Zsidóság = hazudozás, barbárság, vérszomj, bosszú – magyarság = mellérendelő szemlélet.
2011. május 12. 13:16:11

Az egyik Németh Zsolt, külügy államtitkár szájából hangzott el, azaz ez a magyar kormány hivatalos álláspontja ez ügyben. Nézzük csak:

„Németh Zsolt – aki a magyar kormány nevében köszöntötte a vendégeket – arról beszélt: „olyan sok hasonlóság van közöttünk, izraeliek, zsidók és magyarok között, hogy nem is tudjuk megszámolni”. Ennek kapcsán utalt a magyar kultúrára, annak zsidó-keresztény gyökereire, a kálvinista hagyományra, amelyek nagy mértékben az ótestamentumra épül. Azt mondta, ha az ember a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő alkotásaira gondol, kiderül, „milyen közel állunk egymáshoz”. Egyúttal megjegyezte, hogy Közép-Európában a legnépesebb zsidó közösség Magyarországon él.” (Kiemelések tőlünk).

Elgondolkoztató megállapítás. Amint már korábban többször is jeleztem, több mint 10 éves munkával feldolgoztam a zsidóság kultúrájának lényegi elemeit, párhuzamosan a magyar műveltségét is és ezeket két külön munkában közzé is tettem. Röviden, a két műveltséget összehasonlítva csakis azt tudom mondani most is, hogy a kettő viszonya tűz és víz, szinte semmi közös nem található a két műveltségben. Az egyik durván és keményen alárendelő, a másik mellérendelő. Az egyiknek a harc, a hódítás, a megalázás a politikai alapja, a másiknak a békés együttélés. Honnan veszi Németh azt a sok hasonlóságot köztünk? Magam nagyon könnyen meg tudom számlálni a hasonlóságokat: mindkét nép emberekből áll és passz.

Németh a zsidó-keresztény, a kálvinista hagyományra utal, ami szerinte az ótestamentumra épül.

Sajnos Némethnek fogalma sincs a magyar műveltségről, ami ellenben nem a testamentumokra épül, de lényegét tekintve mégis az újszövetség erkölcsi és társadalmi felfogásához áll közel, de nem az ószövetségéhez. A magyar műveltség, nyelv ugyanis mellérendelő, ahol nem a társadalmi hierarchia, mások hódoltatása, rabigába döntése, kihasználása, kiirtása, legyilkolása az alapszellem – ahogy ez az ószövetségben könyvről könyvre fokozatosan kibukik. A magyar ember az igazság oldalán áll, befogadó műveltségű, ezzel szemben az ószövetségben az igazság legfeljebb csak a törzsön belül kötelező, törzsön kívülieket ott ejthetik át, ahol csak tudják, ott lophatják meg, ahol tudják, ott dönthetik rabigába, ahol csak tudják. A zsidóság 'példamutató királya', Dávid, az emberi erkölcstelenség minden elemét bemutatta, egyetlen 'pozitívuma' az istenéhez való korlátlan hűsége volt. De melyik magyar akar a zsidók istenéhez hű lenni? A harag, a bosszú, a kiszámíthatatlanság, az igazságtalanság istenéhez? Én nem.

Az ügyeletes megmondóemberek a magyar irodalom és kultúra alkotásaiból azt tekintik kiemelkedőnek, ami zsidó szerzőtől eredt. Másokat teljesen mellőznek, így Németh ismeretei sem nyúlnak ezeken túl. Itt van pl. a snóblidíjas Kertész könyve, aSorstalanság. Végigkínlódtam rajta magam és egyszerűen nem értem, hogy ez a ponyvairodalom mitől érdemelte ki a snóbli díjat? Tele van hazugsággal, szinte botrányos megfogalmazásokkal és még a nyelvezetére sem lehet azt mondani, hogy hű, de fölemelő. Kiemelkedő alkotás? Frászt! Zsidó alkotás. Politikai okok miatt díjazott.

Hol van ez a magyar regényírás nagyjaitól? Jókaitól, Mikszáthtól, Móricztól, Illyéstől, hogy soroljam. Sehol.

