Ellenállás: "A Trianonban keresztre feszített magyar igazság tiltakozó szava" - ma is aktuális nemzeti káté 1928-ból

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

"A Trianonban keresztre feszített magyar igazság tiltakozó szava" - ma is aktuális nemzeti káté 1928-ból

 

Az alább olvasható kiskáté egy kedves olvasónk ajándéka a Kuruc.info hetedik születésnapjára
"Ez a könyvecske a családi örökségemből származik, véletlenül akadtam rá. Amint kezembe került, rögtön tudtam, hogy ez a legméltóbb platform, ahol megjelenhet. Gondviselésszerű, hogy a legnagyszerűbb alkalom (hétéves fennállás - mágikus szám!) keretében tehetem ezt meg" - írja olvasónk, aki vette a fáradságot, és begépelte az 1928-as kiadvány első és második részét (a szöveghűség kedvéért meghagyva az akkor helyesírást), és ígérete szerint hamarosan olvasóink elé tárhatjuk a folytatást is.
A mű, melyet a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége pályázatára készített dr. Kornai János kegyesrendi (piarista) főgimnáziumi tanár 1922-ben, nemcsak értékes kordokumentum, hanem egyben kiváló összefoglaló, szellemi fegyverzet is, melyet nemcsak gyermekeink használhatnak az alapvető ismeretek megszerzése céljából, hanem kevésbé tájékozott felnőttek számára is ajánlott olvasmány lehet.
Köszönjük szépen az ajándékot, reméljük, olvasóink hasznára válik!

MAGYAR
NEMZETI KÁTÉ
A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI TANÁROK
NEMZETI SZÖVETSÉGE
PÁLYÁZATÁN ELSŐ DÍJJAL JUTALMAZOTT
PÁLYAMUNKA
 
HATODIK KIADÁS
 
IRTA
DR. KÁROLYI JÁNOS
KEGYESRENDI FŐGIMNÁZIUMI TANÁR
 
BUDAPEST, 1928
A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI TANÁROK
NEMZETI SZÖVETSÉGÉNEK TULAJDONA
 
Jelige:
Csak az a nemzet hal meg, amely már meghalt előbb fiai szívében!
A magyar nemzet él!
 
A Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége, a magyar ifjúság hazafias érzésének fejlesztésére s minden, még szunnyadó vagy talán már közömbössé fásult magyar lélek fölserkentése céljából, pályázat hirdetésével iratta s első pályadíjjal jutalmazta e magyar nemzeti kátét. Lenyügözött igazságunk szószólója, fájdalmunk sikoltása, öntudatunk nevelője ez a kérdésekbe-feleletekbe tagolt művecske: tanít, megdöbbent, gyújt, lelkesít; komoly tudományú tartalom, világos szerkezetben, lendületes előadásban szól hozzánk, a magyar bánat mélységes hullámzását az akarat elszántságáig viharoztatva.
Hazafias érzéssel és bizakodó reménységgel bocsátjuk közre ezt az okos és lelkes kis könyvet, értékes és hatásos olvasmányul nem százak vagy ezrek – hanem százezrek számára.
Budapesten, 1922 október havában.
Sajó Sándor
a Magyar Középiskolai Tanárok
Nemzeti Szövetségének elnöke. 
 
A HATODIK KIADÁSHOZ
Immár hatodik kiadásban bocsátjuk közre Magyar Nemzeti Káténkat. Írója jelentékenyen átdolgozta az anyagot: egyfelől, a legújabb adatok érvényesítésével, teljesebbé, másfelől, az előadás lehető egyszerűsítésével, könnyebbé tette.
Örömmel állapítjuk meg, hogy a magyar közönség már várta és kereste ezt az új kiadást; adja Isten, hogy ez fokozottan megfeleljen hivatásának: hogy lelkünkbe gyökereztesse a magyar igazságot s hathatóssá nevelje a magyar jövendő alapját: a magyar öntudatot.
Budapest, 1927 december hó.
Sajó Sándor
a Magyar Középiskolai Tanárok
Nemzeti Szövetségének elnöke.
 
