Az alábbi, a 2011-es Becsület Napi megemlékezés körüli tortúrákról és procedúrákról szóló remek „jogi beszámolót", az ünnep idei megrendezésének közeledte miatt közöljük újra. Mondhatnánk, hogy kíváncsiak vagyunk, vajon a hatalom idén is lábbal akarja-e tiporni a saját tökéletlen törvényeit, de ezt azért nem tesszük, mert jól tudjuk, hogy: igen. A Becsület Napja ebben az évben sem kerülhet megrendezésre közterületen, és a kifogások pont olyan szánalmasak és átlátszóak, mint tavaly. Hát, szembesüljön vele mindenki, és tudatosuljon végre mindnyájunkban, hogy a demokrácia a hazugság államformája! A hazugság pedig egyvalamitől retteg a legjobban: az igazságtól. Megemlékezésünket természetesen idén is megtartjuk.

Tisztelt Egyenlő Bánásmód Hatóság!

Alulírott Domokos Endre János (bejelentő, szónok [Becsület Napja]), Németberta Péter (bejelentő, résztvevő [Becsület Napja]), Szabó Tamás (bejelentő,résztvevő, szónok [Béke mártírja emlékmenet, Becsület Napja), Illés Miklós (résztvevő [Béke mártírja emlékmenet, Becsület Napja]) Lantos János (meghívott szónok [Becsület Napja]), Toroczkai László (meghívott szónok [Becsület Napja]), Tyirityán Zsolt (meghívott szónok [Becsület Napja]) ideértve a nevesített panaszosok mellett a Pax Hungarica Mozgalom (informális szervezet), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Forradalmi Párt, a Betyársereg (informális szervezet), valamint a társadalom a hatalom által „neonáciként", „szélsőjobboldaliként" illetve „nyilasként" vagy „hungaristaként" aposztrofált pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját, illetve a velük szimpatizáló, e csoportokba nem sorolható - alkotmányos jogaik gyakorlásában hatóságilag korlátozott - állampolgárokat, az alábbi

panaszt

terjesztjük elő a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (1088 Budapest, Szentkirályi u. 18.), Budapest Rendőrfőkapitánya (1139 Budapest, Teve utca 4-6), valamint a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának bírái, dr. Bögös Fruzsina és dr. Fábián Judit (Budapest, II. Csalogány utca 47-49.) ellen az egyenlő bánásmód követelményének a 2003. évi CXXV. törvény 8. §-ban nevesített közvetlen, illetve ugyanezen törvény 9. §-ban kifejtett közvetett hátrányos megkülönböztetés által történő megsértése és ez által gyülekezési és véleménynyilvánítási jogunk - az alaptörvény 70/A § foglaltak megsértésével történő - korlátozása miatt.

Kérjük a T. Hatóságot, hogy az 2003. évi CXXV. törvény 14. §-ban biztosított felhatalmazás alapján az eljárást lefolytatni és amennyiben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a bepanaszolt szervezetek valamelyikének vonatkozásában megállapítható, a törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt intézkedéseket megtenni, illetve az idézett törvény 20. § (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a nevesíthető illetve nem nevesíthető panaszosok nevében a bíróságon személyiségi jogi pert indítani, valamint, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséhez vezető, a beadványban részletezett magatartás(ok) esetlegesen felvetik a Btk. 174/B. § 174/C. §. illetve 225. § szerint minősülő - vagy más - cselekmények alapos gyanúját, azon esetben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése értelmében eljárni szíveskedjék. Ha a Hatóság hatáskörének illetve illetékességének hiányát állapítaná meg bármely általunk alant feltárt esetben, úgy kérjük, hogy a 2004. évi CXL. tv 22. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezze megfelelő hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóságnál (ügyészség, bíróság, országgyűlési biztosok, stb.) az eljárás lefolytatását.

A további jogsértések megelőzése érdekében javasoljuk, hogy a Hatóság - amennyiben szükségesnek tartja - az 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogegységi döntés meghozatala érdekében forduljon a Magyar Köztársaság Legfelsőbb bíróságához, hogy a testület a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdésének alkalmazása terén tapasztalható visszás hatósági és bírói gyakorlat továbbélésének elejét vegye.

Az észlelt jogsértések leírása:

Előzmény - „Béke mártírja emlékmenet" (2009. augusztus 15.)

A 2009 tavaszán rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatok alapján az államapparátus - így a rendőri vezetők - számára nyilvánvalóvá vált, hogy 2010 tavaszán Magyarországon a Fidesz Magyar Polgári Szövetség fog kormányt alakítani, ezért - vélhetően félve a 2006 őszi rendőrterror miatt várható esetleges felelősségre vonástól (a rendőrség 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényén résztvevőkkel szemben is erőszakosan lépett fel, a rendőrök többek között Révész Máriusz Fideszes országgyűlési képviselőt is súlyosan bántalmazták) - ez idő tájt a Fidesz (alább ismertetendő) politikai elvárásai is kezdtek érvényre jutni a rendőrségi határozatokban. Erre jó példa a 2009. augusztus 15. napjára tervezett, Szabó Tamás által a törvényes határidőben, több alkalommal bejelentett „Béke mártírja emlékmenet" ügyében Budapest Rendőrfőkapitánya által kiadott a 2009. június 18-án kelt 01000/33352-3/2009. számú, 2009. június 27-én kelt 01000/35346-5/2009. számú, 2009. július 3-án kelt 01000/36265/2009. számú, 2009. július 16-án kelt 01000/41301-6/2009. számú, 2009 július 16-án kelt 01000/38605-6/2009. számú, 2009. július 29-én kelt 01000/40677-6/2009. számú, 2009. július 31-én kelt 01000/41303-6/2009. számú, 2009 augusztus 5-én kelt 01000/41832-7/2009. számú, 2009. augusztus 7-én kelt 01000/42728-6/2009. számú, 2009. augusztus 7-én kelt 01000/42730-6/2009. számú, valamint 2009. augusztus 12-én kelt 01000/43005-6/2009. számú tiltó határozat (valamennyi csatolva). A határozatokat gyakorlatilag csak az ügyszám különbözteti meg egymástól, a bejelentő bármely helyszínt is jelölt meg a rendezvénye számára, mindre ugyanaz volt a válasz (Gytv. 8. § (1) bekezdés), tekintet nélkül arra, hogy a tervezett rendezvény egyáltalán érinthetne-e bármilyen közutat, illetve, hogy statikus vagy vonulásos jellegű rendezvény lenne. A kérelmező - élve a Gytv. 9. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati lehetőséggel - több tiltó határozatot is megtámadott a Fővárosi Bíróságon, de a felülvizsgálati eljárások kivétel nélkül a hatósági tiltás helyben hagyásával zárultak. Így a 2009. július 3-án kelt 01000/36265/2009. számú tiltó határozatot a Fővárosi Bíróság 2009. július 9-én kelt, 20.Kpk.45.669/2009/2. számú, a 2009. július 16. napján kelt, 01000/38605-6/2009.ált. számú tiltó határozatot 2009 július 23-án kelt20.Kpk.45.720/2009/2. számú, illetve a 2009. július 31. napján kelt, 01000/41303-6/2009. számú tiltó határozatot a 2009. augusztus 6. napján kelt 20.Kpk. 45.783/2009/4.számú, mindhárom esetben dr. Fábián Judit által jegyzett végzésében hagyta helyben (szintén csatolva).

