A délkelet-kínai Csuhajban (Zhuhai) tavaly novemberben megrendezett repülőgép-bemutatón a kínai vállalatok sok amerikait megleptek azzal, hogy távirányítású repülőgépek 25 különböző modelljét állították ki, és lejátszottak egy videoanimációt is, amelyen egy rakétával felszerelt drón kilő egy páncélozott járművet, majd megtámad egy amerikai repülőgép-hordozót. A bemutató inkább marketingcélokat szolgált, mintsem katonai fenyegetést jelentett volna, lévén az esemény Kína legnagyobb, kínai és külföldi katonai vásárlókat egyaránt vonzó repülőgép-vására.

Bizonyította ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak a fegyverrel ellátott drónok alkalmazásában meglévő majdnem monopóliuma a végéhez közeledik, és ennek messzeható következményei lehetnek a nemzetközi jogra és a hadviselés jövőjére nézve, az amerikai biztonságról már nem is beszélve.

Eljön az az idő, amikor az Egyesült Államoknak pilóta nélküli repülőgépekkel, drónokkal felfegyverkezett ellenféllel vagy terrorista csoporttal kell szembenéznie - állítják szakértők. Nem Amerika elleni támadásra számítanak azonban - az Egyesült Államoknak nincs jelentős harcidrón-kapacitással rendelkező ellensége -, hanem politikai és jogi kihívásra, amelyet az okoz, hogy mások is követik az amerikai példát. George W. Bush kormányzata, majd még nála is agresszívabban Barack Obama kormányzata rendhagyó elvet tett magáévá: az Egyesült Államok határokon keresztül is bevetheti robotfegyvereit a feltételezett ellenséggel szemben, sőt akár amerikai állampolgárok ellen is, ha veszélyt lát bennük.

Nemzetközi normát teremtenek

Ami alig több mint egy évtizeddel ezelőtt még tudományos-fantasztikus regénybe illő forgatókönyv lett volna, az mára mindennapossá vált. Irakban és Afganisztánban a katonai robotrepülők a fegyverzet szerves részét képezik. Amerikai hivatalos források szerint a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA által működtetett Predatorok és Reaperek Pakisztánban több mint 2000 militánst öltek meg, és élénk vita folyik arról, hogy hány polgári személy lett az áldozatuk. Szeptember végén Jemenben - első ízben - egy amerikai állampolgár vált dróntámadás célpontjává: Anvar al-Avlakit, az arab-félszigeti al-Kaida vezetőjét egy másik amerikai állampolgárral, Samir Hánnal együtt ölték meg.

Mit fog tenni az Egyesült Államok, ha például Kína gyilkos drónokat küld Kazahsztánba, hogy a mohamedán ujgur kisebbséghez tartozókra vadásszanak, akiket terrorizmussal vádol? Mi történik akkor, ha India távirányítású repülőgépekkel támad feltételezett kasmíri terrorista célpontokat, vagy Oroszország távirányítású gépeket küld a Kaukázusban rejtőző militánsok után?

A majdani bevetések ellen tiltakozó amerikai tisztségviselőknek azonban már most tudomásuk kell venniük, hogy valójában saját, például szolgáló gyakorlatuk üt vissza rájuk."A gond ott van, hogy nemzetközi normát teremtünk, amikor azt mondjuk, hogy jogunk van megelőző csapást mérni azokra, akiket azzal gyanúsítunk, hogy ránk akarnak támadni" - érvelt a The New York Timesnak adott nyilatkozatában Dennis M. Gormley, a Pittsburghi Egyetem kutatója, aki szerint szigorúbban kellene ellenőrizni az amerikai dróntechnológia exportját. -"Leginkább az aggaszt, hogy lesznek, akik követik a példánkat."

A tulajdonságok, amelyek olyan vonzóvá tették a robotrepülőgépeket a terrorizmus elleni harcban az Obama-adminisztráció számára, másoknak is tetszenek: a kényelmes felderítés és a precíz csapásmérés képessége, a mérsékelt költségek, és ami a legfontosabb, az a körülmény, hogy az eszköz működtetőjét nem fenyegeti veszély, a célponttól több ezer kilométerre biztonságban érezheti magát.

