Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Második Világháború legjei (13. rész)
Igaz, a második világégést a Tengelyhatalmak elveszítették, de harcosaik olyan fegyvertényeket tudhatnak magukénak, melyek szó szerint túlszárnyalhatatlanok. A most induló cikksorozatunkban - a teljesség igénye nélkül - e bátor katonákat mutatjuk be, a légierők pilótáitól kezdve, a harckocsizókig. Hiromichi Shinohara volt a japán császári haderő légierejének legsikeresebb pilótája. Azzal írta be magát a katonai repülés történetébe, hogy mindössze három hónap alatt 58 ellenséges géppel végzett igazoltan. Sőt, teljesítménye márcsak azért is példamutató, mert egy elavultnak számító típussal (Ki-27) is felülkerekedett a Ratákon és egyéb, modernebb orosz típusokon. Hiromichi 1913 augusztusában született, Suzumenomiya közelében. Iskolája befejezése után, 1931-ben besorozták a 27. huszárezredhez. A lovasság tagjaként részese a Hiangqiao-hadjáratnak, amely a Mandzsúriában zajló, 1932-es harcokat takarja. 1933 júniusában felvételt nyert a Tokorozawa Repülőiskolában, pilótavizsgáját 1934 januárjában szerezte meg. Még ebben a hónapban, tizedesi rangban, az 1. ezred 11. századába került, mely alakulat Mandzsúriában állomásozott. Már több éve repült aktívan Ki-27-es vadászgépen, amikor 1938-ban, Japán háborúba keveredett a szovjetekkel. Legelső bevetésére 1939. május 27-én került sor. Az akció nem akármilyen sikert hozott számára, ugyanis négy I-16-ost kalapált le az égboltról. Huszonnégy órán belül még öt I-15-ös vadászt és egy Polikarpov RZ felderítőt lőtt le, így azt a ritka tényt mondhatta el magáról, hogy egyetlen nap alatt kétszeres ász lett. Ez amiatt is egyedülálló teljesítmény, mert legelső bevetési napján rajta kívül soha, senki nem diadalmaskodott tízszer az ellenség fölött. A japán gépek nagyjából azonos teljesítményt nyújtottak az orosz gépekkel összehasonlítva, viszont a pilóták kiképzése és taktikája lényegesebben professzionálisabb volt, ami megmutatkozott Hiromichi eredményein is. E naptól kezdve üstökösként tűnt fel a távol-keleti égbolton és méltán érdemelte ki a Keleti Richthofen nevet. 1939. június 17-én megdöntötte saját és a japán légierő rekordját, amikor egyetlen nap alatt 11 ellenséges gépet szedett le Tamsak-Bulak felett. Shinohara stratégiája egyértelműen a merész támadásra épült. Mindig arra törekedett, hogy azelőtt kell rajtaütni az ellenségen, mielőtt azok rendezni tudnák soraikat. Sőt, az sem volt ritka, hogy teljes sebességgel az ellenséges kötelék közé száguldott. A meglepetés okozta előny rendre bevált az oroszokkal szemben, így a szétugrasztás után, Shinohara már egyesével vadászta az ellenséget. Pilótatársai úgy emlékeztek rohamaira, hogy azok nemhogy vakmerőek voltak, de már az elmebaj határát súrolták. Bár sokáig nem tudták elkapni,1939. július 24-én mégis lelőtték – feltehetően a légvédelem. Ellenséges területen landolt, de többnapi bujkálást követően sikerült elkerülnie a fogságot és elérte a saját vonalakat. Shinoharát szerencséje azonban augusztus 27-én végleg elhagyta. Egyedül indult fegyveres felderítésre, amikor I-16-os vadászok lepték meg. Nagyon jól tudhatta, hogy nincs esélye a túlélésre, de hűen önmagához és a szamurájok szelleméhez, szembefordította gépét az ellenséggel és támadásba lendült. Az orosz gépek közül hármat lelőtt, azonban a túlerő diadalmaskodott és ő is hősi halált halt. Hiromichi Shinohara posztumusz hadnagyi rangot kapott. Satoru Anabuki a japán császári haderő légierejének második legsikreresebb pilótája. Összesen 53 igazolt légi győzelmet aratott, amelyhez még több, igazolatlan diadal is társul. Az összes skalpja angol és amerikai gép volt. Anabuki 1921-ben látta meg a napvilágot. A fővárosban lévő repülőiskolát 1938-ban végezte el, ahonnan három évvel később a 3. repülőezred 50. századához került Formosára (Tajvan). Legelső bevetéseit a Fülöp-szigetek elleni offenzíva során teljesítette Ki-27-es vadászgépével, ezen a frontszakaszon gyűjtötte be legelső skalpját, amikor 1941, december 22-én egy P-40-est lőtt le. A következő év februárjának elején kétszer volt sikeres a P-40-esekkel szemben, majd Anabukit és egységét az anyaországba vezényelték vissza típusátképzésre és a modernebb Ki-43 Hayabusa típusokkal szerelték fel őket. Az 50. századot 1942 júniusában a burmai front felett vetették be ismét. Itt a RAF vadászaival és bombázóival csaptak össze és Anabuki megszerezte a 13. légi győzelmét is. Hurricane, P-40-es vadászok és Bleinheim bombázók ellen volt sikeres, 1942 december 24-én pedig egyetlen bevetés alatt három Hurricane vadásszal végzet, dacára annak, hogy saját gépe sérült volt. 1943. január 24-én lelőtte első négymotorosát, egy B-24-est. Ez az év igazán sikeres volt számára, mert összesen 34 skalpot gyűjtött be. Sikereiből több is dupla vagy tripla győzelem volt, ami jelentős teljesítmény az angolszászokkal szemben. 1943. október 8-án, ismét az amerikai légierővel csapott össze. E bevetés élete fordulópontja volt, ugyanis motorhiba miatt késve indult el. A felhőzet miatt nem találta meg egységét, viszont ráakadt 11 B-24-esre, melyeket 2 P-38-as kísért. Azonnal a támadás mellett döntött és a meglepett ellenség közül két bombázót és egy vadászt le is lőtt. A négymotorosok pergőtüzében Anabuki megsérült, de ennek ellenére még vaktában elengedett egy hosszú sorozatot, ami telibe kapott egy újabb bombázót. Sérülése után kórházba került, majd 1944 elején egy repülőiskolába vezényelték, hogy oktassa az ifjoncokat. Azonban a képzett vadászpilótákra égetően szükség volt, így újra a frontra vezényelték. Ekkor már Ki-84-est irányítva szállt szembe az amerikai túlerővel, nem is akármilyen sikerrel, mert egyetlen bevetésen négy Hellcat vadásszal végzet a Fülöp-szigeteknél. Néhány hónappal később, az anyaország légvédelmét erősítve, egy Ki-100-as vadásszal egy B-29-est terített le, amely utolsó prédája volt pályafutásában. A háború után sokáig nem léphetett katonai pályára, bármennyire is szeretett volna. A Hidegháború eldurvulásával viszont Japánra is szükség volt, így 1950-ben lehetőséget kapott arra, hogy tagja legyen a Japán Önvédelmi Erőknek. Egészen 1971-ig teljesített aktív szolgálatot, de nem vadászpilótaként, hanem mint helikopteres. Satoru Anabuki 2005-ben halt meg, Japánban. (Szent Korona Rádió)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A Második Világháború legjei (14. rész)
A Második Világháború legjei (9. rész)
A Második Világháború legjei (5. rész)