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség viszonya az emberi és állampolgári jogokhoz

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség hivatalos honlapján (fidesz.hu) a párt meghatározó személyiségei és képviselői a 2003 és 2009 közt eltelt időszakban a fősodratú média által is átvett olyan kijelentéseket hangoztattak, amelyek azon elvi szándék megnyilvánulásainak tekinthetők, miszerint a párt hatalomra kerülése esetén az általa nem preferált állampolgárok és azok közösségei a gyülekezési jog gyakorlása tekintetében más csoportokkal szemben hátrányos megkülönböztetésre számíthatnak, ezen, a párt által nem kedvelt csoportok szabad gyülekezéshez való joga a párt számára nem evidencia. Mindezt arra az alábbi idézetekből is visszaköszönő összeesküvés elméletükre alapozzák, melynek lényege, hogy minden olyan jobboldali csoport, amely nem a Fidesz, illetve nem része a Fidesznek (mint pl. a Kisgazdák, a KDNP, vagy a Nemzeti Fórum), valamint minden olyan jobboldali személy aki nem tagja vagy híve a Fidesznek, ebből kifolyólag önálló utakon jár az általa helyesnek tartott elvek mentén, az csak és kizárólag az MSZP ügynöke lehet, akit a nevezett párt azon aljas okból kreált, hogy a Fideszt és személy szerint Orbán Viktort nemzet-, (világ-, galaxis-, univerzum-,) mentő küldetése véghezvitelében galádul meggátolja. A Fidesz ezen - sem az 1949. évi XX. törvényből, sem az Etv.-ből, mi több a párt szabályzatából sem - levezethető sajátságos pluralizmus felfogása a 2003 és 2011 februárja közötti időszakban az alábbi nyilatkozatokban öltött testet - hogy 2010 után eszmei alapul szolgáljon a lent ismertetett jogsértésekhez:

„Emlékezetes, hogy 1998 előtt rendszeresen zajlottak neonáci találkozók Magyarországon, és az akkori szocialista-szabad demokrata kormány mit sem tett ez ellen. Aztán az Orbán-kormány ideje alatt sikerült megakadályozni a neonáci megmozdulásokat." (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=6819) - olvashatjuk az egyik cikkben, amely állítást több magasrangú fideszes politikus is hangoztatta a vizsgált időszakban, így Kövér László (2004. február 12. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=20032) a Fidesz választmányának akkori elnöke, jelenlegi házelnök „emlékeztetett arra is, hogy ezek a csoportok a következő években, a polgári kormánynak köszönhetően, többé nem zavarhatták meg "azon emberek nyugalmát, akik hitük szerint Budapest ostromának befejezését felszabadulásként tartják számon"." Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere egy 2004 februárjában tartott sajtótájékoztatón elmondta: „1999-i demonstráció után a kerületi önkormányzat úgy próbálta megakadályozni a Várban a hasonló rendezvényeket, hogy a területet kulturális rendezvények céljára foglalták le 2000 és 2002 között, majd tavaly hadtörténelmi rendezvénysorozatot tartottak. Ez utóbbi költségeit a honvédelmi tárca biztosította. Az idén viszont, mint elhangzott, a Honvédelmi Minisztérium erre nem tud pénzt biztosítani."(http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=20032) Szijjártó Péter 2004. február 23-án párttársai nyilatkozataival teljes összhangban a következőket mondotta: „A polgári kormány ugyanis megtalálta a módját annak, hogy hasonló szervezetek ne zavarhassák meg az emberek nyugalmát, ne sérthessék meg honfitársaink és embertársaink méltóságát. Aztán 2003-ban, már a szocialista-szabaddemokrata kormányzás idején újra lehetőséget kapott a Vér és Becsület, és demonstrálhatott a Kossuth téren, néhány napja pedig a Hősök térén vonulhatott fel a szervezet. Tehette mindezt a hatalmon lévő kormány asszisztálása mellett. Pedig mi figyelmeztettük, sőt kértük a kormányt, tegyen meg mindent a szélsőséges demonstráció megakadályozása érdekében. A szélsőségektől való elhatárolódás, azaz demonstráció betiltása helyett azonban lehetővé tették, hogy neonáci, nemzetellenes, kirekesztő jelszavak hangozzanak el a Hősök terén."(http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=20378)

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke 2007. február 11-én „emlékeztetett: a polgári kormány idején sikerült a neonáci szervezeteket kiszorítani az országból, lehetetlenné tenni, hogy a magyar főváros utcáin masírozzanak, kormányváltás után azonban újból megjelentek, "hol szeleburdi fiatalasszonyok nyilas ruhában és karlendítéssel, hol pedig nemzetközi neofasiszta, neonáci csoportok képében". -Mivel a magyar kormánynak 1998 és 2002 között volt eszköze arra, hogy mindezektől megkímélje a magyar polgárokat, a mostani kormánynak is kell, hogy legyen eszköze erre". (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=72094)

A gyülekezési jog érvényesülésének világnézeti alapon történő korlátozására a Fidesz elnöke, Orbán Viktor is rendkívül büszke volt, 2007. február 16-án tartott évértékelő beszédében külön ki is emelete: „Legyünk büszkék arra, hogy a polgári kormány számolta föl a szélsőséges neonáci rendezvényeket Budapesten."(http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=72442) Kontrát Károly (Fidesz), az Országgyűlés rendészeti bizottságának tagja, 2009. augusztus 11-én szintén hasonló tartalmú nyilatkozatot tett, miszerint: „Magyarországon eddig kizárólag szocialista kormányok időszakában volt látványos neonáci felvonulás. A Fidesz kormányzása idején egyetlen ilyen rendezvényt sem lehetett megtartani, és a jövőben sem kerülhet erre sor."(http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=137168)

Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, 2009 április 20.-án (az „Igazság menete" néven megtartott, bejelentett, a rendőrség által tudomásul vett és biztosított rendezvény kapcsán - mellyel kapcsolatban később sem tudtak törvénysértést megállapítani) kijelentette: „A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi annak tisztázására, hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség feloszlatás helyett tudomásul vette és biztosította neonáci szervezetek demonstrációját az elmúlt hétvégén, Budapesten." (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=132336)

A Népszabadság 2009. augusztus 13-i száma beszámol arról, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője - hasonlóan párttársa, Kontrát Károly közléséhez - sajtótájékoztatóján azzal büszkélkedett, hogy: „1998 és 2002 között nem volt példa arra, hogy ilyen szélsőséges és elfogadhatatlan eszméket valló csoportosulások látványosan masírozzanak Magyarországon. "Kizárólag szocialista kormányok időszakában fordultak elő ilyen események, polgári kormányzás alatt nem (...), és nem is fognak". Normálisan működő, erős kormány és annak rendőrsége "fél perc alatt" tilt be ilyen rendezvényeket, és nem kell hozzá "hosszú lamentálás". Hozzátette: neonáci rendezvényeknek demokráciában, így Magyarországon sincs helyük."(http://nol.hu/belfold/fidesz__normalis_orszagokban_fel_perc_alatt_betilt...)

