Még a végén a hálás zsidók a Pulitzer-díjat is neked ítélik, és főszerkesztő is lehetsz valahol!
De Andreánk még több más hétpecsétes titok tudója, ugyanis információi vannak arról, hogy „ma Magyarországon még mindig sok feltáratlan tömegsír van, ahol zömmel roma áldozatok fekszenek”. „A romákat ugyanis gyakran minden dokumentáció nélkül mészárolták le vidéken, lőtték bele útszéli árkokba” – szögezi le titokzatos forrásokból származó információit az „újságírónő”. Akinek fejecskéjében nyilván meg sem fordul az a gondolat, hogy vajon az elmúlt évtizedek folyamán miért nem tárták fel azokat a bizonyos tömegsírokat? Miként a belénevelt engedelmesség - vagy csak a butasága – következtében nem töpreng el azon sem, hogy vajon ha nincsenek dokumentumok, és nincsenek meg az állítólagos tömegsírok sem, honnan lehet teljes bizonyossággal tudni, hogy „romákat mészároltak le”, és „lőttek bele az útszéli árkokba”?
Természetesen nem lenne teljes egy holokausztról szóló cikk, ha nem esne benne szó arról, hogy miképpen kell a kiagyalt holokausztos hazugságokkal hülyíteni az ifjúságot. Tóth Andrea a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány elnökének, dr. Orosz Ferencnek a szavait idézi, aki szerint „a fiataloknak nagyon alacsony a tudásszintje a vészkorszakról”, ezért „kifejezetten szükségesnek tartja, hogy minél több ismeretet kapjanak a fiatalok, ami nem csupán az ismeretterjesztés miatt fontos, hanem azért is, mert ezzel csökkenhetnek az előítéletek is”.
De Andrea, és ti ott, a Hír24-ben és a Népszavánál ténykedő és ilyen jellegű szánalmasan sekélyes és nevetséges cikkeket megrendelő és elfogadó szerkesztők: nem gondoljátok, hogy ez az „ismeretterjesztésnek” nevezett holokausztpropaganda és hazudozás, amit műveltek, éppen az „előítéletek” növekedését eredményezi?
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó hírek:
Ami fontosabb, mint a holokauszt: a száz évvel ezelőtt kitört világháború elhallgatott tanulságai
Részletek az Első Nemzetközi Zsidóellenes Konferencia gyűlöletkeltő nyilatkozatából
Bécsi cukrászda helyett újabb holokauszt-agymosó programokkal kedveskedik az EU a tagországoknak
Íme Európa "legfeketébb báránya", az új közellenség: az egyetlen német nemzetiségű "náci" képviselő az EP-ben