Hol van a zsidó népzene a magyar népzene mellett, hol vannak a zsidó regék, mesék a magyar mesék, regék mellett? Mind számukat, mind mondandójukat illetően? Sehol. Mitől lenne a magyar műveltség gyökere zsidó-keresztény? Van önálló magyar műveltség, csak a zsidó-keresztény gyökereket hangoztatók éppen ezt akarják tönkretenni, kiirtani.

A kálvinizmus sem azért terjedt el Magyarországon, mert az ószövetséget nagyobb súllyal vette figyelembe, mint a katolicizmus. Sokkal inkább a vallásgyakorlata miatt. Nem a papi hierarchiára épített – ami egyébként a zsidó vallásban abszolút, csak most templom híján nem működik – hanem a vallási közösségekre. A református pap lelkipásztor és nem atya. A zsidó vallás társadalmi felfogását a Holt-tengeri tekercsekből ragyogóan meg lehet ismerni. Hogy is mondta Allegro (ha jól emlékszem, hogy ő mondta)? „Szörnyű egy vallás!” - és ebbe a kijelentésébe bele is halt. Halála igazolja szavait – de a Holt-tengeri tekercsek irodalma maga is. Nem akarom most a nem-zsidóktól elzárt Talmudot idézni, mert a Holt-tengeri tekercsek, sőt, maga a zsidó vallás alapjait jelentő Törvény is már méltóan igazolják Allegro szavait.

Hol van hát a közelség a magyar és az izraeli kultúra között? Sehol.

Akkor nézzük Aliza bin-Noun szavait, mert azok is megérdemelnek egy kis rátekintést:

„Úgy fogalmazott, országa valóban elégedett lehet, hiszen egy demokratikus értékeket ápoló, gazdasági és társadalmi vívmányaira büszke országként, szilárd demokráciaként működik egy nagyon bizonytalan állapotú Közel-Keleten. „Egy dolgot sajnos még nem értünk el, ami rendkívül fontos nekünk, és ez természetesen a béke” – mondta a diplomata. Megjegyezte: ha Izrael békében élhetne szomszédaival, valószínűleg az egész Közel-Kelet és a világ másként nézne ki.”

Hát Izrael demokratikus értékeiről az elűzött, rabszolgasorban tartott, kiéheztetett, meglopott, bebörtönzött, megkínzott – vagy a lemészárolt – palesztinok azért beszélhetnének. Hogy nem érték el még békét? Persze, mert nekik a béke csak a megalázottak teljes behódoltsága mellett az. Csakis a teljes behódolást fogadják el. Ez az izraeli 'demokrácia': mindenki egyenlő, de a zsidók még egyenlőbbek a többieknél! Ma Izrael az egyik kimondottan apartheid állam a földön. Ha Izrael esetleg nem rombolná a szomszédait, nem igyekezne rabigába dönteni őket, akkor talán valóban más lenne a Közel-Kelet, de a hagyományos, az izraelita vallásra települő szemléletével soha.

Ha ezen változtatnak, akkor viszont  Izrael már nem lenne Izrael. Fel kell csak ütni az ószövetség 5. könyvét és idézni Mózesnek a szomszédokra is vonatkozó 'törvényeit'. Vegyünk csak néhányat az alapmunkából, az izraeli vallás tulajdonképpeni 1. könyvéből, Mózes 5. könyvéből, amit megtévesztésképp másodlagosnak neveznek (az idézetek a Folio Biblia5 lemezéről, a Károlyi-bibliából valók):

5 Móz. 6:10-12

És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél; És minden jóval telt házakat, a melyeket nem * te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel: Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél * az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából!

Eléggé egyértelmű szellem. Hasonló a magyaroké? Kétlem. A magyar társadalom, mióta az írott történelemből ez a jellege megítélhető, nem ment hódítani, nem vette el senki földjét, városait, nem tartott rabszolgát, hanem a maga földjén a maga erejéből élt és dolgozott. Vagy nézzük tovább:

5 Móz. 7.1-6

Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet * kiűz te előled a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket; És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és * megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok. Sógorságot * se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak; Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket. Hanem így cselekedjetek * velök: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg. Mert az Úrnak, * a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén.