A Fidesz 2010 tavaszi hatalomra kerülése után a fent ismertetett nézetek a kormánypolitika részévé váltak, az állampolgároknak a 2003. évi CXXV. tv 8. § i) és j) pontjaiban nevesített tulajdonságai szerinti hátrányos megkülönböztetése a közigazgatási gyakorlat része lett. Ezt támasztja alá Stumpf András újságíró, amikor a Fidesz-közeli Heti Válasz című hetilap online kiadásában a 2011-es rendezvénnyel kapcsolatban 2011. március 1-jei keltezésű írásában - titkosszolgálati forrásokra hivatkozva - a következőket állapítja meg, mintegy összefoglalva a fenti idézetekben tetten érhető kirekesztő szellemiség gyakorlati megvalósítását: „Nem kell ehhez James Bondnak lenni" - magyarázza az akciót jól ismerő nemzetbiztonsági forrásunk" - kezdi gazdáira büszkén Stumpf, majd nem sokkal lejjebb így folytatja: „Kezdődik azzal, hogy a rendőrség nem járul hozzá a közterület, mondjuk a budai Vár vagy a Hősök tere lefoglalásához. Ha ilyenkor az újnyilasok budapesti magánterületen ünnepelnének, arra is van megoldás: „Fel kell keresni a terület tulajdonosát, s érdeklődni, szeretné-e, ha jövő héten megjelenne nála az adóhatóság, az ÁNTSZ."" Tehát a Fidesz minden rendelkezésre álló eszközzel él (mi több visszaél), hogy a számára kellemetlen véleményt elhallgattassa, az általa másodosztályúnak, jogaitól megfosztandónak tekintett állampolgárokat jogaik gyakorlásában meggátolja. Természetesen ilyenkor nem számít az EU állampolgárok szabad mozgásáról szóló irányelv sem, ahogy a már idézett Stumpf András - ismét csak nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva - boldogan kiáltja világgá: „Egy másik, jelenleg is a szolgálatoknál működő forrásunk azt mondja: arra szintén van mód, hogy a becsület napjára magyarországi látogatást tervező külföldi neonácikat távol tartsák. Ehhez a partnerszolgálatok segítségét veszik igénybe, akik hasonló „buszos trükköket" alkalmaznak: az újfasiszták buszáról mondjuk még a magyar határ átlépése előtt „kiderül", hogy „az abroncs kopása nagyobb a megengedettnél", így - szigorúan a saját érdekükben - nem folytathatják útjukat." Azt azonban még a fideszes bértollnok is kénytelen elismerni - a TEK munkatársát idézve - hogy „A terrorelhárítóknak idén semmilyen feladatot nem adott a hungaristák és neonácik tervezett ünneplése, annak kezelését a rendőrség és a nemzetbiztonság intézte - tudjuk meg a Terrorelhárító Központ munkatársától." (http://hetivalasz.hu/vilag/nacimentes-ovezet-35678/) Megjegyezzük: a megemlékezés minden évben megőrizte békés jellegét, így nemhogy a különleges erőknek, de a gyalogrendőröknek sem adott okot a beavatkozásra (oszlatás). A Fidesz - a fenti idézet tükrében - a titkosszolgálatokat is az állampolgári jogok gyakorlásának megakadályozására használta fel, ez álláspontunk szerint megalapozhatja a Btk. 174/B. § 174/C. §. illetve 225. § szerint minősülő cselekmények gyanúját. A helyzet visszásságát jól tükrözi, hogy a Fidesz által neki szánt feladatokkal szemben a titkosszolgálat, az 1995. évi CXXV. törvény 5. § j) pontjának értelmében a Btk. 174/B. § szerint minősülő cselekménnyel kapcsolatos információszerzést köteles végezni, illetve sok más feladata van (az idézett törvény 3. és 4. § -ban kifejtve), de az állampolgári jogok gyakorlásának maffiamódszerekkel (fenyegetőzés, zsarolás, megfélemlítés) való lehetetlenné tevése nem tartozik ide.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy Budapest Rendőrfőkapitánya minden bizonnyal nem hozott volna ilyen szakmailag erősen megkérdőjelezhető határozatokat, ha erre a megfelelő helyről nyílt vagy burkolt igény nem mutatkozik, illetve nem tudná maga mögött a politikai elit egyetértő támogatását. Ennek tisztázása, illetve az esetleges további felelősök megnevezése túlmutat a bejelentők lehetőségein. De maga a tény, hogy a sérelmes rendőrségi határozatok a Fidesz által hangoztatott kirekesztő elvek jogi leképezésinek tekinthetők, mindenképpen felveti a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, mint párt felelősségét az ügyben. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Főügyészség kontra Vér és Becsület Kulturális Egyesület perben 2005. október 27-én hozott 4. Pf.20607/2005/14. számú jogerős ítéletének indoklásában kifejtett álláspontja szerint „az Etv. 2. § (2) bekezdése értelmében az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. § (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Az Etv. 16. §-ához fűzött törvényi indokolás kifejti, ha a társadalmi szervezet működése keretében az egyesülési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, illetőleg mások jogát vagy szabadságát sérti, a bíróság feloszlatja a társadalmi szervezetet. A 2. § indokolása többek között kimondja, hogy alapvető elve az egyesülési jogra vonatkozó szabályozásnak, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. A törvény általános indokolása értelmében az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, az Alkotmánnyal összhangban állapítja meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, majd a 2. §-hoz fűzött részletes indokolása az Egyezségokmányra utalással jelöli meg az egyesülési jog korlátait, melyen belül kimondja, hogy "bár mások jogainak és szabadságának megsértése is megvalósíthat bűncselekményt, azonban e jogsértés bűncselekmény elkövetése nélkül is bekövetkezhet, ezért indokolt e védett érdekeket külön is nevesíteni".

Mindezek együttes értelmezéséből következően a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az Etv. 2. § (2) bekezdése

vagylagos feltételeket tartalmaz és a 16. § (2) bekezdés b.) pontja csak visszautal annyiban a 2.§ (2) bekezdésre, miszerint a társadalmi szervezet működése keretében történő egyesülési jog gyakorlásának kell megvalósítania a 2. § (2) bekezdésben meghatározott sérelmek közül akár egyet is, hogy a társadalmi szervezet feloszlatásának törvényi feltétele megvalósuljon.

Ebből az is következik, hogy a társadalmi szervezet működése keretében történő egyesülési jog gyakorlása nem szűkíthető le a társadalmi szervezet létesítésére, taggá válásra, megszűnésre, mint egyesülési jog gyakorlására, hanem a működés törvényessége a tényleges működést jelenti, amely az Etv. 3. § (1) bekezdés és 6. § (1) bekezdés alapján az alapszabályban meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységekben nyilvánul meg. Így az egyesület alapszabályában meghatározott célok megvalósítására irányuló egyesületi tevékenységek nem okozhatják mások jogainak és szabadságának sérelmét.

Ugyanakkor az Etv. 2. § (2) bekezdés utolsó fordulata szerinti mások jogainak és szabadságának sérelme megvalósulásához nem kell konkrét, jogerős ítélettel megállapított jogsérelem megvalósulása, hanem elegendő annak absztrakt fennállása. Ebből következően nem feltétlenül konkrét személyek vonatkozásában kell fennállnia e sérelemnek, hanem a fentiekben kifejtett szabadságjog elvi sérelmének bizonyítottsága is megvalósítja az Etv. 2. § (2) bekezdés utolsó fordulata szerint jogsérelmet."

Fentiekre tekintettel kérjük a tisztelt Hatóságot, hogy amennyiben a fent idézett Fideszes nyilatkozatok és az ezen nyilatkozatokban megnyilvánuló kirekesztő, jogfosztó politikai szándék alább részletesen tárgyalt, valós személyekhez és a lakosság (számszerűen) pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportjához köthető gyakorlati jogsértésekben történő megvalósulása tekintetében ha nem is állapítható meg a Fidesz Magyar Polgári Szövetség közvetlen felelőssége az egyenlő bánásmód követelményének megsértésében, akkor tekintettel a fenti jogerős ítéletben is kifejtett (és a Fővárosi Főügyészség kontra Magyar Gárda Egyesület perben is megismételt) bírói álláspontra, a 2004. évi CXL. tv 22. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségénél fogva kezdeményezze megfelelő hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóságnál a Fidesz Magyar Polgári Szövetség törvényességi vizsgálatát, mert az előadottakból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a párt a törvény előtti egyenlőség elvét nem tartja a lakosság minden csoportjára megkülönböztetés nélkül érvényesnek, így az 1949. évi XX. törvény által mindenki számára, megkötés nélkül biztosított emberi és állampolgári jogok gyakorlásából a lakosság egyes csoportjait deklaráltan kirekeszti, az államapparátust politikai ellenfeleli megfélemlítésére és elhallgattatására használja (http://hetivalasz.hu/vilag/nacimentes-ovezet-35678/), ezért működése bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósíthat meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár.

„Becsület Napja" megemlékezés (2011. február 12.)

Domokos Endre János a 2003 és 2009 közötti időszakban, hagyományosan minden év február 11. napjához legközelebbi szombatra rendezvényt jelentett be a Budapest 1944-45. évi ostromában és az azt lezáró kitörés hadműveletben hősi halált halt, a magyar fővárost utolsó leheletükig védő magyar, német és más nemzetiségű katonák, önkéntesek és az ostromban életüket vesztő budapesti polgárok tiszteletére, „Becsület Napja" elnevezéssel, amelyen évről évre számos hazai és külföldi hazafias szervezet képviseltette magát. A rendezvény 2003. februárjában a budapesti Kossuth Lajos téren (a Néprajzi Múzeum előtti járdán), az azt követő években pedig a Budapest XIV. kerületi Hősök terén, a magyar hősök emlékkövénél került megrendezésre, statikus (nem vonulásos) formában, a környező közutak igénybevétele, illetve a járműforgalom és a közösségi közlekedés bárminemű zavarása, illetve bármilyen atrocitás vagy jogsértés nélkül, méltóságteljesen, fegyelmezetten. Ugyanez mondható el a szintén Domokos Endre János által bejelentett, 2009. április 18-án, szombaton a budai várban megtartott „Igazság Menete" elnevezésű (a fenti idézetek tanúsága szerint a Fidesz által szintén politikai okból kifogásolt), vonulásos rendezvény vonatkozásában is, ahogy 2006. emlékezetes őszén, október 23-án egész Budapesten csak a Domokos Endre János által bejelentett - a magyar októberek hősei előtt tisztelgő - Corvin közi hungarista rendezvény nem veszítette el békés jellegét és nem torkollt zavargásba.

