„Rasszistaként” vették nyilvántartásba az egymilliónyi hároméves brit gyermek csaknem egyharmadát, mert a 2000-ben elfogadott Faji kapcsolatok törvénye (Race Relations Act) egyik rendelkezése arra kötelezi az óvodai nevelőket, hogy jelentsenek minden olyan kijelentést, amely sértőként interpretálható más fajokra nézve.

A sokkoló statisztikát, amely eklatánsan jelzi, hogy milyen szintre jutott a politikai korrektség a konzervatív-munkáspárti-liberális rezsim alatt, a Manifesto Club nevű baloldali polgárjogi csoport plankolta fel.

Amint azt a (fel)jelentések mutatják, 2002 és 2009 között 280 ezer esetben rögzítettek „rasszista nyelvezetet” hároméves korú és ennél idősebb kisgyermekek részéről.

Az abszurditását tekintve igazi kafkai inspirációjú Faji kapcsolatok törvénye arra kényszeríti a hatóságokat, hogy „elősegítsék a különböző faji csoportokhoz tartozó személyek közötti jó kapcsolatokat” (to promote good relations between persons of different racial groups).

Az esetleges verbális incidensek minden részletét feljegyzik a kormány által vezetett adatbázisba, ami azt jelenti, hogy egy hároméves gyerek által tett ártatlan megjegyzés egy életre szólóan része marad az egyénről vezetett állami minősítésnek.

A törvény értelmében az óvodai és iskolai oktatókat arra képezik ki, hogy akkor is beszámoljanak a „rasszizmusról”, ha az „áldozat” nem sértődött meg, vagy ha a gyermek nem is érti, hogy valójában mit mondott.

Legmegdöbbentőbb az egészben, hogy a jó érzést, a józan észt és az egyéni szabadságjogokat egyaránt lábbal tipró, hamisítatlan sztálinista szellemiségű törvény csont nélkül átment a szigetország törvényhozásának mindkét házán - a hagyományaira büszke brit parlamentarizmus legnagyobb szégyenére.

Mintha az egész brit közvélemény alva járna egy lidérces rendőrállam felé, amelytől még egy KGB-tiszt is elpirult volna.