Amikor elhangzik, hogy „átlagember", akkor alatta általában világnézettől függetlenül az embereknek azt a nagy százalékát értjük, akik mindig az adott rendszer társadalmát teszik ki. Ők az építőkövei a rendszernek, ők a „tömeg". Ha megyünk reggel dolgozni, akkor a diákoktól kezdve az építőmunkásokon át az irodai alkalmazottakig, mind ennek a tömegnek a részei.

Habár mindegyik külön-külön személy, mégis - mivel Isten társas lénynek teremtett minket - egy kimondatlan, természetszerű csoportba tartoznak. Ez már időtlen idők óta így van! Ennek a tömegnek az összetétele és minősége viszont az éppen fennálló világnézettől, vallástól vagy a fajtól, illetve ezek összességétől függ. Más ma az átlagember, mint mondjuk a Harmadik Birodalomban volt, vagy mint a középkorban. Más itt Magyarországon, mint Mexikóban. Az emberek érzékelik, hogy tagjai egy közösségnek, társadalomnak, nemzetnek.

Magukat, a családjukat, ismerőseiket (mivel jobban ismerik) viszont máshogyan kezelik, mint egy ismeretlen tagját. Abban, hogy az emberek hogyan viszonyulnak ilyenkor egymáshoz, pl. segítenek-e egy embernek, ha megtehetik, és adódik rá lehetőség, vagy tovább mennek, akár úgy, hogy tudatosul bennük ez a mulasztás (esetleg megbánják vagy nem), az rendszerfüggő. A neveltetéstől, az élet során tanultakból, tapasztalatoktól és benyomásoktól függ. Sajnos a származás nem mindig elegendő, ezt látni napjaink példájából. A liberalizmus nélkülöz minden vallást és erkölcsöt, csupán etikai irányelveket látnak az emberek, melyektől jelentősen el is lehet térni. Buzik, gyorshajtás, hedonizmus, önpusztítás. Mind lehetséges, és a liberalizmus egyrészt tudatosan, másrészt tudat alatt is gerjeszti a problémákat.

Maga a tömeg pedig minőségileg romlik, ahogy az egyes emberek alkoholistákká, bűnözőkké, erkölcstelenekké válnak. Mivel nincsen semmi, ami ezt megakadályozza: nagyjából azon a véleményen van a tömegember, ha másnak jelentős kárt nem okoz, akkor nincs gond. Az egyes emberekből felépülő átlag pedig hanyatlásban van. A média pedig erre rátesz. Reklámok, tolerancia-propaganda az eszköz. Miközben szépen lassan az éppen szülni készülő generáció elé csillogást raknak (megvásárolható vackok, filmsztárok), teret nyer az ateizmus, a materializmus, a hedonizmus pedig észrevétlenül is terjednek az emberek között. Amikor pedig jön a következő generáció, már készen átveszi a dekadencia magvait, de közben őt is újabb hatások érik, és ez így folytatódik...

A csillogás lesz a cél életvitel gyanánt, amíg a fennálló világnézet kenyeret és cirkuszt biztosít a népnek. Amíg nem hal éhen valakinek az apja, hogy eltartsa, vagy amíg nem szúrják le a gyermekét pár forintért, addig mindegy, hogy mi történik. Morgolódni lehet, meg hőzöngeni is. Lehet MSZP-s tüntetésre menni az antifasizmusért, vagy hőzöngve dobálni a rendőröket kokárdában. Megtehető, maximum „a másik fél", vagy „az ellenfél" lenéz emiatt, de igazából nem kezel sem felebarátként, sem ellenfélként.

Az emberek atomizálásával a liberalizmusban most már a szabadság, egyenlőség és testvériség kezd uralkodni. Az emberek utálják a tömeget, hiába részei. Utálják a másikat, mert máshogy öltözik, utálják, mert gazdagabb, vagy mert éppen szegényebb. Egy szűk kört barátként kezelnek, azonkívül mindenkit ellenségnek, mert nem látják, nem fogják fel a társadalom organikus felépítését. Mivel ez az alapállapot, így könnyű a cigányokat és a bevándorlókat beágyazni ebbe a tömegbe, ami nem egységes, nem annyira homogén. Az ő társadalmukban is megjelenik a liberalizmus, azonban az egyenlőség miatt több jog illeti meg őket, mint a fehéreket, mert ha ugyanolyan szintre akarjuk őket hozni, többet kell belefektetni egy fekete, kínai vagy cigány nevelésébe.

De a faji származás az, ami kiütközik a „tömegben". Önmaguktól, felsőbb parancs nélkül gettókba tömörülnek, és minden faj a sajátjával alkotja meg a saját tömbjeit. A fehérek között viszont az átlagnak csak egy töredéke teszi ezt, szemben a cigányokkal, feketékkel, zsidókkal (bár az utóbbi időkben jelentős a keveredés náluk is) más rasszokkal. A tolerancia, hogy a csoportba (munkahely, baráti kör, stb) tartozó legyen egy kínai, jóval nagyobb, mint a többi fajnál. Ezzel fordított arányban viszont az öntudat, a keresztény hit és az összetartás sokkal kisebb a fehérek között, szemben például az európai iszlám közösségekkel. Mit lehet akkor tenni?

Ha egyik napról a másikra hungarista vezetés lenne az ország élén, lázadnának az emberek (félretéve a politikai üldözöttek reakcióit és a faji zavargásokat)? Nem hiszem, hiszen teljesen mindegy lenne nekik, a tömegnek a lényeg: legyen hol lakniuk, legyen mit enniük, és legyen mivel szórakozzanak, és mindezt biztonságban. Ezenkívül semmi sem indokolná, hogy az átlagemberek milliói vonuljanak ki a falvak, városok tereire. A Harmadik Birodalom a történelemben eddig nem látott jó szociális viszonyokat teremtett, mégis szinte egyik napról a másikra elfelejtették a háború után az emberek. Legalábbis a nagy részük.

Ahhoz, hogy változás legyen, a tömeg a magyar nemzetiszocialista mozgalomnak lehet a barátja vagy ellensége. Folyik a harc a világnézetek között. A szemben álló felek lényegében maroknyian vannak. Az egyiknél azonban milliók, a másiknál szinte senki sem áll hadba. Viszont az emberek, amikor néha-néha látják, mi folyik itt, ha nem is tudatosul bennük, azért egyszer többre fognak vágyni a csillogásnál, életet akarnak majd. A plázák, a folyókba ömlő szenny és az etnikai harciporond világa már haldoklik,  hanyatlik egyre jobban, napról napra...

Aki fertőződött a liberalizmussal, ezzel az erkölcsi járvánnyal, még dönthet, hogy mit választ. A tömeg egyik felével zuhan a szakadékba, akiknek nevét örökre el fogjuk felejteni mint felesleges bohócokét, vagy azokkal tart, akik követnek minket, akik az átlagemberek közül kimagasodva magasra tartják azt a zászlót, aminek hordozásának terhét Isten bízta ránk, s melyet személyesen Tudós-Takács János adott át nekünk, a Hungarista Mozgalom legifjabb generációjának! Tőlünk függ, hogy önmagunkat is fejlesztve, minél jobban a liberalizmustól megtisztítva élünk, s hogy az embereknek megmutassuk: itt vagyunk, és harcolunk az igazi szocialista társadalom létrejöttéért!

Georgius - Kitartás.hu