Megjegyzendő, hogy 2003 és 2009 között a „Becsület Napja" néven ismert rendezvény, amelynek autentikus helyszíne a budai vár, a kitörés színhelye, illetve az ott elhelyezett emléktábla lenne, azért került a város más pontjain (Kossuth tér, Hősök tere) megrendezésre, mert a BRFK tájékoztatása szerint Nagy Gábor Tamás, az I. kerület Fideszes polgármestere, a fent már idézett korábbi nyilatkozatának (http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=20032) szellemében a kérdéses időszakra közterület-foglalási engedélyt adott ki a budai vár egész területére, hogy azt a Gytv. hatálya alól kivonja és a közterületen tartandó rendezvényt (de csak és kizárólag ezt a rendezvényt) lehetetlené tegye. Nem történt ez másképp 2011-ben sem, ahogy az a 2010. december 30-án kelt 01000/50377-6/2010. számú rendőr-főkapitányi határozatban is szerepel. A demokraták az ilyen és ehhez hasonló eljárást szokták a „törvényes, de nem etikus" kifejezéssel jellemezni (számunkra egyébként érdekes, hogy a demokratáknál a jog és az etika ilyen formában különválasztható, mi több egymással szembehelyezhető, hiszen egy egészséges társadalomban a jognak az etikára kellene épülnie). Nincs róla tudomásunk - de az ügy szempontjából érdekes lehet - hogy a mondott időpontokban a budai várban valóban megrendezésre kerültek-e a vár egész polgári negyedét igénybe vevő kulturális rendezvények. Megjegyezzük, hogy a határozatokban a közterület-foglalási engedély jogosultjaként szereplő Budavári Művelődési Ház honlapján (http://www.bem6.hu/) nem láttuk nyomát a kérdéses időpontokban bármilyen rendezvénynek (ahttp://www.bem6.hu/havi-programnaptar oldalon 2009-ig visszamenőleg kereshetők a Művelődési ház programjai), ahogy a budavári önkormányzat honlapján sem (http://www2.budavar.hu/index.php). Ha a Hatóság eljárása során bebizonyosodik, hogy Nagy Gábor Tamás, illetve a budavári önkormányzat a polgármester 2004. februárjában megjelent nyilatkozatával összhangban, csak és kizárólag a „Becsület Napja" megemlékezés megakadályozása végett valótlan adatokat szolgáltatott a rendőrségnek, az a Btk. 238. §-ban nevesített cselekmény gyanúját vetheti fel, amely esetben a Hatóságnak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése szerint kell eljárnia.

A 2011. február 12. (szombat) napjára tervezett rendezvény szervezése már 2010 novemberében megkezdődött. Azonban Budapest Rendőrfőkapitányának 2010. november 25-én kelt 01000/45452-9/2010. számú (bejelentő: Domokos Endre János), 2010. december 1-jén kelt 01000/46377-7/2010. számú (bejelentő: Domokos Endre János), 2010. december 14-én kelt 01000/49980-6/2010. számú (bejelentő: Németberta Péter), 2010. december 16-án kelt 01000/49173-2/2010. számú (bejelentő: Szabó Tamás), 2010. december 16-án kelt 01000/49174-2/2010. számú (bejelentő: Szabó Tamás), 2010. december 30-án kelt 01000/50377-6/2010. számú (bejelentő: Németberta Péter) határozata (valamennyi csatolva) a törvényes határidőben, az 1989. évi III. törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel bejelentett rendezvényeket az 1989. évi III. tv. 8. § (1) bekezdése alapján megtiltja.

A szervezők ekkor a rendezvény megtartására alkalmas magánterület keresésébe kezdtek, amely február 10-ig (köszönhetően a titkosszolgálatok fentebb részletezett munkálkodásának) nem vezetett eredményre, ezért a Pax Hungarica Mozgalom közleményben szólította fel a rendezvényhez csatlakozó szervezeteket és a megemlékezőket, hogy a hatalom sorozatos jogsértéseire ne jogsértéssel reagáljanak: „A Pax Hungarica Mozgalom nem szándékozik a rendezvényen esetleg résztvevő barátaink, bajtársaink biztonságát, testi épségét egy bejelentés nélküli rendezvény megtartásával kockára tenni, - hiszen a hatalom éppen egy ilyen magas labdára vár, hogy az ellenállással leszámolhasson - ezért a rendezvény a megszokott formában idén nem lesz megtartva." (http://szentkoronaradio.com/belfold/2011_02_09_becsulet-napja-2011-felsz...), illetve a hatóság által tudomásul vett rendezvényeken és emléktúrákon róják le kegyeletüket.

A rendezvény végül a PHM és az NFP közös bonyolításában egy elkerített magánterületen került megrendezésre, rövidített programmal, több felszólalót ugyanis már nem tudtunk elérni, s ők így a közleményben foglaltak szerint jártak el. A hatalom addigi jogsértéseit újabbal tetézve a megemlékezésre igyekvőket (minden olyan személyt, akin valamilyen nemzeti jelkép volt látható, tehát a hatalom szemében „nácinak" tekinthető) sorozatos és indokolatlan rendőri igazoltatásoknak és ruházat-átvizsgálásnak tett ki, azzal a nem titkolt céllal, hogy ha a koszorúzás valamilyen formában történő megtartását megakadályozni nem tudja, legalább az oda igyekvőket távol tarthassa a rendezvénytől. Nem jártak jobban a rendezvényre más Uniós tagállamokból érkezők sem (http://hetivalasz.hu/vilag/nacimentes-ovezet-35678/).

Álláspontunk szerint a budapesti rendőrfőkapitány sérelmezett határozatai kimerítik a 2003. évi CXXV. tv 9. §-ban nevesített közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmát, mivel - taktikus módon - nem hivatkoznak ugyan a bejelentők, illetve a csatlakozó szervezetek 2003. évi CXXV. tv 8. §-ában felsorolt védett tulajdonságaira, viszont az 1989. évi III. tv. 8. §-át más, összehasonlítható helyzetben lévő csoportokkal összevetve a bejelentőkre nézve hátrányos módon alkalmazzák (ti. csak és kizárólag a panaszosok által bejelentett rendezvények akadályozzák a forgalmat, más még véletlenül sem), azt a látszatot keltve, hogy szakmai és nem politikai döntésről van szó. Amennyiben ez az eljárás során bebizonyosodik, akkor az felvetheti a Btk. 174/B. § 174/C. §. illetve 225. § szerint minősülő cselekmények alapos gyanúját, amely esetben a Hatóságot a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség terheli.