I. Bevezetés.
1. Mi a Magyar Nemzeti Káté? 
A Magyar Nemzeti Káté a Trianonban megcsúfolt és keresztre feszített magyar igazság tiltakozó szava akar lenni. Célja egyesíteni a magyar sziveket abban a törekvésben, mely a haza ezeréves történeti határainak helyreállítását, kegyetlen elnyomás alá került honfitársaink felszabadítását tűzte ki feladatául. 
2. Mi a trianoni béke nemzeti jelentősége?
A trianoni béke hazánkat területének kétharmadától fosztotta meg. Ennek következtében Magyarország fennmaradása, jövője nehéz válságba került.1
3. Mi a trianoni béke külpolitikai jelentősége? 
A Magyarországot sújtó igazságtalanság olyan példátlanul nagy, következményeiben annyira végzetes, hogy abba a magyarság belenyugodni nem tud s nem akar. A magyar kérdés méltányos megoldása, a példátlan igazságtalanság jóvátétele európai érdek, a végleges békének elengedhetetlen feltétele, követelménye. 
4. A világháborút befejező békében miért sújtották Magyarországot a legkegyetlenebbül?
Hazánk tönkretételében oroszlánrésze volt a külföld közönyének, tájékozatlanságának, de főleg annak a hangulatnak, amelyet ellenségeink évtizedes aknamunkája, rágalmazó hadjárata a külföld közvéleményében a magyarság iránt ébresztett. És amelynek ellensúlyozására – sajnos – külképviseletünk részéről semmi sem történt. 
5. Milyen eszközökkel keltettek irántunk ellenséges hangulatot a külföldön? 
Nem magyar ajkú polgártársaink (a nemzetiségek) lélekszámát meghamisították s a magyar földön lefolyt életükről az igazsággal homlokegyenest ellenkező tanokat, meséket csempésztek történeti igazságok gyanánt a külföld köztudatába. A magyarságot, a nemzetiségek zsarnoki elnyomójának tüntették fel és sajnos, sikerült is nekik az európai közvéleményt ellenünk hangolni.2
6. Remélhetjük-e a trianoni béke revízióját? 
A trianoni béke revíziója feltétlenül be fog következni, mihelyt a művelt nemzetek megismerik a hazánkat tönkretevő béke égbekiáltó igazságtalanságait. Ne felejtsük el, hogy az igazságnak végső diadalát lehet ugyan ideig-óráig késeltetni, de megakadályozni nem! 
7. Mi tehát a magyarságnak most a legsürgősebb tennivalója? 
Nagyarányú felvilágosító munkát kell sürgősen kifejtenünk, hogy a külföldet a való igazsággal megismertessük. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a magyarság tiszta képet szerezzen hazája mai állapotáról: meg kell tehát ismernünk a trianoni béke történeti, földrajzi, szociális és gazdasági vonatkozásait. Kötelessége ez elsősorban a magyar tanulóifjuságnak, mert ő lesz majdan a nemzet vezető osztálya. 
 