A hébereket istenük mások leölésére, kultúrájának kiradírozására utasítja. Testvéreink? Hasonló a miénkhez? A magyar mindig befogadó nép és műveltség volt. Az izraeli nem.

5 Móz. 7.9-12

És hogy megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, ő az Isten, a * hívséges Isten, a ki megtartja a szövetséget és az irgalmasságot ezeríziglen azok iránt, a kik őt szeretik, és az ő parancsolatait megtartják. De megfizet azoknak személy szerint, a kik őt gyűlölik, elvesztvén őket; nem késlekedik * az ellen, a ki gyűlöli őt, megfizet annak személy szerint. Tartsd meg azért a parancsolatot, a rendeléseket és végzéseket, a melyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat cselekedjed. Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, és megtartjátok, és teljesítitek azokat: az Úr, a te Istened is megtartja néked * a szövetséget és irgalmasságot, a mely felől megesküdött a te atyáidnak.

Ilyen a 'magyarok istene'? Nem! A magyarság istenimádatától az ilyen istenség idegen. Nem könyörtelen és vérengző, mint amilyen az izraeli, ahogy a következő idézetből is kiderül:

5 Móz. 9.1-3

Halljad Izráel, te általmégy ma a Jordánon, hogy bemenvén, örökségül bírj náladnál nagyobb és erősebb népeket, nagy és az égig megerősített városokat; Nagy és szálas népet, Anák-fiakat, a kikről magad is tudod és * magad is hallottad: kicsoda állhat meg Anák fiai előtt?Tudd meg azért e mai napon, hogy az Úr, a te Istened az, a ki átmegy előtted mint emésztő * tűz, ő törli el azokat, és ő alázza meg azokat te előtted; és kiűzöd, és hamar elveszted őket, a miképen az Úr megmondotta néked.

A magyarok istene a szeretetet hirdeti, nem pedig olyan félelmet, rettegést keltő, mint ami ebben a szakaszban olvasható:

5 Móz. 11.22-25

Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok: Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken. Minden * hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok. Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket * az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.

A magyar nyelvben a 'király' szó – következésképp a fogalom is – idegen, nem magyar. A magyarság mellérendelő műveltsége nem a társadalmi hierarchiára épül, melynek a feje a király. A király, mint hagyományosan csak az istennek alárendelt úr és uralkodó. A Szent Korona Tana a királyt a szent Korona részeként – igaz annak fejeként – a népet meg a testeként határozza meg, de a fej és a test egymásnak nincs alárendelve. Itt sincs egyezés a két műveltség szellemében.

5 Móz. 17.14-15

Mikor bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, és bírod azt, és lakozol abban, és ezt mondod: Királyt teszek * magam fölé, miképen egyéb népek, a melyek körültem vannak: Azt emeld magad fölé királyul, a kit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, a ki nem atyádfia.

Megint csak a barbár vérengzésről olvashatunk itt: Izrael istene kiirt népeket!

5 Móz. 19.1

Mikor kiírtja az Úr, a te Istened a nemzeteket, a * kiknek földjét néked adja az Úr, a te Istened, és bírni fogod őket, és lakozol az ő városaikban és az ő házaikban:

A következő idézetben olvashatunk a békességről. A békesség kínálata behódolást jelent: az egész népesség szolgálja Izraelt. Ha nem teszi, sorsuk a halál. Bosszúállás, barbár vérengzés a felvázolt műveltség!