Az eljáró hatóságok (rendőrség, Fővárosi Bíróság) szelektív jogalkalmazása

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alaptörvénybe ütköző és az egyenlő bánásmód követelményét súlyosan sértő alkalmazására (illetve nem alkalmazására) jó példa - főleg a számunkra már szinte ipari méretekben gyártott (17 db), egy kaptafára készült tiltó határozatok tükrében - a 2011. június 18-án a Budapest XIV. kerületi Hősök tere - Andrássy út - Erzsébet tér útvonalon tartandó, a fél belvárost megbénító „Meleg Méltóság Menete" rendőrségi tudomásulvétele (2010. szeptember 30.), illetve a Siófokon 2008. július 24-én (amely nap február 12-ével ellentétben az idegenforgalmi főszezonban van) este történt eset. Az idegenforgalmi főszezonban kiemelt turisztikai célpontnak számító Siófok város főutcáján 100-150, vélelmezhetően felfegyverzett, zömében Enyingről érkezett (a későbbi Cosma gyilkossághoz feltehetően több szálon kötődő) cigány egy vajda vezetésével fenyegető demonstrációt tartott, amelynek valószínűsíthető célja a helyi vendéglátóhelyek tulajdonosainak védelmi pénz fizetésére történő ösztönzése. Noha a demonstráció a Gytv. 2. § (3) bekezdésébe ütközött, nyilvánvalóan nem volt bejelentve, a nemzeti rendezvények tiltásakor annyira féltett turista- illetve kerékpárforgalmat erősen zavarta, illetve ugyanezen törvény 14. § (1) bekezdése alapján - mivel a résztvevők felfegyverkezve jelentek meg, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítottak (fenyegetőzés) - a rendőrségnek minden törvényes oka meg lett volna a rendezvény feloszlatására, sőt, a csoportos garázdaság miatt kötelessége is lett volna intézkedni, mégsem láttak szinte egész Siófokon egyetlen árva rendőrt sem azon az este. Az eset kapcsán azt azért nem ártana illetékes helyen tisztázni, hogy a közbiztonságra, illetve mások jogaira és szabadságára a fekete kabát, a gárdista mellény, a honvédő hősök emlékére gyújtott mécses és koszorú, vagy a szamurájkard, illetve az éles lőfegyver jelent-e nagyobb veszedelmet (forrás:http://www.hetek.hu/hatter/200902/raffael_es_sztojka_ledontott_egy_tabut,http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=258057, http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/cozma-gyilkosai-kesekkel..., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=70036#null)... Tehát, míg az egyik csoportnál (Pax Hungarica-tagok és szimpatizánsok, társult szervezetek) a hatóság előzetesen feltételezi az esetlegesen - az eddigi rendezvények tapasztalatai alapján azonban sohasem - bekövetkező jogsértést, s el nem követett cselekményekre hivatkozva korlátozza a jogait, addig a másik csoport (jelen esetben a többszörösen büntetett előéletű enyingi cigányok) esetében pedig a bekövetkezett és nyilvánvaló törvénysértést tapasztalva sem hajlandó törvényes kötelezettségeinek eleget tenni, és az állampolgárokat, illetve a hazánkban tartózkodó turistákat a nevezett csoport garázdálkodásától megvédeni. Azóta sincs tudomásunk arról, hogy a jogellenes demonstráció (széles körben - de a rendőrség számára bizonyosan - ismert) szervezőivel vagy résztvevőivel szemben eljárás indult volna, ahogy a kötelességüket elmulasztó rendőri vezetők felelősségre vonásáról sem.

A fent ismertetett rendezvények kapcsán született, általunk sérelmezett rendőr-főkapitányi határozatok álláspontunk szerint szakmailag megalapozatlanok és politikailag motiváltak, figyelemmel arra, hogy a „Becsület Napja" esetében hangsúlyozottan statikus rendezvényről volt szó, amelynek helyszíne tudatosan a közforgalom zavarásának elkerülésének szándékával lett kiválasztva (díszburkolat, romkert, amfiteátrum), illetve a „Béke mártírja emlékmenet" megrendezése sem járt volna a forgalom olyan korlátozásával, amely a rendezvény által érintett területek (margitszigeti Nagyrét, Népliget, Gellért-hegy, margitszigeti gyalogösvények, Vérmező, XIV. kerületi Kós Károly sétány, Petőfi csarnok melletti rét, illetve a budai vár) lakóit, illetve az arra közlekedőket mozgási szabadságuk gyakorlásában helyrehozhatatlanul meggátolta volna, ezért az 1989. évi III. tv. 8. § alapján semmi esetre sem lettek volna jogszerűen megtilthatók, annál is inkább mert forgalmasabb helyeken, jelentős forgalomkorlátozással járó, nagyobb tömegeket vonzó rendezvényeket a BRFK aggály nélkül tudomásul vett. A tiltó határozatok által lefedett időszakban Budapest frekventált közterületein, így a panaszosok által bejelentésükben megjelölt helyszíneken számos, a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvény került megtartásra. Így 2009. szeptember 5-én a Szivárvány Misszió Alapítvány által bejelentett „Meleg Méltóság Menete" zajlott az Andrássy úton, a Hősök tere - Erzsébet tér útvonalon, jelentős útlezárásokkal. 2010. július 10-én ugyanez a rendezvény zajlott a Hősök tere - Oktogon - Hősök tere útvonalon, a környező utcák lekordonozása mellett. A hatóságok szerint az évente megrendezett „Élet menete" szintén nem ütközik a Gytv. 8. § (1) bekezdésébe, noha forgalmas főútvonalakon, jelentős forgalomkorlátozások közepette szokták megrendezni. A margitszigeti Nagyréten, ami a „Béke mártírja emlékmenet" egyik javasolt helyszíne lett volna, de a Gytv. 8. § (1) bekezdésére hivatkozva tiltásra került, 2009. május 10-én illetve 2010. május 9-én a marihuána legalizálásáért küzdő Kendermag egyesület tartott demonstrációt. A fentiek tükrében már szinte komikusnak hat a 2009. augusztus 12-én kelt 01000/43005-6/2009. szám alatt kiadott rendőr-főkapitányi tiltó határozat, amely egy 5 fős, a margitszigeti gyalogösvényen megtartandó rendezvénytől féltette Budapest közlekedését. Erre tekintettel a panaszosok (Szabó Tamás, Németberta Péter) az 1989. évi III. törvényben biztosított jogorvoslati lehetőséggel élve, törvényes határidőn belül több alkalommal fordultak a Fővárosi bírósághoz, a tiltó határozatok felülvizsgálatát kérve. Bár a Magyar Köztársaság Alaptörvénye 57. § (1) bekezdése szerint a bíróság előtt mindenki egyenlő, mégis azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy - Orwellt idézve - vannak egyenlőbbek, legalábbis a panaszosok által bejelentett és Budapest Rendőrfőkapitánya által rendre betiltott rendezvények ügyében eljáró dr. Bögös Fruzsina bírónő által tárgyalt ügyekben bizonyosan (a bírónő több, egymásnak ellentmondó végzése csatolva).

Németberta Péter törvényes határidőn belül a Fővárosi Bíróságtól kérte a „Becsület Napja" rendezvényt érintő utolsó, 2010. december 30-án kelt 01000/50377-6/2010. számú rendőrségi határozat felülvizsgálatát. A bíróság azonban a felülvizsgálati kérelmet 2011. január 7. napján kelt 27.Kpk.45.004/2010/2. számú, dr. Bögös Fruzsina bíró által aláírt végzésében elutasította, elfogadva a BRFK - álláspontunk szerint manipulált, de legalábbis a tényeket a BRFK számára kedvező színben feltüntető, függetlennek nem tekinthető - szakvéleményét, figyelmen kívül hagyva a 2003 és 2009 közötti időszak már említett, a közlekedés bárminemű akadályozása nélkül megtartott hasonló rendezvényeit, illetve a rendezvény statikus jellegét és azt a köztudomású tényt (2004. évi CXL. tv 50. § (3) bekezdés), hogy február eleje nem tekinthető éppen a turistaszezon csúcsának. Az eljáró bíró mindezt - szándékegységben, de legalábbis figyelemmel a fent idézett Fideszes nyilatkozatokban megfogalmazódó politikai elvárásra - kiegészítette azzal, hogy „a rendezvényhez szervezetként csatlakozni kívánó Pax Hungarica Mozgalom nemzetiszocialista világnézetet vall, amellyel szemben a fent részletezett nemzetközi szerződések az állam részére korlátozást, tiltást tesznek lehetővé, tekintettel arra, hogy a rendezvényen résztvevő szervezetek miatt a rendezvény megtartásának tiltása a közbiztonság, közrend, zavargás és bűnözés megelőzése, az erkölcs, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében elengedhetetlen.

Az e körben kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a közrend védelme - ezen belül is a közbiztonság és a köznyugalom - kiemelkedő társadalmi érdekek, melyek - a többek között a Pax Hungarica Mozgalom csatlakozásával - engedélyezni kért rendezvény megtartása esetén súlyos fokban sérülhetnek, tekintettel egyrészt arra, hogy a rendezvényen elhangzó beszédek, a résztvevők megjelenése, ruházata, az általuk alkalmazott transzparensek, zászlók a köznyugalmat zavarhatják, másrészt a rendezvényen esetlegesen mások méltóságát sértő kijelentések hangozhatnak el, és így az Alkotmányban rögzített, minden embert megillető emberi méltósághoz való jog sérülhet.