Drónokat csapásmérésre eddig csak az Egyesült Államok, Izrael (a Hezbollah ellen Libanonban és a Hamász ellen a Gázai-övezetben), valamint Nagy-Britannia (Afganisztánban) vetett be. Amerikai védelmi elemzők szerint azonban több mint ötven ország készített vagy vásárolt pilóta nélküli légi eszközöket, és ezeknek az államoknak a száma hónapról hónapra nő. A legtöbb gép felderítésre szolgál, de mint amerikai szakértők megállapították, rakéták vagy bombák felszerelése rájuk nem nehéz műszaki feladat.

"A pilóta nélküli járművek előnye, hogy hosszú szárnyuk van, amelyre bármit fel lehet erősíteni"- mutatott rá Gormley.

A dróntechnológia első számú célpontja lett a kémeknek

Az Egyesült Államoknak egyelőre óriási fölénye van, ami ezeknek az eszközöknek a számát és fejlettségét jelenti. Egy hivatalos becslés szerint az ország mintegy hétezer robotrepülőgéppel rendelkezik. Az amerikai légierőnél szívesebben nevezik ezeket az eszközöket távirányítású repülőgépeknek, mintsem pilóta nélkülieknek, ezzel is elismerve az ember szerepét kezelésükben. A légierőnél jelenleg több pilótát képeznek drónok irányítására, mint vadászgépek és bombázók vezetésére.

Philip Finnegan, a védelmi és légi piacokat figyelő Teal Group elemzési részlegének vezetője arra számít, hogy a következő évtizedben több mint 94 milliárd dollárt fognak költeni robotgépek fejlesztésére és beszerzésére, és ebből 9 milliárd a távirányítású harci gépekre jut.

Izrael és Kína agresszívan gyártja és forgalmazza drónjait, de Oroszország, Irán, India, Pakisztán és még jó néhány állam nem sokkal marad el mögöttük. A Pentagont és beszállítóit kémkedéstől védő Defense Security Service egy tavalyi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a dróntechnológia a külföldi kémek első számú célpontjává vált.

Decemberben lezuhant egy felderítő drón a texasi El Paso környékén. Mint kiderült, a mexikói rendőrség küldte a határon túlról.

"Még a Libanonban működő radikális Hezbollahnak is van drónja, egy iráni tervezésű eszköz, amely muníció szállítására alkalmas" - tárta fel P. W. Singer, a washingtoni Brookings Intézet munkatársa, akinek 2009-ben jelent meg Wired for War című, a robotokat alkalmazó hadviselésről szóló könyve.

Szeptember végén letartóztattak egy 26 éves, Boston külvárosában lakó férfit, akit azzal vádolnak, hogy plasztik robbanószerrel megpakolt távirányítású repülőgépet akart rávezetni a Pentagonra vagy az amerikai törvényhozás épületére.

Nem tudni, mekkora pusztítást okozott volna, ha sikerül megvalósítani a tervét, amelyet John Villasenor, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem professzora nyugtalanító jelzésnek nevezett. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai hadsereg hivatalos bejelentés szerint ötmillió dolláros szerződést kötött egy hátizsákban elférő, Switchblade-nek keresztelt, és robbanószer célba juttatására alkalmas drón elkészítésére. "Ha megszületik, nem sok idő kell hozzá, hogy az eszköz terrorista szervezetek számára is elérhetővé váljon" - húzta alá.

Könnyű elképzelni terroristák kezében lévő, és nemcsak bombák szállítására, hanem például a lépfene kórokozójának szétpermetezésére vagy radioaktív hulladék szétszórására is alkalmas robotrepülőket. A spekulációk, hogy az al-Kaida nem szokványos fegyvereket vethet be, eddig alaptalanoknak bizonyultak, de a távirányítású gépek technológiai görbéje alapján ezt az újabb fenyegetést a jövőben már nem lehet figyelmen kívül hagyni.

"Arra gondolok, hogy milyenek voltak a repülőgépek az I. világháború elején. Kezdetben csak néhány ország rendelkezett velük, és nem volt rajtuk fegyver. Később mindenfelé elterjedtek, és fegyverekkel látták el őket. Nos, ezen az úton járunk" - fogalmazott Singer.

(háború művészete)