Bírósági romagyűlölet Kanadában: nem voltak hajlandók elhinni, hogy a kutya megette Menekült Márió telefonját
Kanadáról azt lehetne gondolni, hogy egy
toleráns, antifasiszta ország. Azonban úgy tűnik, a náci métely őket is
egyre jobban megfertőzi. Egy rasszista kanadai bíróság ugyanis
elutasította a tomboló magyarországi náci terror elől elmenekült
üldözött roma, Varga Gyula Márió menekültstátusz iránti kérelmét. Az ok:
a törvényszék ítélete szerint Magyarországon nem üldözik
intézményesített keretek között a "romákat".
 
Az esetről hírt adó lap a "Gyöngyöspatáról kimenekített romák" képével sajnáltatja az élősködőket |
"Mit jelent az, hogy valaki menekült?" – teszi fel
a kérdést Sean Harrington főbíró a törvényszék ítéletének indoklásában.
Majd a dokumentum a következőképpen folytatódik: "Elegendő pusztán
bebizonyítani valakiről, hogy magyarországi roma, és akkor már
üldözöttnek tekinthető? Varga úr ügyvédje igencsak közel jutott ehhez az
állásponthoz".
A továbbiakban a főbíró leszögezi, hogy a panaszos
folyamodványa csakis akkor lenne elfogadható, ha "Magyarország 200-500
ezer főre tehető roma népességének minden egyes tagja alaposan
megindokolható okból félne a faji alapú üldözéstől", illetve ha
"mindegyiküknek az élete veszélyben forogna", vagy ha "mindegyiküknek
durva és nem mindennapi bánásmódban lenne része". "Ha azonban így lenne,
akkor Magyarország egy működésképtelen államnak lenne nevezhető.
Azonban nem az" – hangsúlyozta Sean Harrington főbíró.
Korábban a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
foglalkozott a szélhámos cigány ügyével. Csakhogy Varga Gyula Márió
vallomásában ellentmondásokba keveredett, mert annyi esze sem volt, hogy
legalább hihetővé formálja a hazugságait. A hivatal munkatársai akkor
fogtak gyanút, amikor az apjával kapcsolatban hordott össze hetet-havat.
Ezért kételkedni kezdtek Varga Gyula Márió szavaiban, és megtagadták
tőle a menekültstátuszt. Ezt követően az üldözött cigány a kanadai
szövetségi bírósághoz fordult az őt ért "jogsérelem" orvoslása
érdekében.
Az ügyben a bíróság meghallgatta Varga Gyula Márió
édesanyját és a féltestvérét is. Mindkét cigány azt állította, hogy
Varga általuk "erőszakos stricinek" nevezett édesapja durván bánt velük,
de ezen kívül " faji üldözésnek is ki voltak téve a neonáci bandák"
részéről.
A törvényszék ítélete szerint "Varga úr
ellentmondásosan nyilatkozott az apjához fűződő kapcsolatáról, aki
segítette őt az útlevél megszerzésében is". "Varga, immár felnőttként,
végül bevallotta, hogy ő maga nem félt az apjától" – olvasható a bíróság
határozatában. Amikor a törvényszék előtt feltették a nagyeszű
cigánynak a kérdést, hogy miért nem tartja a kapcsolatot az apjával, az
alábbi elmés választ ötlötte ki: azért, mert a "kutya megette a
mobiltelefont, amelyben az apjának a számát tárolta." Ehhez az ítélet
indoklásában Sean Harrington főbíró ironikusan csak annyit fűzött hozzá,
hogy "Varga története az idő múlásával egyre jobban alakult". Ezek után
"hitelessége kétségessé vált" – fejezte ki magát udvariasan a főbíró.
Sean Harrington végezetül megállapította, hogy
ugyan "vannak aggodalmak a jelenlegi magyarországi folyamatokkal
kapcsolatban, azonban Magyarország egy működő demokrácia, és Varga úrnak
világos és egyértelmű bizonyítékokkal kellett volna igazolnia, hogy az
állam nem képes vagy nem akarja megvédeni őt". Így tehát a bíróság
határozata értelmében a cigány nem tekinthető menekültnek. Maureen
Silcoff, Varga Gyula Márió ügyvédje nem kommentálta az ítéletet.
Megszólaltak azonban az ügyben az elmaradhatatlan
"jogvédők". Janet Dench, a Kanadai Menekültek Tanácsának igazgatója
szerint a bíróság ítéletében megerősítette a Bevándorlási és
Menekültügyi Hivatal "ésszerű" döntését, amely azonban nem feltétlenül
"igazságos" is. A "jogvédő" egyes "menekültek védelmének" akadályát
látja abban, hogy annak az országnak az állapotai alapján határoznak a
menekültstátusz iránti kérelmekről, ahonnan a szóban forgó személyek
érkeztek.
Mióta Kanada 2012-ben megszigorította a magukat
menekültnek beállító személyek folyamodványainak ellenőrzését, és
Magyarország egyes cigányfertőzött területein hirdetések útján is
igyekeztek lebeszélni a "rejtett erőforrásokat" a Kanadába utazástól,
érezhetően csökkent a hazánkból érkező menedékkérők száma az
észak-amerikai országban. 2011-ben 4425 cigány "menekült" kérelmezte a
kanadai hatóságoktól a letelepedést, és "csak" 8%-uk járt sikerrel.
2012-ben már csak 1900-an mentek Kanadába, és 11%-uk telepedhetett le,
míg 2013-ban sajnálatos módon mindössze 201 fő távozott tőlünk, és
20%-uk volt képes a kanadai hatóságokat megtéveszteni.
Kapcsolódó hírek:
Az Orbán-boszorkány újabb sikere: a csibék nagy részét eladták, a többinek "valami elharapta a torkát"
Arany szívük van ezeknek a romáknak: Orsós János pl. még fagyizni is elvitte a 11 éves lányát, miután megerőszakolta
Az elkövetők több mint 90 százaléka cigány, meghurcolnak bárkit, aki a valóságról beszélni mer - olvasónk története
"A cigányok csődbe viszik a kolozsi sósfürdőt" - a román lapokban gond nélkül meg lehet nevezni a kártékony elemeket