A  MAGYAR  NACIONALIZMUS  HANGJAI   I.rész.
/Közreadja: B.Kiss-Tóth László/


Újsághír /Reggeli Magyarország 1944. május 25./ :
Lemondott képviselõi mandátumáról Piukovich József országgyûlési képviselõ, mivel kinevezték -Dr. Deák Leó felmentése után-  Bács-Bodrog vármegye és Zombor város fõispánjává. A 23-án megtartott  beiktatási ünnepségen  beszédet mondott  vitéz Rácz Jenõ miniszterelnök-helyettes és Jaross Andor belügyminiszter is.
Most a kormány nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos álláspontját képviselõ Rácz Jenõ nagysikerû beszédébõl ídézek:
- " Amikor azt mondom, hogy >bácskai testvérek<, a szeretet hangján szólok mindazokhoz, akik a Bácskában élnek, bármilyen nyelven beszélnek is. Egyet azonban le kell szögeznem és itt a magam meggyõzõdése mellett a kormányét is hangoztatom: ebben az országban, a Kárpátok övezte gyönyörû földrajzi és gazdasági egységben csak egy politikai gondolat érvényesülhet: a magyar politikai gondolat.
- A magyar ezer éven keresztül vezette ezt az országot sok vészen és küzdelmen keresztül. Ebben a harcban néha el is buktunk, a hazát azonban mindig a magyar gondolat ereje építette újra. A magyar kormány hajlandó elismerni minden más nép és nemzetiség jogát a kultúrájáhozu és népi fejlõdéséhez, egyenlõ jogokat akar adni minden egyes állampolgárának, de feltétlenül megköveteli a hûséget az államegységhez, a magyar vezetés elismerését, és nem enged a magyar földbõl egy tapodtat sem másnak.
- A magyar kormány minden egyes itt élõ fiától megköveteli, hogy alávesse magát a magyar törvényeknek, hogy ezért a földért minden áldozatra készen éljen és haljon. Legyetek róla meggyõzõdve, a magyar kormány  mindenki felé simogató és felemelõ fog nyúlni. Ha azonban  kifeléhúzást és kifelé való törekvést lát, azt  kemény kézzel, kérlelhetetlenül meg fogja torolni.
- Azt üzenem nemcsak a Bácska, hanem Magyarország minden nemzetiségû emberének,, aki itt élni és halni akar, annak mindent megadunk. Aki azonban nem akarja elismerni a magyar állam és magyar politikai gondolat  vezetõ szerepét, aki nem tud beilleszkedni
az ezeréves ország határai közé, az vessen számot lelkiismeretével és meggyõzõdésével. Aki nem tud itt élni és nem tud ezért a hazáért itt meghalni, akit másfelé húz a szíve, annak kifelé irányuló törekvéseit nem akadályozzuk meg, az magával viheti mindenét de menjen el és ne mételyezze tovább ezt az országot."