II: Hazánk multja: történelmi jogaink és érdemeink.
8. Joga van-e a magyar nemzetnek a békében elszakított területekhez? 
A magyar nemzetnek joga a trianoni békében elszakított országrészekhez éppen olyan örök és kétségbevonhatatlan, mint Európa bármely, hazánkkal egyidős államáé a maga területéhez. 
9. Miért tekintjük az elszakított területeket nemzetünk jogos birtokául? 
Azért, mert azok a területek ezer év óta a magyar haza részei. 
10. Mit tanít erről a komoly történetírás?
A magyar nép Magyarország területét földrajzi egységében és történelmi határai között legkésőbb a XI. sz. végéig megszállotta, illetőleg fegyverrel meghódította és egységes állammá szervezte. A magyar állam területe tehát anyaterület, mert az nem régibb államalakulatok romjain, önálló népek eltiprásával alakult ki az idők folyamán, mint pl. Angol-, Francia-, Német-, Olasz-, és Oroszország.3 
11. Az egyetemes emberi művelődés fejlesztésére hasznos volt-e a magyarság megtelepedése a Kárpátok ívén belül a Duna-Tisza vidékén? 
Hasznos volt, mert a magyar nemzet alig egy század leforgása alatt Kelet-Európa legszervezettebb országát alapította meg e területen, ahonnan az európai civilizációt azelőtt állandó veszedelem és bomlás fenyegette. Kelet és Nyugat e határmezsgyéjén a magyarság erős, természetes határoktól védett hazát alkotott magának s e határokon belül nemzeti és világtörténeti hivatását teljesítve Nyugatnak védelmezője, a keleti népeknek pedig az állami megszilárdulásra példaképe s köztük a civilizáció megindítója és terjesztője lett. 
12. Mi lett a magyarság nemzeti hivatása? 
A magyarság nemzeti hivatása az lett, hogy hazájának természetes határait megoltalmazza, mert csakis e határok csonkíttatlansága biztosította számára minden haladás és fejlődés elengedhetetlen feltételét, a szabadságot és állami függetlenséget s csakis így fejleszthette ki anyagi és szellemi erejét. 
13. Mi lett a magyar nemzet világtörténeti hivatása? 
A magyar nemzet világtörténeti hivatása az lett, hogy a kereszténységbe kapcsolódva az emberi művelődést fejlessze és nemzeti és faji sajátosságából fakadó, új és értékes elemekkel gazdagítsa. Ehhez járult még egy külön feladat, a keresztény művelődésnek megvédelmezése fegyverrel a Kelet felől jövő támadások ellen. 
14. Hogyan felelt meg a magyarság a maga nemzeti hivatásának? 
A történelem tanubizonysága szerint nemzetünk példásan megfelelt nemzeti hivatásának. A vérrel szerzett haza szent földjének megvédelmezése legfőbb gondja volt. A magyar föld épségéért vívott véres küzdelmek történelmünk legszebb és legdicsőbb lapjait töltik meg; nemzetünk soha, még a legkétségbeejtőbb körülmények között sem mondott le hazája területi épségéről: az ezért hozott borzasztó áldozatok szinte túlhaladják fizikai és erkölcsi erejét. A béke ritka éveiben, legtöbbnyire a nehéz harcokkal párhuzamosan, olyan állami és társadalmi berendezkedést és intézményeket teremtett, amelyek egyetemes emberi szempontból is haladást jelentenek.4
15. Hogyan felelt meg a magyar nemzet a maga világtörténeti hivatásának? 
Nemzetünk magyar hűséggel, becsületességgel és vitézséggel felelt meg a maga világtörténeti hivatásának. Hazája területét védelmezve védelmezte a nyugatot is. Ezzel megfizethetetlen szolgálatot tett az emberiségnek. 
16. A keresztény világ támogatta-e nemzetünket önfeláldozó küzdelmeiben? 
A magyarság minden megbízatás, anyagi és erkölcsi támogatás nélkül saját elhatározásából s pusztán a maga erejére utalva harcolt Európa helyett Európáért. 
17. Mikor tette nemzetünk a legnagyobb szolgálatot a keresztény civilizációnak? 
Nemzetünknek halhatatlan dicsősége, hogy a három világrészben uralkodó szörnyű török hatalmat példátlan küzdelem árán megakadályozta abban, hogy Európát leigázza s azt Magyarország sorsára juttassa. 
18. Nagy áldozatába került ez a küzdelem nemzetünknek? 
Ez a borzasztó küzdelem megsemmisítette 500 év alatt létrehozott minden értékünket; hazánk területét sivataggá tette, népünket majdnem teljesen kiirtotta. E küzdelem következményeit szegény nemzetünk azóta sem tudta kiheverni. 
19. Kivette-e nemzetünk a maga részét Európa népeinek az alkotmányos szabadságért folytatott küzdelmeiből is? 
A magyarságnak a török harcok mellett még arra is volt ereje és érzéke, hogy Anglia és Hollandia dicsőséges küzdelmeivel egyidejüleg nagynevű szabadsághőseinek vezérlete alatt az emberiség örök ideáljaiért is áldozatokkal teljes harcokat vívjon.5 
20. Az egyetemes emberi művelődés fejlesztésével is megfelelt a magyar nemzet a maga világtörténeti hivatásának? 
Nemzetünk, bár világtörténeti helyzete és szabadságszeretete következtében szakadatlanul folyó véres harcokat vívott, az egyetemes művelődés fejlesztésével is nagy szolgálatot tett az emberiségnek. A nyugati hatásokat gyorsan átvette, magáévá tette és kelet felé közvetítette; a tudomány és a művelődés minden ágának minden időben bőségesen adott kiváló munkásokat, akik az emberi haladás számára új tüzeket gyújtottak.6 
21. Jogos-e az a vád, hogy a XVI. és XVII. század folyamán nemzetünk az elnyomó török hatalommal szövetkezett a keresztény civilizáció ellen? 
A bécsi kormánykörök központosító és németesítő politikája végveszedelemmel fenyegette nemzeti létünket; a magyarság kénytelen volt ez ellen fegyverrel védekezni, de ezt csak a török beleegyezésével tehette meg. A török fennhatóság alatt álló Erdély fejedelmei, mikor a végső pusztulás előtt álló magyar haza segítségére indultak, már helyzetüknél fogva is kénytelenek voltak a török segítségére támaszkodni. E kétségbeesett lépést valóban vérző szívvel tették meg nemzetünk akkori vezérei.7 
