A valóság ezzel szemben az, hogy a perzsa állam lényegesen több szabadságot biztosít polgárai számára, mint azok az izraeli-amerikai csatlós arab rezsimek, melyek ellen népi fölkelések robbantak ki az utóbbi időben. De ami fontosabb: 1979, vagyis az iszlám forradalom kitörése óta Irán egyetlen egy ország ellen sem intézett támadást. Az 1980 és 88 között lezajlott háborút Irak és Irán között a bagdadi rezsim kezdeményezte – az USA, Izrael és a nyugati világ támogatásával.

De nézzük meg, hogy ugyanebben az időszakban – vagyis 1979 óta – a „csak védekező”, az „örök áldozat” szerepét játszó Izrael hány alkalommal támadt rá szomszédaira:

1981: A zsidó állam légiereje lebombáz az iraki Osirikban egy állítólagos atomlétesítményt. A 2003-as amerikai invázió után vizsgálódtak a helyszínen, és nem találtak semmiféle bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Osirikban valóban nukleáris fegyverek előállításán dolgoztak volna valaha is. 

1982: Izrael megtámadja Libanont. A háború során az izraeli hadsereg támogatását élvező falangista milíciák borzalmas vérfürdőt rendeznek a sabrai és satilai menekülttáborokban. 

2003: A zsidó állam hadereje behatol Gázába és Nablusba, ahol palesztinokat gyilkol.

2007: Izrael bombáz valamilyen szíriai üzemet, ismételten arra hivatkozva, hogy a gyárban fegyverek – esetleg nukleáris fegyverek – előállítása zajlik. Bizonyíték erre az állításra természetesen nincs. 

2006: A zsidó állam hadereje megtámadja Libanont. A harcok során 1200 libanoni veszti életét, akiknek többsége polgári személy. De meghalnak az izraeli légi csapások során ENSZ-alkalmazottak is. A Hezbollah heves ellenállása következtében visszavonuló izraeliek aknák sokaságát helyezik el Dél-Libanonban. 

2008. február: Izrael támadást intéz a Gázai övezet ellen, és közel 100 palesztint öl meg. A harcok után tűzszünetet hirdetnek, melynek a zsidó haderő 2008. november 4-i akciója vet véget, amikor is hat Hamász-harcos veszti életét. 

2008. december 27.: Izrael megindítja három hetes offenzíváját a Gázai övezet ellen. A példátlan vérengzés nyomán 1400 palesztin hal meg, akiknek többsége nő és gyermek. A zsidó állam hadereje tiltott fegyvereket – például foszforbombákat – is bevetett, ezen kívül kórházakat, iskolákat, lakóházakat is tűz alá vett. Izrael mindössze 13 katonáját veszítette el az agresszió során.

2010. május: Izraeli katonák nemzetközi vizeken támadnak meg egy a Gázai övezetbe segélyeket szállító hajót, melynek kilenc utasát lemészárolják. 

1979 és 2010 között mindemellett az izraeli haderő számos alkalommal hajtott végre úgynevezett „célzott gyilkosságot”, illetve volt arra is példa, hogy az izraeli titkosszolgálat idegen állam területén gyilkolt meg palesztin ellenállókat. (Mint például Dubajban 2010 januárjában.)

És most nézzük meg az Iránt a világ békéjére nézve a legsúlyosabb veszélyforrásnak tartó Egyesült Államok „teljesítményét” 1979 és 2011 között. Íme:

1980: Katonai akció El Salvadorban.

1982-1983: Amerikai katonák jelennek meg Libanonban.

1983: Amerikai támadás Grenada ellen a rendszer megdöntése céljából. 

1983: Amerikai katonai akció Hondurasban és Csádban. 

1986: Amerikai harci gépek bombázzák Líbiát. 

1988. Amerikai katonák jelennek meg Panamában.

1989: Amerikai tengerészgyalogosok hajtanak végre akciót Kolumbia, Bolívia és Peru területén. 

1989: Amerikai tengerészgyalogosok tűnnek fel a Fülöp-szigeteken és Panamában. 

1990: Amerikai katonák jelennek meg Libériában és Szaúd-Arábiában. 

1991: Az USA hadereje – a csatlós államok „nemzetközi koalíciójának” támogatásával – háborút indít Irak ellen Kuvait „felszabadítása” céljából. 

1991: Amerikai katonák akciót hajtanak végre Zaire-ban. 

1992: Amerikai katonák jelennek meg Sierra Leonéban és Szomáliában. 

1995: Az USA légiereje boszniai szerb célpontokra mér csapást. 

1996: Amerikai katonák tűnnek fel Libériában és a Közép-Afrikai Köztársaságban. 

1991-2003: Amerika számos alkalommal bombáz iraki célpontokat.

1998-99: Amerikai katonák tűnnek fel Kenyában és Tanzániában „terroristák” után kutatva.

1998: Az amerikai légi erő szudáni és afganisztáni célpontokat bombáz. 

1999: A NATO-haderő légicsapásokat mér Szerbiára. 

2000: Amerikai katonai akciók Jemenben és Kelet-Timorban. 

2001: Az USA hadserege lerohanja Afganisztánt, és a mai napig megszállás alatt tartja. 

2003: Az USA hadereje megtámadja és megszállja Irakot. 

2003: Amerikai katonák tűnnek fel Libériában. 

2004: Amerikai katonák jelennek meg Haiti szigetén.

2004-től: Megkezdődnek a pilóta nélküli harci gépekről indított rakétacsapások pakisztáni területen található célpontok ellen. 

2004-től: amerikai katonák jelennek meg Grúziában, Dzsibutin, Kenyában, Eritreában, Etiópiában, Jemenben és Szomáliában.

Ki fenyegeti tehát a világ békéjét és biztonságát? Az Iráni Iszlám Köztársaság, amely soha, egyetlen szomszédja ellen sem indított háborút, vagy pedig az atomfegyvereket is birtokló Izrael és az USA, mely két utóbbi állam számos agressziót hajtott végre, és katonai akciók sokaságát kezdeményezte az elmúlt három évtizedben?