               A  MAGYAR  NACIONALIZMUS   HANGJAI   II. rész

Szemelvények JAROSS  ANDOR belügyminiszter  PIUKOVICH JÓZSEF zombori fõispán beiktatásán, 1944. május 23-án elhangzott beszédébõl:
-" Nem hiszek abban, hogy, hogy vannak történelmi véletlenek. Hittel hiszem azt, hogyha  egy NEMZETNEK  a szenvedés jutott osztályrészül, ez azért van, hogy a szenvedésekben a lelke megtisztuljon a történelmi feladatok megoldására. A   MAGYAR  NEMZET elpuhulási folyamaton ment  keresztül. Úgy látszik, kemény sorscsapásokra volt szükség ahhoz, hogy a keserû és nehéz életet megtanuló MAGYARSÁG meg tudjon újulni.
-Tudtuk azt, hogy ennek az országnak a jövõjét csak akkor tudjuk biztos alapokra fektetni, ha a NEMZET minden fia megújuló lélekkel  kíván részt  venni a történelem új harcaiban. Azok az elgondolások és politikai törekvések, amelyeket a volt miniszterelnök, vitéz Imrédy Béla írt a zászlajára, nem epizódszerûek voltak, hanem  fontos meglátás eredményei. Meglátta a visszacsatolt  országrészek politikai szükségleteit, megtalálta szellemiségüket , és hozzá akarta hangolni ehhez a trianoni országnak az érverését. Az azóta történt mulasztásoknak a pótlása legfõbb kötelességünk. A mostani kormány helyre akar hozni minden mulasztást, újból a NEMZET szolgálatába akar állítani minden elveszettnek tûnõ vagy heverõ energiát.
- Milyen jó is lett volna, ha  NEMZETI társadalmunk olyan megszervezettségben élt volna, ahogyan azt vitéz Imrédy Béla programja számunkra elõírta, ha a honvédségünk olyan fegyverzettel rendelkezett volna, amilyent Rácz Jenõ jelenlegi miniszterelnök-helyettesünk honvédelmi minisztersége  idején követelt !
Nekünk -az új kormánynak- az a  nehéz feladat jutott osztályrészül, hogy az elmulasztott órákat, napokat, hónapokat és éveket kemény cselekvéssel pótoljuk, és MAGYARORSZÁGOT újból arra a történelmi piedesztálra állítsuk, amelyre történelmi múltunknál fogva jussunk van.
- A háborút minden körülmények között meg kell nyernünk! Akarni kell a gyõzelem kivívását és ha a múltban voltak is olyan politikusok, akik vereségre készítették elõ a NEMZETET és azt hitték, hogy vereségre is fel lehet építeni  a NEMZET jövõjét, elfelejtették, hogy a vereséget csak elszenvdni lehet. A gyõzelmet csak úgy lehet kivívni, ha a NEMZET minden fia a gyõzelmet akarja.
- A Balkán helyenként már évek óta lángokban áll. A világbolsevizmus  ma szövetségben áll az angolszász plutokráciával, kezébe akarja venni Európa hatalmát és forradalmak  révén a Balkánt újból tûzfészekké  varázsolni. Ezért a déli végeink fontossága újból megnövekedett. Nyilvánvaló, hogy a korszerû NACIONALISTA gondolat és a NEMZETI SZOCIALISTA szellemiség  alkalmas csak arra,
hogy a balkáni tûzfészket lokalizálja és eloltsa.
- A déli végek MAGYARSÁGA legyen teljes tudatában annak, hogy ennek a határvidéknek a tökéletes biztonságát, a teljes rendet, a termelés folytonosságát  a MAGYAR államhatalom minden körülmények között fenn fogja tartani. Tõlünk délre már szerb NACIONALISTÁK is harcolnak. Ó-Szerbiában a Nedics-kormány és részben a Mihajlovics-féle csoport rádöbbent arra, hogy a szerb népnek a NACIONALIZMUSON keresztül kell megvédenie saját portáját. Reméljük azt is, hogy a mai Horvátország is mielõbb rendet teremt a saját portáján. Ha azonban akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy a lángoló vidékek üszkeit át lehet dobni a Dunán és fel lehet bolygatni a déli végek köznyugalmát, azok súlyosan csalódni fognak. Kemény kézzel fogunk odaütni és közülük senki ne számítson irgalomra. A  NEMZETI  fegyelem  megszervezésével, karhatalmi erõk igénybevételével fogunk lehetetlenné tenni ebben az országban minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy megingassa  MAGYARORSZÁG honvédelmi,  egységes arcvonalát. Meg vagyok róla gyõzõdve, hogy ennek a megyének az állampolgárai is nemzetiségre való tekintet nélkül meg fogják érteni, hogy ennek az országrésznek tökéletes biztonsága, belsõ békéje és jövendõje is a MAGYAR BIRODALMON belül uralkodó MAGYAR politika egyensúlykérdésének kell lennie."
 

A MAGYAR NACIONALIZMUS HANGJAI  III.rész
Részletek Sztójai Döme /1944. március 22-én beiktatott/ miniszterelnök május 24-én az Országgyûlés két Háza elõtt megtartott bemutatkozó beszédébõl.


-"Az a nézetem, hogy ezekben a nehéz és sorsdöntõ idõkben nem szépenhangzó és meggyõzõ programokra, hanem erélyes és gyors cselekvésre van szükség. Az ország most nem azt várja el tõlünk, hogy kitûnõ fogalmazású munkatervekkel álljunk elõ, hanem azt, hogy késedelem nélkül és a legnagyobb eréllyel fogjuk és oldjuk meg azokat a nagy problémákat,  amelyeknek megoldása a mai viszonyok között  életkérdés az ország számára. Az hiszem, hogy azok a  rendszabályok és intézkedések, amelyeket a kormány az elmúlt hetekben gyors egymásutánban tett és ma is  szinte napról napra hoz, meggyõzhetik a tisztelt Házat és az ország egész közvéleményét arról, hogy
ez a kormány  nem az elõre bejelentett  programok és munkatervek, hanem a becsületesen és gyorsan végzett munka  és alkotások kormánya kíván lenni. Hangsúlyozom, hogy a kormányzati tevékenységünkben az országra, a közvéleményre, a magyar népre -illetve az õ akaratukat kifejezõ törvényhozásra- kívánunk támaszkodni."

