Vona Gábor levele Osztie Zoltán atyához2010-03-31 15:07 barikád.hu 

Sajnálom, hogy ennek a levélnek meg kell születnie, hiszen atyára úgy tekintettem mindig, mint az Egyház egyik legtisztességesebb és a közéletben leginkább tisztán látó szolgájára. Talán Zoltán atya is emlékszik, hogy 2001-ben az ELTE hallgatójaként én szerveztem azt a konferenciát, amelynek címe Kereszténység és közélet volt, és amelyen előadóként a KÉSZ vezetőjeként Ön is szerepelt. Aztán több személyes találkozás után én szerveztem meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége első egyetemi szervezetét, amelynek alapító elnökévé választottak.

Milyen nagy dolog volt az is, amikor a Jobbik és a KÉSZ akkoriban együttműködési megállapodást kötött. Hogy ezt tető alá hoztam, arra most is nagyon büszke vagyok. Szép emlék, hiszen Zoltán atya nagyon értékes gondolatokat osztott meg velünk, fiatal egyetemistákkal a keresztény emberek közéleti szerepvállalásáról, a bátorságról, hogy a Szentírás tanítását a politikában nekünk, keresztényeknek kell megjeleníteni, mert ha nem, akkor mások és mást fognak képviselni helyettünk. Ezek a szavak azóta is a fülemben csengenek, és útravalóul szolgálnak a mai napig.

Ugye Zoltán atya arra is emlékszik, amikor 2002-ben a választási kampány idején a KÉSZ nevében én szerveztem gyertyás demonstrációt az MSZP székháza elé. Az ellen tiltakoztunk, hogy szocialista fiatalok hangrögzítőkkel járták a templomokat. Több ezer ember tiltakozott ott velünk. Ez is milyen gyönyörű emlék! Zoltán atya! Sem én, sem a Jobbik nem változott meg. Mi ugyanazt az utat járjuk azóta is. Az én akkori és mostani nyilatkozataim bármikor egymás mellé tehetők. Tetteinket nem a gyűlölet irányítja, ahogy azt Zoltán atya mondja, csupán féltjük a hazánkat, a családjainkat, a gyermekeink jövőjét, és erről nemcsak beszélünk, hanem tenni is próbálunk valamit, ami az erőnkből telik. A Jobbiknak kezdetektől fogva ugyanaz az Alapító Nyilatkozata. Hagy idézzek ebből egy bekezdést:

„Valljuk, hogy nemzetünk erkölcsi megerősödése csak a krisztusi tanításon alapulhat, és ehhez a magunk eszközeivel politikai pártként hozzá is akarunk járulni. Ebben a megújulásban kiemelt szerep hárul keresztény közösségeinkre, egyházainkra, amelyek évszázadok óta, jóban és rosszban egyaránt bizonyították, hogy nemzetünk végső lelki, szellemi és kulturális bázisául szolgálnak. Számunkra a nemzeti identitás és a kereszténység egymástól szét nem választható fogalmak.”

Egy-egy nyilatkozat előtt egy ilyen felelős közéleti és egyházi vezetőnek, mint amilyen Zoltán atya, érdemes lett volna a választási programunkat elolvasni. Talán jogosan várható el részünkről, hogy olyan súlyos kijelentések előtt, amiket Zoltán atya tett a Jobbikra, konkrétan idézte volna, mi is, amiért szélsőségesek és keresztényellenesek vagyunk.

Zoltán atya, biztos, hogy átgondolt nyilatkozatot tett? A Jobbik vagy a Fidesz programja védené meg a magyar földet? A Jobbik vagy a Fidesz programja vezetné be a hit- vagy erkölcstant? A Jobbik vagy a Fidesz programja védené a médiából sugárzó értéktelen mocsoktól az ifjúságot? A Jobbik vagy a Fidesz programja szeretné a politikusok által az elmúlt húsz évben titkosított hazugságokat nyilvánosságra hozni? És a kérdéseket hosszasan sorolhatnám.

Egyszer a Jóisten színe előtt mindannyian felelünk majd. Mi, jobbikosok és a többiek is. Felelünk tetteinkért, szavainkért, életünkért. Az igazság, hogy ki hová tartozik, ott úgyis kiderül. Addig mi, jobbikosok tesszük a dolgunkat, alázattal és reménnyel a magyar feltámadásban. Istenbe vetett hittel elviselve azokat a valóban gyűlölködő és aljas hazugságokat és támadásokat, amelyeket például az a napilap közöl, amelynek Zoltán atya nyilatkozott. A Jóisten furcsa dramaturg, hiszen az az újságíró, aki az interjút készítette, az ifjúsági szervezeti időkben még szintén Jobbik-tag volt. Gondolom, ő is és Zoltán atya is megemlítette, milyen istentelen szerkesztés folyik a lapnál. Kár, hogy ez az interjúból kimaradt.

Szebb jövőt kérve a Jóistentől:

Vona Gábor
a Jobbik elnöke