5 Móz. 20.10-18

Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt. És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon néked. Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül; És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: * vágj le abban minden fineműt fegyver élével; De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, a mi lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el * a te ellenségeidtől való zsákmányt, a kiket kezedbe ad néked az Úr, a te Istened. Így cselekedjél mindazokkal a városokkal, a melyek igen messze esnek tőled, a melyek nem e * nemzetek városai közül valók. De e népek * városaiban, a melyeket örökségül ad néked az Úr, a te Istened, ne hagyj élni csak egy lelket is; Hanem mindenestől veszítsd el őket: a Khittheust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust és a Jebuzeust, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az ő mindenféle útálatosságaik szerint * cselekedni, a melyeket ők cselekesznek az ő isteneiknek, és hogy ne vétkezzetek az Úr ellen, a ti + Istenetek ellen.

Végezetül lássunk egy a zsidóságnak, mint pénzforgalmazónak, kölcsönzőnek megfogalmazott parancsot: atyádfiától, azaz törzsbelidtől ne végy kamatot, de idegentől igen:

5 Móz. 23.19-20

A te atyádfiától * ne végy kamatot: se pénznek kamatját, se eleségnek kamatját, se semmi egyébnek kamatját, a mit kamatra szokás adni. Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened mindenben, a mire kinyujtod kezedet, azon a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.

Ez tehát Izrael szomszédaival szembeni politikájának az alapja. Demokratikus? Hasonlít a magyar szemlélethez? Aligha. Ezt kínálja a magyaroknak is Izrael, amikor felvásárolja Magyarországot, amikor betelepedik Magyarországra. Nem a Talmud szerint – mert ugye ez nem közkincs, abba csak beavatottak tekinthetnek bele, amit azonban a magyarországi yeshivákban (zsidó iskolák) tanítanak a zsidó fiataloknak, mint alapszabálytant – , hanem a Törvénynek elfogadott Mózes 5. könyve alapján. A Törvény valódi első könyve azonban egyértelműen fogalmaz. Izraellel nem lehet baráti viszonyban élni! Izrael uralkodni akar – és ha hagyják fog is. Kíméletlenül, véresen, brutálisan, erőszakkal, ha kell alatomos megfogalmazásokkal, aljas módon kihasználva a meghódítandók gyengéit.

Aliza, Izrael budapesti nagykövete emígy is szólt:

„A nagykövet arról is beszélt, hogy Izrael kinyújtja kezét szomszédai felé, kész arra, hogy engedményeket tegyen, két állammal, Egyiptommal és Jordániával békét is tudott kötni. Aliza Bin-Noun megköszönte Magyarország jó együttműködését Izraellel, úgy fogalmazott, a kétoldalú kapcsolatok kiválóak. „Magyarország Izrael egyik legközelebbi barátja a világon” – mondta, és utalt arra, hogy a két népben nagyon sok a közös érték, a zsidó közösség nagyon fontos szerepet játszott Magyarország történetében. Izrael 1948. május 14-én kiáltotta ki függetlenségét.”

Igen, kinyújtja kezét a szomszédai felé és ahogy Mózes törvényeiből egyértelműen kiviláglik: elharácsolja azok értékeit. Az izraelita békeszerződés mind Egyiptomban, mind Jordániában feszültséget kelt és az 'arab tavasz' egyik 'eredménye' lehet pl. hogy az egyiptomiak felbontják ezt a 'szerződést'. Felbontják és esetleg emberi segítséget nyújtanak az izraeliek által a pusztulásba kergetett gázaiaknak. Izrael politikájának, erkölcsi törvényeinek a lényege Gázában világlik ki a leginkább: ölni, ölni, rabolni, kisajátítani, uralkodni. Közben pedig ennek pont az ellenkezőjét hirdetni a világban, azaz gátlástalanul hazudni. Mindazokat pedig, akik a hazugságról lerántják a leplet, Izrael halálos ellenségeinek megbélyegezni és minden eszközzel lehetetlenné tenni, elhallgattatni.

Külön érdemes felfigyelni Aliza eme mondatára. „Magyarország Izrael egyik legközelebbi barátja a világon.”