22. Mi okozta hazánk ezeréves területének barbár megcsonkítását? 
Hazánk területének a világtörténelemben szinte példátlanul álló szétdarabolása közelebbi és távolabbi okok következménye. 
23. Melyek Magyarország megcsonkításának közelebbi okai? 
Közelebbi okai:
a) a világháború elvesztése;
b) a bűnös októberi forradalom;
c) az ennek szennyes hullámain uralomra jutott kormány végzetes mulasztásai és bűnei nemzetünk ellen;
d) hadseregünk szétzüllesztésével határaink megnyitása és a haza szent földének védtelenné tétele;
e) a kommunizmus, ami kitünő alkalmat adott prédára leső ellenségeinknek, hogy tetszésük szerint szálljanak meg ujabb és ujabb magyar területeket;
f) végre a párizsi békeértekezleteken az entente-hatalmak képviselőinek a magyar kérdésben való teljes tájékozatlansága.
24. Melyek Magyarország megcsonkításának távolabbi okai? 
Távolabbi okok:
a) az évszázados harcokban szörnyen megfogyatkozott magyarság körül a határokig zárt tömegekben betelepített nemzetiségek;
b) 1526. óta az ország egységes és osztatlan területének megosztására irányuló kisérletek;
c) a szomszéd államoknak, Szerbiának és Romániának magyar területek megszerzésére irányuló régi törekvése, melyet a háború vége felé a központi hatalmak kimerülése a végletekig fokozott;
d) a nemzetiségek egy részének elszakadási törekvése; ezt a bécsi körök oktalan és kárhozatos dédelgetése erősítette.8
25. Mikor és hogyan lett Magyarország nemzetiségi állammá? 
Hazánk nemzetiségi állammá a nem magyar ajkú lakosságnak a XVIII. század folyamán történt igen nagymérvű megszaporodása következtében lett. 
26. Mi okozta az idegen ajkú lakosságnak ezt a nagymérvű megnövekedését? 
Ezt a bécsi kormánynak ellenséges célzatú telepítései okozták. 
27. Mi volt ez az ellenséges célzat? 
A bécsi kormány főcélja a telepítésekkel az volt, hogy a törökkel folytatott évszázados küzdelmek és a szabadságharcok folytán majdnem elvérzett és szörnyen megfogyott magyarságot a nemzetiségekkel szemben kisebbséggé tegye, államfenntartó jellegét megszüntesse s ezzel megindítsa az országnak nemzetiségi területekre való szétszakítását. 
28. Milyen eszközökkel iparkodott a bécsi kormány ezt a célját megvalósítani? 
A legkárhozatosabb és legvégzetesebb következményekkel járó eszközökkel: a gazdátlanná lett és a jogos tulajdonostól elidegenített birtokokat külföldiek kezére juttatja s ezáltal idegen arisztokráciát teremt; egységes, zárt tömegekben, lehetőleg a határok mentén telepíti le a behívott idegen népeket. 
29. Milyen népeket telepít be? 
Első sorban és főleg a Balkánnak hazánkkal szomszédos szakadár-népeit telepíti be nagyobb tömegekben, amelyeket nyelvük, vallásuk a határokon túl lakó testvéreikhez fűz.9 
30. Mi a megdönthetetlen történeti igazság a nemzetiségeknek a magyar földhöz való jogát illetően?
A magyar földön a világháború kitörésekor élő nemzetiségeknek nem egészen a fele származik olyan ősöktől, akik már a török kiűzése előtt is lakosai voltak Magyarországnak De ezek sem vezethetik vissza ittlakásukat a honfoglalás előtti időkre.10 
31. Igaz-e hogy hazánk már a honfoglalás után nemzetiségi állam lett? 
A ma ittlakó nemzetiségek nem őslakók a földön, amint azt tudósaik állítják a bizonyítással nem boldogulva. Magyarország nem volt mindig nemzetiségi állam; a magyar a legrégebbi lakosa s így egyedüli jogos birtokosa ennek a földnek. 
32. Milyen volt tehát hazánk föld- és néprajza a honfoglalás korában? 
Kétségbevonhatatlan történeti igazság, hogy hazánk területén a honfoglalás idejében az Északkeleti Kárpátok lejtőit és nyúlványait Szatmár és Szilágy vármegyék szélein át az Aldunáig, nemkülönben az északi vármegyék területét a morva határig ember-nem lakta rengetegek borították. Az Alföld tiszántúli része egészen a Temesig és Bégáig a Tisza és mellékfolyóinak ártere volt. Mocsarak és, főleg a Balaton vonalában, valamint a nyugati széleken, óriási erdőségek borították a dunántúli vidékeket is. Számbavehető lakosság csak ott, meg Északnyugaton és a Duna-Tisza közén lakott, mégpedig legnagyobb részt szláv nép. 
33. Volt-e valamilyen államalakulat ezen a területen? 
Számbavehető államalakulat ezen a területen csak egy volt, a Dunántúl nyugati részén a német-frank uralom.11 
34. Állíthatja-e tehát a Felvidéken élő tótság, hogy ő régibb lakosa ennek a földnek, mint a magyar? 
Minden ilyen állítás szöges ellentétben van a történelem komoly adataival s ezért szemenszedett valótlanság.12 
35. Igaz-e, hogy a honfoglalás idejében Erdélyben az oláh lakosság már államot alkotott? 
Nem igaz.13 
36. A rutén nép őslakossága-e az Északkeleti Felföldnek? 
A rutének a XIV. században kezdtek beszállingózni Gácsországból. Nagyobb tömegben Nagy Lajos királyunk telepítette be őket a térítései elől Moldvába költözködő oláhság helyére.14 
37. Mikor tűnnek fel először a szerbek a Délvidéken? 
A szerbség beözönlése hazánk déli részeire 1389. után indul meg, mikor a rigómezei csatában a szerb állam elbukik a törökkel szemben.15 
38. Mikor kezdődik a németség betelepítése? 