A bíróság megjegyzi, hogy e tekintetben a kérelmezetti határozat indoklása hiányos, tekintve, hogy azon túlmenően, hogy rögzítésre került a rendezvényhez csatlakozni kívánó szervezetek között a Pax Hungarica Mozgalom, továbbá a

határozat indoklása hivatkozik az Egyezmény és az Egységokmány vonatkozó rendelkezéseire, azonban a határozat ezen túlmenően ebben a körben egyéb indoklást nem tartalmaz, azonban a bíróság abban a helyzetben volt, hogy a rendelkezésre álló iratok és adatok figyelembe vételével ezen indoklásbeli hiányosságot pótolni tudta."

Örömmel nyugtáztuk, hogy az eljáró bíró legalább arra vette a fáradtságot, hogy elolvasta a Pax Hungarica Mozgalom szabályzatát, de ezen olvasmányi élménye - vélhetően szövegértési problémák folytán - sajnos nem járult hozzá a Mozgalommal kapcsolatos tárgyszerű ismeretei bővüléséhez, így megmaradt a demokratáknál egyébként bevett „szómágia" alkalmazásánál. Dr. Bögös Fruzsina ugyanis kitörő örömmel fedezte fel a Mozgalom szabályzatában (http://www.paxhungarica.org/?content=3) a hungarista és nemzetiszocialista kifejezéseket, de ezen kifejezések valós eszmei tartalmának - a szabályzatban egyébként bőven kifejtett, de a honlapon más iratokban is taglalt (http://www.paxhungarica.org/?content=2) - megismerése és megértése már nyilvánvalóan meghaladta a képességeit, így megmaradt annak a korszakalkotó felfedezésének a rögzítésénél, miszerint a „Pax Hungarica Mozgalom nemzetiszocialista világnézetet vall". Erre alapozva kijelenti, hogy a nemzetiszocializmussal szemben „a fent részletezett nemzetközi szerződések az állam részére korlátozást, tiltást tesznek lehetővé" - amely kijelentésből csak azt az egy következtetést lehet levonni, hogy a bírónőnek már nem csak a nemzetiszocialista/hungarista iratok tanulmányozása és megértése okoz komoly problémát. Csak ennek tudható be, hogy képtelen különbséget tenni a nemzetközi jogi kötelezettségvállalás (amely az abban foglalt elvek belső jogrendbe való beemelését és alkalmazását írja elő), és a hatályos magyar jog alkalmazása közt. A nemzetközi jogi kötelezettségvállalás pontos értelmezésére jó példa az Alkotmánybíróság 14/2000. (V. 12.) számú határozata, amely azt hivatott vizsgálni, hogy a Magyar köztársaság az 1947. évi párizsi békeszerződésben vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeinek eleget tett-e. A határozat indoklása szerint „....a békeszerződés 4. cikke szövegéből az tűnik ki, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségvállalása arra terjed ki, hogy a fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű, illetve az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges - esetleg revizionista - propagandát kifejtő szervezetek közül azokat, amelyeknek célja az, hogy a népet demokratikus jogaitól megfossza, nem engedi működni. A továbbiakban az Alkotmánybíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a Magyar Köztársaság belső joga e nemzetközi jogi kötelezettségvállalással összhangban áll-e. ... A fentiekből kitűnően a Magyar Köztársaság jogszabályai, elsősorban az Alkotmány, a Btk., és az egyesülési törvény megfelelő garanciát tartalmaznak annak érdekében, hogy a fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű, illetve az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges - esetleg revizionista - propagandát kifejtő szervezetek közül azokat, amelyeknek célja az, hogy a népet demokratikus jogaitól megfosszák, ne működhessenek a Magyar Köztársaság területén. A Magyar Köztársaság a békeszerződés 4. Cikke alapján fennálló nemzetközi jogi kötelezettségeit teljesítette."

A kifogásolt rendőri határozatok és az azokat helybenhagyó bírói ítélet által citált, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, illetve az 1950. november 4-én kelt, az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló egyezmény vonatkozó részeit is ebben a kontextusban kell vizsgálni. Ezt a szemléletet támasztja alá dr. Frech Ágnes, a Fővárosi bíróság bírája által az FB honlapján (http://www.fovarosi.birosag.hu/szellemimuhely/nemzetkozi.htm) közzétett tanulmánya is, amelyben a bírónő kifejti, hogy „a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát tekintve jogrendszerünk az európai jogfejlődésnek megfelelően a dualista-transzformációs elvet követi, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi szerződések nem közvetlenül, hanem az állam törvényhozói aktusa folytán válnak a hazai jog részévé." Ebből az elvből pedig az következik, hogy közigazgatási határozat, illetve bírói ítélet közvetlenül a nemzetközi szerződés szövegére nem alapítható, csak és kizárólag az adott ügy eldöntése szempontjából releváns, hatályos hazai joganyagra, esetünkben a Magyar Köztársaság alaptörvényére, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényre, illetve a 15/1990 (V. 14.) számú, a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló BM rendeletre, valamint az eljáró hatóság jogkörét és az eljárás módját szabályozó jogszabályokra. A nemzetközi szerződés ugyanis a Magyar Köztársaságra, mint a nemzetközi jog alanyára ró kötelezettségeket, míg az egyes magyar állampolgárokra (akik közvetlenül nem alanyai az államok közti jognak) és közületekre illetve a velük jogi kapcsolatba kerülő állami szervekre a szerződés nyomán született magyar jogszabályok tartalmaznak kötelező érvényű szabályokat. A budapesti rendőrfőkapitány illetve a bíróság által idézett részek tehát a hatályos magyar jog vonatkozó törvényeiben fellelhetőek, így a Magyar Köztársaság alaptörvényén kívül az 1989. évi III. tv. is értelemszerűen tartalmazza az idézett egyezmények lényegi elemeit. A Gytv. 2. §(3) bekezdése szerint „A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével." A törvény 14. § (1) bekezdése - visszautalva az előbb idézett szakaszra - előírja, hogy amennyiben „a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja". A nemzetközi egyezményekben deklarált korlátozások tehát mint oszlatásra jogalapot szolgáltató szabályok épültek be a gyülekezési jogról szóló törvénybe, amely törvényalkotói szándék köszönő viszonyban sincs a fent idézett bírói ítélet által megvalósított gyakorlattal. A Gytv. - összhangban az 1949. évi XX. törvénnyel, illetve a már idézett nemzetközi szerződésekkel - nem ideológiákat, világnézeteket hoz fel a gyülekezési jog korlátozásának legitim indokaként, hanem a hatályos magyar jog által tilalmazott magatartásformákat, amelyek az elkövetők világnézeti alapállásától függetlenül megalapozzák ugyan egy rendezvény feloszlatását, de semmi esetre sem teszik lehetővé előzetes betiltását, még kevésbé a résztvevők 2003. évi CXXV. tv 8. §-ában felsorolt védett tulajdonságainak előzetes vizsgálatát, véleményezését, és tiltó határozat ezen tulajdonságok meglétére történő alapozását.