Igen, az a Magyarország, akinek a zsidó médiumok által világba szétszórt híre dühöngő antiszemitizmust jelent. Ugye, Magyarország barátai voltak történelme során Kun Béla és a 'köztársaság' népirtó vezetősége, vagy Rákosi és zsidó környezete is? Mi magyarok az elmúlt évszázad során az ő közreműködésük révén bensőségesen is megismerkedhettünk a zsidóság szellemi értékeivel: hazugság, barbár vérengzés, emberkínzás, rabigába döntés, gyűlölködő bosszúállás. Megismertük és köszönjük, nem kérünk belőle. Izrael palesztinai politikáját is látjuk, hiába is hazudoznak róla mást. Egyértelmű: ott sem viselkednek másként, mint nálunk tették a vörös hordák.

Izrael nem a barátunk! Mert Izraelnek nem lehetnek barátai. Csak olyanok, akiket maga uralma alatt tart. Ha kell kivásárlással, ha kell bankokráciával, ha kell véres terrorral – de ez nem barátság! Legalábbis a szó eredeti értelmében véve nem az. Mert Izrael olyan barbár, mint az Istene, olyan hazug, mint a törvényei, olyan barát, mint amilyen a sakál a beteg gidához, és ha hatalmi szándékait nem képes érvényesíteni, olyan bosszúálló, mint a cigányok.

Szörnyű vallás szörnyű társadalma és annak szörnyű állama.

Cser Ferenc

Az MNO eredeti írása:

Magyarország számára „személyes kérdés” Izrael biztonsága
2011. május 11. 21:45

MNO - NT

Izrael biztonsága Magyarország számára „személyes kérdés”, így a magyar külpolitika lényeges része – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, az Izrael Állam függetlenségének 63. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az államtitkár azt mondta, akármi történjék is az arab tavasz során, az remélhetőleg stabilizálni fogja a régiót. A magyar külpolitika filozófiája az, hogy minden, ami stabilizálja a térséget, jó, és minden ami gyengíti a stabilitást, rossz – fogalmazott Németh Zsolt. A Marriott Hotelben rendezett fogadáson több ismert közéleti személyiség, köztük Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tarlós István főpolgármester is részt vett.

Németh Zsolt – aki a magyar kormány nevében köszöntötte a vendégeket – arról beszélt: „olyan sok hasonlóság van közöttünk, izraeliek, zsidók és magyarok között, hogy nem is tudjuk megszámolni”. Ennek kapcsán utalt a magyar kultúrára, annak zsidó-keresztény gyökereire, a kálvinista hagyományra, amelyek nagy mértékben az ótestamentumra épül. Azt mondta, ha az ember a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő alkotásaira gondol, kiderül, „milyen közel állunk egymáshoz”. Egyúttal megjegyezte, hogy Közép-Európában a legnépesebb zsidó közösség Magyarországon él.

Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet az eseményen arról szólt, hogy 63 év ugyan nem nagy idő egy ország történetében, de a fiatal Izrael Állam hosszú utat tett meg. Úgy fogalmazott, országa valóban elégedett lehet, hiszen egy demokratikus értékeket ápoló, gazdasági és társadalmi vívmányaira büszke országként, szilárd demokráciaként működik egy nagyon bizonytalan állapotú Közel-Keleten. „Egy dolgot sajnos még nem értünk el, ami rendkívül fontos nekünk, és ez természetesen a béke” – mondta a diplomata. Megjegyezte: ha Izrael békében élhetne szomszédaival, valószínűleg az egész Közel-Kelet és a világ másként nézne ki.

A nagykövet arról is beszélt, hogy Izrael kinyújtja kezét szomszédai felé, kész arra, hogy engedményeket tegyen, két állammal, Egyiptommal és Jordániával békét is tudott kötni. Aliza Bin-Noun megköszönte Magyarország jó együttműködését Izraellel, úgy fogalmazott, a kétoldalú kapcsolatok kiválóak. „Magyarország Izrael egyik legközelebbi barátja a világon” – mondta, és utalt arra, hogy a két népben nagyon sok a közös érték, a zsidó közösség nagyon fontos szerepet játszott Magyarország történetében. Izrael 1948. május 14-én kiáltotta ki függetlenségét.

(MTI)