A honfoglaló magyarság csekély számánál fogva nem népesíthette be az ország egész területét. Csak az Alföldet, a Dunántúlt és a lapályosabb folyóvölgyeket szállotta meg. Az ország lakossága tehát igen gyér volt s ezért már Szent István alatt megindult a rendszeres telepítés keletről és nyugatról.16 
39. A trianoni békében Ausztriának ítélt és minden történelmi alap nélkül Burgenlandnak nevezett nyugat-magyarországi vármegyék elszakításának van-e valami történelmi alapja?
 Nincs. ez a terület is ősi magyar föld, mert a honfoglaló magyarság egész a Fertő, Pinka és Kerka vonaláig benépesítette a vidéket s csak a határon maradt meg egy keskeny szegélyen az ősi német lakosság, a Karolingek régibb telepítése. A németség erősebb térfoglalása ezen a vidéken a török kiverése után történt, a kipusztult magyar lakosság pótlására. 
40. Mikor mutatkoztak hazánkban a bécsi kormány által végzett telepítések végzetes következményei? 
A magyar nemzeti állam kialakításáért 1825-től 1848-ig folytatott küzdelmek alatt érezte meg nemzetünk a bécsi kormány telepítésének végzetes következményeit. A nemzeti eszmének érvényesítéséért a XVII. század elején Európaszerte megindult küzdelmek idején kerül felszínre nálunk az illyrizmus, pánszlávizmus és dákórománizmus formájában a nemzetiségi kérdés. 
41. Mi volt a nemzetiségi kérdés veszedelme reánk nézve? 
A bécsi kormány – vétkes rövidlátással – a nemzetiségek törekvéseinek elősegítésében látta az összbirodalom megvalósításának legcélravezetőbb eszközét. Ezért eszköznek használta fel a nemzetiségeket az öntudatra ébredt s a bécsi gyámság alól szabadulni akaró magyarság ellen s titkon támogatta mozgalmukat. ennek különben is nagy erőt adott az a tudat, hogy az ország határain túl rokon népekre támaszkodhatik; ebben bizakodva már ebben az időben Magyarország szétdarabolására törekedett. 
42. Mik tehát az okai a nemzetiségek megerősödésének? 
A nemzetiségek megerősödésének okai: a századokon át tűzvonalban álló magyarság szörnyű vérvesztése; a török kiverése után a magyarság ellen ártó szándékkal véghezvitt telepítések; a nemzetiségek oktalan dédelgetése s végül a magyar fajnak az idegen népekkel szemben tanusított határtalan türelmessége és nagylelküsége. 
43. Mily alapon törekedtek elszakadásra a nemzetiségek? 
A nemzetiségek elszakadási törekvéseihez a koholt történelmi alap mellett a hamis jogi alapot is megtalálták Magyarország területének szétszakadásában, amit a mohácsi vész után részint a nehéz viszonyok kényszerűsége, részint a bécsi kormány bűne zúdított a magyarságra. Valóság azonban, hogy e megoszlás mindig csak ideiglenes volt; a nemzet soha még a legnehezebb viszonyok között sem mondott le a haza integritásáról; az országgyűlések még a legnehezebb viszonyok között is ki tudták vívni az elszakított részek visszacsatolását; királyaink belátása és lelkiismerete mindig jóvátette a kormányférfiak vétkeit; minden magyar ember mindenkor egyetértett abban, hogy a magyarság léte összeforrott a haza területének a természettől kijelölt határaival.17 
44. Összefüggésben van-e a magyar állam területi megoszlása a trianoni béke területcsonkító intézkedéseivel? 
Feltétlenül! Ez a megoszlás kitünő jogcímet és történelmi alapot adott a nemzetiségi aknamunkának, mert hazánk területi és állami megosztottságát mint történelmi és politikai valóságot belevitte a nyugati népek köztudatába,18 ezt ellenfeleink kitűnően kihasználták ellenünk.19 
45. Volt-e a szomszéd államoknak történeti joguk a Trianonban nekik ítélt területek megszállására? 
Nem volt. Ezek a területek, a magyar állam ezeréves területének integráns részei, az ő államukhoz soha nem tartoztak; lakói állami közösségben soha nem éltek velük. A magyar területek beolvasztásával megduzzadt „utódállamok” tehát nem históriai, földrajzi és gazdasági okok hatása alatt létrejött államalakulatok. Létrehozójuk a rablásvágy, szerződésszegés, árulás, hazánk kegyetlen belső válsága, az októberi forradalom és a kommunizmus; keletkezésük nem dicsőséges, hanem szégyenletes lap az emberiség történetében. 
46. Hazánk földarabolása bűn tehát az egész emberiség ellen is? 
Igenis bűn, mert ellenségeink ezzel Európa egyik legrégibb államát, a művelődés évezredes terjesztőjét, legönzetlenebb és legbátrabb védelmezőjét tették tönkre, amely Európának a török támadó hadjáratok idejében védőpajzsa volt; még menthetetlenebbé teszi eljárásukat az a körülmény, hogy zárt földrajzi egységet törtek össze, tisztán az erőszak jogán! 
47. Milyen hatással lesz Magyarország feldarabolása Kelet-Európa helyzetére? 
Magyarország feldarabolása Kelet-Európa békés fejlődését lehetetlenné tette: egy nemzetiségi állam helyébe négyet teremtett. A trianoni békeszerződés megalkotói hazugul azt hirdették, hogy elnyomott népeket szabadítottak fel, holott a valóság az, hogy három és fél milliónyi magyart vetettek ősi földjén rabszolgaságba; az elnyomók kapzsi, kizsákmányoló uralmát még az állítólag felszabadított nemzetiségek is nehezen tűrik s csak a nyers erő tartja vissza elégedetlenségük kirobbanását. 
48. Veszélyezteti-e a világbékét Magyarország feldarabolása? 
A magyar nemzet történetének alakulását a magyarság törhetetlen szabadságszeretete és a szabad haza minden kis rögéhez való szívós ragaszkodása szabta meg; minden elfogulatlan szemlélőnek látnia kell tehát, hogy a magyar nemzet ebbe a békébe, ezredéves hazájának feldarabolásába belenyugodni soha nem fog; a trianoni béke ennélfogva Európa és a világ békéjét állandóan veszélyezteti. 
 