Az idézett végzés álláspontunk szerint azzal a még titkolni sem próbált céllal született, hogy a későbbiekben hivatkozási alapul szolgáljon az állampolgári jogok (különösen a gyülekezési jog és az ezzel szomszédos jogok) hatósági korlátozásához, ahogy ez az idézet utolsó bekezdéséből is kitűnik. A bíróság ezzel a jogállamiság és a törvényesség látszatához még úgy-ahogy ragaszkodó, az egyenlő bánásmód követelményének látszatára gondosan ügyelő rendőri vezetőket próbálja a nyílt jogsértésre rávenni, szinte utasítva őket - szándékegységben a Fidesz vezetőinek már idézett nyilatkozataiban foglaltakkal - hogy a Pax Hungarica Mozgalom tagjainak, illetve azon állampolgároknak, akik a Mozgalommal együttesen akarnak élni gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukkal, ezen jogaik nyugodtan, bírói, párt- és kormány-jóváhagyás mellett semmibe vehetők és veendők. A sérelmes ítéletből szinte süt a „kétharmad", a hatalmi arrogancia, a „nekünk ezt is szabad" hozzáállás, amely még a szakmaiságot és a józan észt is háttérbe szorítja a gyűlölt csoport minél teljesebb jogfosztása érdekében, gondosan megfeledkezve az Alkotmánybíróság 36/1994 (VI: 24.) számú határozatában lefektetett azon alapelvről, miszerint: „az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alapjogot korlátozó normáknak ki kell elégíteniük az arányosság követelményét". A hatályos jog szerint a rendőrség csak és kizárólag a Gytv. 8. § (1) bekezdésében részletezett körülmények fennállása esetén nyúlhat az előzetes tiltás eszközéhez, magát a még meg sem tartott rendezvényt, az azon még el nem hangzott beszédeket, azok még nem ismert tartalmát, illetve a még meg nem tartott rendezvényen meg nem jelent résztvevők ruházatát, megjelenését, hajviseletét, étkezési szokásait, világnézetét illetve bármely egyéb feltételezett, a 2003. évi CXXV. tv 8. §-ában felsorolt védett tulajdonságait nem vizsgálhatja, nem véleményezheti és eme esetleges előzetes feltételezésre nem alapíthat közigazgatási határozatot! Ezzel a ténnyel a rendőrség tökéletesen tisztában is volt (a bíróság miért nem?), s noha ezen körülmények említését mindig gondosan mellőzte tiltó határozataiban, a jogszerűség látszatát keltve konzekvensen ragaszkodva a Gytv. 8. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazáshoz, azt ezen körülmények tekintetbe vételével alkalmazta, nyilvánvalóan tendenciózusan (a hatalom által nem preferált rendezvény zavarja a forgalmat, a „szent tehenek" [a hatalom által előnyben részesített, érinthetetlen csoportok] rendezvénye pedig nem), megvalósítva ezzel a 2003. évi CXXV. tv 9. §-ban foglalt közvetett hátrányos megkülönböztetést.

Megjegyezzük, hogy a bíróság már idézett megállapítása, - miszerint „az e körben kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a közrend védelme - ezen belül is a közbiztonság és a köznyugalom - kiemelkedő társadalmi érdekek, melyek - a többek között a Pax Hungarica Mozgalom csatlakozásával - engedélyezni kért rendezvény megtartása esetén súlyos fokban sérülhetnek" - nélkülöz minden alapot, annál is inkább, hogy a bíróság semmilyen okirati vagy más bizonyítékkal nem támasztotta alá állítását, noha lett volna rá lehetősége, hogy a tényeket tárgyilagos vizsgálat alá véve velünk szemben táplált előítéleteit felülvizsgálja (igazolja vagy cáfolja). Domokos Endre János 2003. februárja óta számos rendezvényt jelentett be a rendőrségen, s ezen hungarista demonstrációk, megemlékezések mindig a hatályos törvények tiszteletben tartása mellett kerültek megrendezésre, nem jelentettek a közbiztonságra és köznyugalomra nagyobb kockázatot, mint bármely más a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvény. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a rendőrség a vizsgált időszakban egyetlen hungarista rendezvényt sem oszlatott fel, illetve a rendezvények egyetlen szónoka ellen sem született jogerős ítélet mások jogainak vagy szabadságának megsértése miatt. Erről a bíróság a rendezvényeket biztosító rendőri erők jelentéseinek bekérésével és áttanulmányozásával maga is meggyőződhetett volna, de elég lett volna a BRFK vonatkozó sajtóközleményeit elolvasni (http://www.police.hu/friss/BRF_20090420sm1.html?query=demonstr%C3%A1ci%C...). De nem ezt tette, mert cselekedeteit nem az elfogulatlan jogtudós tárgyilagossága, hanem az őslakosság említett csoportjaival szemben táplált előítéletei és gyűlölete vezette, így a sérelmes ítélet nem a tényekhez igazodik, hanem a tényeket próbálja a politikai elit - különösen a Fidesz - elvárásaihoz igazítani.

Általánosan bevett - általunk is sűrűn tapasztalt - bírósági gyakorlat, hogy a rendőrségi tiltó határozatok felülvizsgálatánál a rendőrség Közlekedésrendészeti Főosztályának szakvéleményére alapozzák a tényállást, ha a cél a rendezvény megtiltása (tehát a határozat megerősítése), míg ugyan ezen szakvélemény szinte súlytalannak hat olyan ügyben, ahol a bíróság célja a rendezvény megtartatása (tehát a határozat megsemmisítése). Erre láthatunk példát a „Béke mártírja emlékmenet" ügyében 2009. július 9-én kelt 20.Kpk.45.669/2009/2. számú határozatban is, amelyben „a bíróság megállapította, hogy a kérelmező kérelmében továbbra sem igazolta, és bizonyította, hogy a szakvéleményben rögzítettekkel ellentétben a rendezvénnyel érintett területek vonatkozásában az általa megjelölt időpontban nem olyan mértékű, és jellegű forgalom-fennakadás, és akadályozás keletkezne, mint ahogy az a szakvéleményben rögzítésre került. A szakvéleménnyel szemben a kérelmező csak általánosságokra hivatkozott, előadását semmivel nem támasztotta alá." De a „Becsület Napja" ügyében eljáró bíró is előszeretettel hivatkozott erre, amikor kifejtette, hogy „a kérelmezett által a jogszabály előírásainál fogva kötelezően beszerzett szakvéleménnyel szemben a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében csak általánosságokra hivatkozott, előadásait semmivel nem támasztotta alá, állításai pedig eképp nem alkalmasak arra, hogy a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának szakvéleményében foglaltakat megdöntsék."Számunkra nem egészen világos, hogy milyen okirattal, vagy egyéb bizonyítékkal kellett volna igazolnunk azt, hogy pl. az Amfiteátrumban nem jár villamos, illetve, hogy a Hősök terén már hat alkalommal (2004-2009 évek) a forgalom zavarása nélkül a 2011-ben tervezetthez hasonló paraméterekkel megtartott rendezvény (a megemlékezés alatt a buszok jártak, a gépjárműforgalom minden esetben zavartalan volt) idén sem alapozza meg a Gytv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazását. A Pp. 163. § (3) bekezdése szerint „a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni". Számunkra evidensnek - és köztudomásúnak - tűnt, hogy egy forgalomtól elzárt területen tartott rendezvény (Népliget, Margitsziget, Amfiteátrum, illetve Hősök tere) nehezen zavarhatja a forgalmat... Nincs tudomásunk arról, hogy a bírák önálló gondolkodását bármely törvény tiltaná, ahogy azt sem, hogy a természetes ész fényénél belátható tényeket valónak fogadjon el. A 15/1990 (V. 14.) BM rendelet 4. § (3) bekezdésének b) pontja valóban előírja a kérelmezett (Rendőrség) részére, hogy a megfelelő szolgálati ágak szakvéleményét kérje ki a bejelentett rendezvénnyel kapcsolatban, viszont azt semmilyen törvény nem írja elő a határozatot felülvizsgáló bíróság számára, hogy a kérelmezett rendőrség saját szakága által kiállított szakvéleményt a kérelmezett határozatának felülvizsgálatáért indított eljárásban - független szakvéleményként - elfogadja. Már önmagában ez is egy érdekes jogi kérdés, hogy miképpen lehet egy érdekelt fél a saját ügyében szakértő, hiszen a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 178. § (1) bekezdése kizárja az olyan szakértőt, aki az ügyben már korábban eljárt (hiszen éppen az ő szakvéleménye miatt került sor a tiltásra, illetve annak bírósági felülvizsgálatára), ugyanezen törvény 179. §-a pedig a törvény tanúkról rendelkező 169.-171 §-it rendeli alkalmazni a szakértők vonatkozásában is.

