2012. február 11. Bőny-Szőlőhegy

„Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" - ezt üzente Jézus mielőtt eltávozott tanítványai közül. Ez azonban nem csak és kizárólag Jézusra vonatkozik. A szellemi világ üzenete ez. A tudat feletti világ bizony létezik, és nap mint nap itt van velünk és körülvesz bennünket. Akire emlékeznek, soha nem hal meg. De nem egyszerűen csak az emlékekben él tovább. Itt van velünk, és ha többen beszélnek róla, a szelleme bizony ott lesz közöttük. Nem satnya szellemidézésről beszélünk, vagy szeánszról.

Őseink, mikor csatába mentek nagy királyaink, szentjeink nevével ajkukon mentek, és győztek, vagy haltak meg. Ilyenkor, ha az ősök szelleme ott volt közöttük, összeért a nemzet múltja és jelene. Ez az, amit úgy fejezünk ki, hogy ha a múltban történt népünkkel valami, akkor az velünk történt. Mert a szellemi világban nincs idő. Ott egyé forr jelen és múlt, ott csak a nemzet létezik. Létezik, mert oly sok áldozatot hoztunk érte, hogy az áldozatok ereje által létezik. Minden, amiért áldozatokat hoznak, a szellemi világban sokszorosan felerősödik, mert az áldozat, az önfeláldozás csak a szeretetből táplálkozhat. Csak az képes áldozatot hozni egy nemzetért, aki az életénél is jobban szereti azt. 

A második világháború vége felé, a kitörés egy hatalmas kiáltás volt az égiek felé. Emberek tízezer számra haltak meg pár óra leforgás alatt csak azért, mert tartották az adott szavukat. Fontosabb volt a haza, a nép becsülete mindennél, még akkor is, ha ezért ezreknek kellett meghalni. Lehet azon vitatkozni, hogy jobb lett volna megadni magukat vagy nem, hogy jobb lett volna megalkudni. Lehet kevesebben halnak meg? Ki tudja. De egy biztos. A becsület elveszett volna.

Akik akkor szemben álltak egymással, azok lehet hogy holnap barátok lesznek? Akik barátok voltak lehet, hogy szembe kerülnek? A jövőt senki nem látja. De mindkettő tudja, mert a történelemben bizonyítottuk, a magyar adott szava többet ér az életénél is. Akárkinek is adja. „A magyar nép nem áruló fajta".

Nekünk is hallgatni kell azokra a jelekre, hangokra, a szellemi világ apró jeleire, amely azt üzeni, szeresd a nemzeted. Mert előttetek évszázadokon át ezrek és ezrek szerették jobban az életüknél. Ha ők nem áldozzák értünk az életüket, mi most itt sem lehetnénk. Ezért hála és dicsőség jár nekik. Köszönet, de nem csak köszönet. Meg kell fontolnunk ezeket a történéseket, kiértékelni, és annak üzenetét, mondanivalóját felhasználni a jövőben. Mert a magyar nép története nem ért véget 1945-ben. Sem 1956-ban. A történelem itt él velünk, csak el akarják feledtetni velünk. Tiltják, hogy emlékezzünk hőseinkre. Mert akkor nem leszünk világpolgárok, hanem véletlenül megértik az emberek az üzenet lényegét, és akkor magyarok szeretnének lenni.

A történelem itt él velünk, az őseink és a hőseink itt vannak közöttünk minden nap. Egy a fontos. Egy nép nem létezhet anélkül, hogy sorra meghozza az áldozatot a függetlenségért, szabadságért. Egy nép csak akkor hal meg, ha már nincs aki áldozatot hozzon érte.

Ébredjetek! Az ősök szólítanak benneteket! Ne feledjétek el őket, ők itt vannak velünk, és várnak bennünket! De csak azokat, akik hallják a hívó szót. A többi nem méltó rá, hogy magyarnak hívja magát, és nem méltó arra a szellemi magasságra, amit nemzetnek hívnak. 

Ébredjetek!

Ifj. Győrkös István