Lábjegyzetek
1 Mikor a szörnyű osztozkodás után nemzetünk sorsának irányítói számba vették, hogy mink is maradt meg tulajdonképpen, azonnal tisztában voltak azzal, hogy mindenéből kifosztott népünk lassú pusztulásra van kárhoztatva. Ellenségeink valósággal megásták nemzetünk sírját, amely mint a lázálom viziója tünik fel Vörösmarty Szózatában s amely Széchenyi nagy lelkét az örültség iszonyaiba kergette.
2 A többek között tudományos köreik állítják, hogy Magyarország területén 6,500.000 oláh élt magyar rabságban; hogy 1526-1699 Erdély autonóm oláh fejedelemség; hogy az 1848-iki oláh lázadást Erdélyben a magyarok oláh-mészárlása okozta. Cseh-szlovák történelmi könyvekben olvasható, hogy Szent István halála után nagy történelmi szerepet játszott a „zólyomi nagyzsupa”, amely egész Közép-Szlovenszkót magában foglalta s hogy ennek zsupánjai mint önálló fejedelmek uralkodtak.
3 Kétségbevonhatatlan történeti tény, hogy hazánk területe zárt földrajzi egységénél fogva választó vonal volt a germán és szláv világ között s a római birodalom megdőlése óta szervezett állam ezen a területen őseink honfoglalásáig nem alakult.
4 Ilyenek pl. Szent István, Szent László és Könyves Kálmán egyházi és világi törvényei, a magyar hadrendszer megalakítása, az aranybulla, IV. Béla honvédelmi intézkedései, az utolsó Árpádok idejében az alkotmányos királyság s a vármegyék kialakulása, az Anjouk honvédelmi intézményei, az ősiség stb. Ez intézmények szilárdságának jelentékeny része volt abban, hogy nemzetünk a nagy katasztrófákat, főleg a török hódítást kibírta. Az általános emberi művelődés kérdései is mindig foglalkoztatták nemzetünket. Elég e tekintetben az oktatás mind a három fajának a kereszténység befogadásával egyidejű megszervezésére, a külföldi egyetemeken megforduló magyar tanulók nagy számára s a tanítással foglalkozó szerzetesrendek gyors meghonosodására utalnunk.
5 II. Rákóczi Ferenc eszményi alakja a világ legnagyobb szabadsághőseinek egyike. Nemzetünk büszkén vallja őt lelkünkben örökké élő, tűrni és szenvedni megtanító, a megpróbáltatások elviselésében példaadó vezérének. Hányszor idézzük most, a bánat és a megpróbáltatás kegyetlen óráiban Petőfi örök szép sorait: Hazánk szentje, szabadság vezére, Sötét éjben fényes csillagunk! Kossuth Lajos nagy neve ma már teljesen egybeolvadt a népszabadság fogalmával: azt a két évet, amelyben a nemzet az ő vezérlete alatt küzdött, szívesen vállalná a magáénak bármely nagy nemzet minden dicsőségével és gyászával egyetemben.
6 Az emberiség egyetemes, nagy érdekei mindenkor foglalkoztatták nemzetünket; az Anjouk, Hunyadi Mátyás s az erdélyi fejedelmek idejében a magyarság vezetett a művelődés ápolásában és fejlesztésében. Jogosan sóhajthatunk fel: mivé lett volna nemzetünk a népek versenyében, micsoda új utakat taposott volna ki az emberi művelődés mezején, ha földrajzi helyzete következtében nem kénytelen úgyszólván minden erejét kegyetlen önvédelmi harcokra fordítani s ha szellemi és anyagi erői kifejtésére része lehetett volna abban a nyugalomban, melyet a nyugati népek aránylag élveztek!
7 Nemzetünk egy jelentékeny része még az elnyomatás legszomorúbb korszakaiban is rendületlenül kitartott az uralkodó család mellett. A török ellen folytatott küzdelmek legfényesebb tetteit az uralkodóház hűségében állhatatosan kitartó hős magyarok hajtják végre. Temesvár, Kőszeg, Drégely, Eger, Szigetvár, Győr, Gyurgyevó, Mezőkeresztes, az eszéki híd, Vezekény, Párkány és Zrínyiújvár dicsőséges állomásai annak a véres küzdelemnek, melyet a nemzet Losonczy, Szondi, Dobó, Pálffy Miklós, Báthory Zsigmond, a Zrinyiek, Eszterházyak és Koháryak vezetése alatt az ősi ellenség ellen a király zászlói alatt folytatott. Csak elszomorodott lélekkel gondolhatunk arra a szörnyű fátumra, mely lehetetlenné tette, hogy nemzetünk egységes legyen s maga verje ki a törököt, mint azt történelmünk egyik legdicsőbb alakja s legnagyobb katonája Zrinyi Miklós gróf kívánta és sürgette. Mennyivel kevesebb magyar vér omlott volna, mennyi szenvedéstől menekült volna meg nemzetünk, milyen másképp alakult volna történelmünk, ha szerencsétlen népünket a rettentő viszonyok török és német pártra nem szakítják s nem kénytelen századokon át a magyar a magyar ellen harcolni. De a törökkel való végleges leszámolás volt a főcélja még a nemzet ama vezéreinek is (Bocskai, Bethlen), akik török segítséggel iparkodtak az ország egységét helyreállítani.