A „Meleg Méltóság Menete" ügyében 2011. február 18-án hozott 27. Kpk.48.188/2009/4. számú bírósági határozat a Becsület Napja rendezvénnyel foglalkozó végzésben kifejtett jogi álláspontjával homlokegyenest ellenkező szemléletet képvisel. Itt már nem hiányolta a bírónő a kérelmező részéről a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály szakvéleményét cáfoló okirati bizonyítékokat, nem számított a gyülekezési jog gyakorlása által korlátozott szabad mozgáshoz való jog, sem más, a mi esetünkben figyelembe vett körülmény, csak ismét a politikai elvárásoknak való megfelelés (a politikai elit határozottan tiltakozott a menet betiltása ellen, s követelte (!) a tiltás visszavonását). Ezt az állítást támasztja alá a bíróság azon álláspontja, miszerint „a kérelmezett által a közigazgatási eljárásban beszerzett és határozata indoklásában részletezett, BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának szakvéleményében foglaltak csak általános hivatkozásokat tartalmaznak, abból nem állapítható meg, hogy a rendezvény útvonal következtében miért nem biztosítható a gépjármű-, illetve tömeg- és gyalogos közlekedés más útvonalon." Az ítélet arra a végkövetkeztetésre jut a hazafias szervezetek ügyében aggály nélkül elfogadott BRFK szakvéleménnyel kapcsolatban, hogy „önmagában ezen adatok nem támasztják alá, hogy a közlekedés más útvonalon ne lenne biztosítható." De 5 fő a Margitszigeten (5 rendezőtől kísérve) az igen...

Dr. Bögös Fruzsina a „Becsület Napja" tiltását helyben hagyó ítéletében a következő - fenti, szintén általa jegyzett ítéletben hangoztatott véleményével szöges ellentétben álló - jogi álláspontot fogalmazta meg: „A bíróság e körben kiemeli, hogy a rendezvény megtartásának engedélyezése kérelemre induló eljárás, mely eljárás során a kérelmezőnek kell a rendezvény helyszínét és időpontját megjelölnie, a kérelmezett pedig a konkrét kérelemről hoz döntést; a kérelmezettet nem terheli jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a rendezvény helyszíne, illetőleg időpontja vonatkozásában alternatívákat ajánljon a kérelmező számára, a rendezvény tervezett kezdetének és befejezésének várható időpontjának, helyszínének, illetőleg útvonalának megjelölése a Gytv. 7. § a pontja értelmében a bejelentés kötelező tartalmi eleme."Ezen - egy laikus számára is nyilvánvalóan téves - jogi álláspont vonatkozásában néhány alapvető tényre szeretnénk felhívni a figyelmet. Azon állítás, miszerint „a kérelmezettet nem terheli jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a rendezvény helyszíne, illetőleg időpontja vonatkozásában alternatívákat ajánljon a kérelmező számára" a hatályos jogszabályok nem-ismeretéről tanúskodik, ugyanis a 15/1990 (V. 14.) számú BM rendelet 4. § (5) bekezdése határozottan kimondja: „A közrendvédelmi szerv - figyelemmel a Törvény 8. §-ára - tájékozódik, hogy a bejelentett rendezvény tervezett ideje és helye nem veszélyezteti-e súlyosan népképviseleti szerv, vagy bíróság zavartalan működését, illetőleg nem jár-e a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével. Az esetleges megtiltást megalapozó körülményre hívja fel a szervező figyelmét és tájékoztassa, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával elhárítható." Nem tudjuk, hogy milyen jogszabályokból merítette az eljáró bíró azt a szemléletet, amely „a rendezvény megtartásának engedélyezéséről" beszél, hiszen a hatályos gyülekezési törvény ilyet nem ismer, a rendezvény szervezőjére csak bejelentési kötelezettséget ró, amelyet a rendőrség tudomásul vesz (nem pedig „engedélyez") vagy - a törvényi feltételek fennállása esetén - megtilt.

De a fent idézett 27. Kpk.48.188/2009/4. számú határozat szerint „melegben" a BKV is másképpen viseli az útlezárásokat: „a bíróság rámutat arra továbbá, hogy az, hogy a trolibusz és a villamos - közlekedésének jellegéből - nem terelhető más útvonalra, szintén nem alapos hivatkozás, hiszen a trolibusz-, illetőleg villamosjáratok forgalma troli-, illetőleg villamospótló járatokkal helyettesíthető. A bíróság - utalva a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglaltakra - kiemeli, hogy a kérelmezett határozatának indoklása nem vette figyelembe, hogy a rendezvény vonulásos jellegéből fakadóan a menet elhaladása után a lezárt útszakaszok megnyithatók, ami nyilvánvalóan enyhíti a rendezvény okozta közlekedési terhelést, vagyis a rendezvény teljes ideje nem eredményezi a vonulás teljes helyszínének a rendezvény teljes ideje alatti lezárását."Tehát a menet útvonalát keresztező, a menet által lebénított troli- és villamosjáratok nem eredményezik a „közlekedés más útvonalon megoldhatatlanságát", viszont az óbudai Amfiteátrumban tartandó nemzeti rendezvénytől 900 méterre elhaladó villamos igen....

Azt értjük, hogy a bírónő nem harap abba a kézbe, amely enni ad neki, csak azt nem, hogy akkor mitől is független... Az Alkotmánybíróság 30/1992 (V. 26.) számú határozata elismeri ugyan, hogy „az általa helyesnek tartott véleményeket mindenki - az állam is - támogathatja, s a helytelennek tartott ellen felléphet, mindaddig, amíg ezzel valamely más jogot nem sért", de egyidejűleg azt is határozottan leszögezi, hogy „az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében

történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan".

Végezetül hadd idézzük- ez esetben kivételesen egyetértőleg - ismét dr. Bögös Fruzsinát (27. Kpk.48.188/2009/4. számú határozat): „A kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében kifejtettekre kiemelendő, hogy az állam feladata az alapjogok terén nem merül ki a tartózkodásban, hanem biztosítani kell azok érvényesülését is, a kérelmezett határozatának indoklásában egyébként maga is ezen, az Alkotmánybíróság által alkalmazott általános elvre. Amennyiben elfogadnánk a kérelmezett határozatának indoklásában felhozott érveket olyannak, amik alátámasztják a közlekedés más útvonalon történő biztosíthatatlanságát, gyakorlatilag Budapesten közterületen nem lehetne rendezvényt tartani."

Budapest, 2011. március 3.

Tisztelettel:

Domokos Endre János (PHM vezető)

Szabó Tamás (NFP elnök)

Toroczkai László (HVIM elnök)

Illés Miklós (NFP alelnök)

Németberta Péter (PHM csoportvezető)

Lantos János (PHM csoportvezető)

Tyirityán Zsolt (Betyársereg - szóvivő)

Csatolt iratok:

- „Béke mártírja emlékmenet"

2009. június 18-án kelt 01000/33352-3/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009. június 27-én kelt 01000/35346-5/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 július 3-án kelt 01000/36265/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009. július 16-án kelt 01000/41301-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 július 16-án kelt 01000/38605-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 július 29-én kelt 01000/40677-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 július 31-én kelt 01000/41303-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 augusztus 5-én kelt 01000/41832-7/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 augusztus 7-én kelt 01000/42728-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009. augusztus 7-én kelt 01000/42730-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009 augusztus 12-én kelt 01000/43005-6/2009. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2009. július 9-én kelt, 20.Kpk.45.669/2009/2. számú végzés,

2009 július 23-án kelt 20.Kpk.45.720/2009/2. számú végzés,

2009. augusztus 6. napján kelt 20.Kpk. 45.783/2009/4. számú végzés,

- „Becsület Napja" megemlékezés

A „Becsület Napja" megemlékezés hivatalos meghívója (becsnap2011.jpg) PHM - HVIM - Betyársereg,

A „Becsület Napja" megemlékezés hivatalos meghívója (20110212.jpg) NFP,

2010. november 25-én kelt 01000/45452-9/2010. számú tiltó határozat (bejelentő: Domokos Endre János),

2010. december 1-jén kelt 01000/46377-7/2010. számú tiltó határozat (bejelentő: Domokos Endre János),

2010. december 14-én kelt 01000/49980-6/2010. számú tiltó határozat (bejelentő: Németberta Péter),

2010. december 16-án kelt 01000/49173-2/2010. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2010. december 16-án kelt 01000/49174-2/2010. számú tiltó határozat (bejelentő: Szabó Tamás),

2010. december 30-án kelt 01000/50377-6/2010. számú tiltó határozat (bejelentő: Németberta Péter),

2011. január 7. napján kelt 27.Kpk.45.004/2010/2. számú végzés,

- Egyéb iratok:

2011. február 18-án kelt 27.Kpk.45.188/2011/4. számú végzés (a „Meleg Méltóság Menete" tárgyában)