-"A Magyar Királyi Honvédség, amely test a mi testünkbõl, vér a mi vérünkbõl és lélek a mi lelkünkbõl, a nemzeti jövõnk, állami függetlenségünk és népi fennmaradásunk hatalmas biztosítéka, amelynek erején, ütõképességén, harci szellemén és áldozatkészségén az ország jelene és Magyarország jövendõje nyugszik.
Ez a honvédség már esztendõk óta harcban áll a mai kultúremberiség legnagyobb ellenségének, az orosz bolsevizmusnak a harci gépezetével  és ebben a harcban az elsõ világháború hõsi hagyományaihoz méltóan, nemcsak hogy eredménnyel állta meg a helyét, hanem igen súlyos körülmények között újabb babérokat is szerzett-és tûz ma is a  napról napra- a magyar katona nemes homlokára.
Meg kell hát adni a honvédség számára lelkünk minden szeretetét és testvéri magyar szivünk minden meleg érzését. Szálljon e pillanatban is minden hitünk, minden bizakodásunk és minden imádságunk a Kárpátok elõterében heroikus harcot küzdõ, szeretett katonáink felé, akik õseink áldozatos példaadása nyomán most is vérük hullásával védik ezt az ezeréves földet, s mint annyiszor védeni kellett az elmúlt  viharos századok folyamán.
Ez a sorsdöntõ küzdelem, amit honvédségünk -a szövetséges hadseregekkel együtt - több, mint két esztendeje  nemcsökkenõ harci kedvvel folytat, határozza meg (...)  az ország, az országvezetés és a kormányzat minden egyéb mai kormányzati és politikai ténykedését és célkitûzéseit. Ez ad irányt a magyar külpolitikának, ez szabja meg a belpolitikai magatartásnak alapelveit, ez irányítja az ország belsõ átszervezésére irányuló törekvéseinket: egyszóval ezt a küzdelmet kell szolgálnia minden magyar erõfeszítésnek."

-"Hazánkat a közös érdekek szálai, a bolsevizmus leküzdésének érdeke  fûzik az antikomintern paktumban résztvevõ nemzetekhez.
Amikor a magyar nemzet Európának  e ránkkényszerített védelmi harcában részt vállal, a Kárpátok gerincén  nemcsak a saját létét és
fennmaradását védi, hanem a Kárpátok medencéjében és annak peremén élõ többi nemzetét is.
Határainkon kívül élõ magyar véreink sorsát  különös gonddal fogja a kormány figyelemmel kísérni. Érezniök és tudniok kell a
testvéreinknek, hogy a magyarság életének e súlyos óráiban sem szünik meg irántuk testvéri szeretetünk, és ha a háború megpróbáltatásai nehéz terheket rónak az õ vállaikra is,  vegyék ezt a magyar sors rendeltetésének, amit a jobb jövõ reményében a nemzet minden tagja ma készséggel  vállal, bárhol is éljen a világon.
Viszont hangsúlyoznom kell, hogy ami a mi országunk területén élõ nemzetiségeket illeti, irányukban is az õszinteség, egyenesség, lojalitás,, a bizalom és a jogok kölcsönös tiszteletének politikáját kívánom követni. Ennek  helyes gyakorlati módja az egyenlõ mértékkel mérõ mély emberi belátásoktól és igaz szociális  érzésektõl áthatott, igazságos  és pártatlan kormányzás, amely az összes itt velünk sorsközösségben élõ nemzetiségek számára megadja mindazt, ami népi és gazdasági életükben lehetõvé teszi sajátságos életformáik, vallásuk, kultúrájuk, nyelvük és szokásaik zavartalan érvényesülését.
Egészen természetes azonban, hogy ezzel a lojális magatartással szemben a magyar kormánynak hasonló lojalitást kell megkövetelnie az összes, velünk itt élõ nemzetiségi honfitársainktól: kívánnia kell a a magyar állam egységének, biztonságának és szuverénitásának feltétlen elismerését, az összes államolgári kötelességek hûséges teljesítését és általában a magyar állam keretei közé való õszinte és fenntartás nélküli beilleszkedést."

A  MAGYAR  NACIONALIZMUS  HANGJAI      IV. rész

Újsághír:   Sopron és Sopron vármegye  1944. május 23-án kedden iktatta be hivatalába új fõispánját: Rupprecht Antal földbirtokost, felsõházi képviselõt, a Felsõ-dunántúli Mezõgazdasági Kamara elnökét.
Az ünnepségen a kormány képviseletében részt vett és köszöntõ beszédet mondott Baky László belügyminisztériumi államtitkár.

Részletek Baky László államtitkár beszédébõl:

-"Kevés kormány kezdte munkáját nehezebb körülmények között, mint a mostani. Most végre jött egy kormány, amely nem adott még ugyan programot, de komoly intézkedések már történtek. Mindenki láthatja, hogy ez a kormány minden programadás nélkül, alaposan megtisztítja fajtánk vérét a mételytõl"...
-..."Általunk jól ismert, de már letünt  erõk azt igyekeztek bevinni népünk tudatába, hogy csak egy ellenségünk van: a német. Csak tõle kell félnünk, mert a zsidókérdést meg tudjuk oldani magunk is, de a németet nem.
Testvérek! Mi együtt harcoltunk a világháborúban és együtt buktunk el. A sok kiömlött drága magyar vér és német vér  nem hullhatott el nyom nélkül"...
-..."Nagyon sok kötelességünk van, amit maradék nélkül teljesíteni fogunk, még akkor is, ha ma is vannak olyan erõk, amelyek igyekeznek minden haladást meggátolni. Azokat a mulasztásokat, amelyeket a magyar nép elszenvedett, nem lehet hetek alatt helyrehozni...
...a jövõben  mindent el kell követni azért, hogy  minden magyar egyformán részesüljön úgy a jóból, mint a rosszból, nem úgy, mint eddig, amikor kis rész élvezte az elõnyöket, a nép tömege pedig az élet árnyékos oldalán állt."