8 Ezek, amióta a monarchia, de főleg Magyarország támogatása folytán önálló állami életük alapjait megvethették és jóindulatú gyámolítása, sőt védelme alatt virágzásnak indultak, minden történelmi és jogi alapot nélkülöző igényeket kezdtek támasztani Magyarország területének velük szomszédos részeire és példátlan izgatást fejtetek ki hazánk ellen benn és künn egyaránt.
9 1690-ben a császári hadaknak a Balkán északi részeiből történt kiszorítása után 70-80 000 szerb menekül a Szávántúlra. A bécsi kormány kapva-kap rajtuk s 1698-ban a Maros, Tisza, Duna és Száva mentén telepíti le őket, de nem mint jobbágyokat, hanem mint az általuk benépesített magyar föld szabad birtokosait. Sőt, hogy a kitünően bevált magyar katonaságot szélnek ereszthesse, rájuk bízza a határok védelmét is és a magyar hatóságok helyett a bécsi hadi tanács alá rendeli őket. Ezzel külön tartomány keletkezik az országban, amely „Rácország” név alatt már akkor belenő a köztudatba a magyar államegység eszméjének kimondhatatlan kárára. Ugyanekkor indul meg Boszniából és Hercegovinából a bunyevácok és sokácok betelepítése; ezek a közéjük telepített német tömbökkel együtt a Délvidéket magyar jellegéből egészen kivetkőztetik.
A török felszabadító háború lezajlása után indul meg Moldvából és Havasalföldről a tűrhetetlen török zsarnokság elől menekülő oláhság nagymérvű beözönlése Erdélybe. A bécsi kormány szívesen látja s elősegíti ezt a népvándorlást; ez azután Erdélyből lassanként a Maros, a Kőrösök, a Szamos vidékére s a Tisza-Maros szögébe is kiterjed. Ezekkel a telepítésekkel egyidejüleg megindul északon és északkeleten a tótság és ruténség betelepítése is. Körülbelül 400.000-re tehető ama rutének és tótok száma akiknek ősei a 18. sz. óta költöztek be hazánk területére.
10 Kétségbevonhatatlan történeti tény, hogy 1700-ban Erdély román lakossága mindössze 250.000 volt.
11 Az északi és északnyugati vidék a morva birodalom kiegészítő része volt. Ez a hatalom azonban Szvatopluk viszálykodó fiai alatt bomlásnak indult s a német-frank birodalom és a magyarok támadásaival szemben elbukott.
A Duna-Tisza közének déli része, továbbá a Duna-Száva köze a bolgár birodalomnak alávetett terület volt. A mai Erdély területe a népvándorlás viharaiban teljesen kipusztult; hiszen a római katonák s bizonyára a gyarmatosok is már 275-ben elhagyták a tartományt s Moesiában kerestek menedéket s a hun, gepida és avar uralom alatt vadonná lett területen a régi lakosságnak csak sekély töredéke tengődhetett.
Hogy mennyi lakosság élt hazánk területén, azt megközelítőleg sem tudjuk megmondani, de annyit bátran állíthatunk, hogy rendkívül csekély.
12 A Felvidéken ma élő tótság nem a honfoglaláskor itt talált szlávság leszármazottja, mert az részint kivándorolt a magyarság elől, részint beolvadt a magyarságba. a mai tótság csak a XI. században vándorolt az Odera és a morva völgyéből királyaink s a magyar urak hívására az eddig lakatlan Árva-, Liptó-, Turóc-, Trencsén- és Nyitra vármegyékbe.
De ez a telepítés is nagyon megfogyott a morvákkal és csehekkel vívott véres harcok, a tatárjárás s főleg a huszita háborúk idején s ekkor költöztek be ezek pótlására a cseh-morva fajrokonok, a mai tótság javarészének ősei. Különben is a Vág, Nyitra és Garam alsó folyásánál 1000 év óta lakik színmagyar nép s Szent István s I. Géza birtokadományozó oklevelei véglegesen megcáfolják a cseh-szlovák történetgyártók azon állítását, hogy az Északnyugati Felföld a XI. sz. elejéig a cseh fejedelmek fennhatósága alá tartozott.
13 Egyetlen történeti adatot, feljegyzést, helynevet vagy régészeti leletet nem találunk, mely az oláhság ottlétét a XIII. sz. előtt bizonyítaná. Hiszen még saját nevük sincs állítólagos birodalmuk elnevezésére, hanem azt magyar neve után nevezi Ardeálnak. Nyelvük latin elemei csak azt bizonyítják, hogy őshazájukban Ruméliában hosszú időn át éltek római gyarmatosok szomszédságában s átvették azok nyelvkincsének jó részét. A dákóromán elnevezés ennélfogva meg nem illeti őket, mert nyelvük szláv és albán eredetű. 1208-ban történik róluk először okleveles említés s a XVI. században még csak 25%-át tették Erdély lakosságának. A török-bolgár háborúk elől húzódtak fel Moldvába és Havasalföldre s a töröktől erősen nyugtalanított két tartományból szivárogtak Erdély lakatlan, erős területeire.
14 Hogy a magyarság mennyire kiméletes volt idegenajkú polgártársaival szemben, legszebben bizonyítja az a tény, hogy a rutén nép, amelyet Rákóczi a nemzeti ügyhöz való megható ragaszkodása miatt „gens fidelissima”-nak nevez, a mai napig megőrizte anyanyelvét, nemzetiségét.
15 A magyarság tárt karokkal fogadja őket. Zsigmond király fejedelmüket, Brankovics Györgyöt a zászlós urak sorába emeli s nagy uradalmakkal ajándékozza meg. amint a török hódoltság határa a Száva vonala felé közelít, a szerbség beözönlése egyre nagyobb arányokat ölt. Kinizsy 1481-ben 50.000 szerb telepest hoz át a Dunán. Mátyás ezek soraiból alakítja meg „fekete seregé”-ben a szerb hadosztályt. A török háborúk alatt elpusztult magyarság helyét fokonként ők foglalják el; a török sereget kisérő gyülevész hordák is az ő soraikból kerülnek ki.
16 Nyugatról főleg németek költöznek be szinte szakadatlanul s a franciák és olaszok mellett ők a városi műveltség, az ipar és kereskedelem megalapítói. mind a németek, mind a keletről betelepített kúnok és bessenyők hamarosan beleolvadnak a magyarságba.
A németség zártabb, nagyobb tömegekben csak Erdélyben és a Szepességben telepedett le; nyelvét és nemzetiségét napjainkig megőrizte; királyainktól kiváltságokat és önkormányzatot kapott. Ez a történeti tény örök tanúbizonysága nemzetünk nagylelkűségének s megcáfolja a ránk szórt példátlan rágalmakat.
17 Az Árpádoknak és a vegyesházbeli királyoknak a legnagyobb érdeme, hogy az ország területi épségét, noha a nyugati népek, főleg a németek államfejlődésének iránya éppen ellentétes volt, úgyszólván teljesen meg tudták őrizni. Az erdélyi vajdaság, a temesi és pozsonyi grófság, a horvát bánság inkább honvédelmi, mint politikai alakulatok voltak és mindenkor integráns részei voltak a haza területének. A mohácsi vész után megbomlott az ország területi egysége: három részre szakadt az ország. E megoszlás azonban, mivelhogy külső erőszak következtében történt, nem járt az ország egységére nézve akkora veszedelemmel mint az egységnek a szakadást nyomon követő intézményes megbontása. Ily megbontás volt, hogy megalakult az önálló erdélyi fejedelemség; ez csökkentette ugyan a haza területén a német és török hatalom surlódási felületét s egyébként is mérhetetlen szolgálatot tett a nemzeti ügynek, de az ország integritásán úgyszólván gyógyíthatatlan sebet ejtett, főleg azzal, hogy 1690-ben nem kapcsolták vissza Magyarországhoz, hanem tovább is mint erdélyi fejedelemség szerepelt egészen 1848-ig. A török végleges kiverése után a temesi vidéket külön területté, a bécsi haditanácstól függő katonai kormányzósággá alakították, szervezték s benépesítését úgy intézték, hogy semmi se emlékeztessen rá, hogy ez valamikor Magyarország szíve volt. Igy jött létre a Bánát. Ilyen célzattal történt a Kolonics által betelepített szerbeknek a magyar uralom alól való elvonása és egy külön szerb tartomány létesítése, továbbá Mária Terézia alatt Horvát-Szlavonországnak az anyaország testétől való elszakítása és a három szlavóniai magyar vármegyének az új alakulatba való beolvasztása. Ily módon hét évszázados történelmi kapcsolatot lazítottak meg és megteremtették a horvát kérdést. a haza területi épségének ilyen végzetes megbontása volt a határőrvidékek létesítése s a szabadságharc leveretése után az ország öt részre való szétszakítása. Főleg az utóbbi szerencsétlen kisérletezés tette az ország megosztottságát történeti valósággá. erre hivatkozhattak ellenfeleink Trianonban.
18 Még a mi köztudatunkban is fészket vert már a Bánát, Bácska elnevezés! Nem lehet eléggé kárhoztatnunk, hogy a napi, sőt az időszaki sajtó ujabban egészen átvette ellenségeink alaptalan és jogosulatlan elnevezéseit hazánk egyes részeire vonatkozóan s a Bánáton s Bácskán kívül immár Szlovenszkóról, Ruszkakrajnáról, Burgenlandról stb. beszél! Ha területi épségünk rovására mimagunk ilyen engedményeket teszünk az elnevezéseinkben, mit várhatunk a tájékozatlan vagy rosszindulatú külföldtől?
19 Mikor a kiegyezésben hazánk az osztrák és magyar monarchia egyik fele lett, a tisztán Ausztria érdekeit szolgáló diplomácia minden erejével azon dolgozott, hogy hazánk a külföld szemében mint az egységes Ausztria egyik tartománya szerepeljen; hazánk önállóságának és külön jogi helyzetének elhomályosodása kegyetlenül megboszulta magát Trianonban: itt Ausztria módjára „rendeztek” bennünket s még külföldi jóakaróink is csodálkoznak, hogy Ausztria példájára nem tudtunk belenyugodni az idegennyelvű „tartományok” lecsatolásába. A trianoni béke gyilkos rendelkezésiben nagy része van tehát annak, hogy a külföld hazánk ezeréves történetéről, a monarchia keretén belül elfoglalt jogi helyzetéről csak rosszindulatú informátorok útján szerzett tudomást – persze téveset: ez azért történhetett így, mert Ausztria fogalmában, kifelé, teljesen eltűnt az önálló Magyarország, az ezeréves magyar állam.
(Kuruc.info)
(Folytatjuk)
Kapcsolódó: 



További részletek: http://kuruc.info/r/9/107846/#ixzz2NV0vp7oP

 

Címkék: trianon

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu