Egy orvos tapasztalatai a kirekesztett, beilleszkedni vágyó cigány kisebbség rajos szokásairól.

Rimaszécs (szlovákul Rimavská Seč), Közép-Szlovákia déli részén, a magyar-szlovák országhatár közvetlen szomszédságában fekvő kis község. A szinte teljesen cigányok lakta település egyfajta tükörként szolgálhat azok számára, akik folyamatosan felzárkózási programokban és a segélyek növelésében látják a megoldást. A faluban átélt élményeiről mesél Dusán Rybár gyermekorvos, aki önkéntesnek jelentkezett a nem könnyű feladatra: tisztaságra nevelni a romákat, valamint megfékezni a "piszkos kezek" járványát, a sárgaságot.

Magyarországtól éltérően Szlovákiában ki lehet mondani az igazságot az egész Európára jellemző cigány problémáról, és láss csodát ezért a már harminc éve cigányokat gyógyító orvost senki nem vádolja az emberi jogok megsértésével, kirekesztéssel vagy éppen fajgyűlölettel, mert a probléma megoldása akkor veszi kezdetet, ha azt nem söpörjük a szőnyeg alá és kimondjuk hogy igenis létezik alkalmazkodni képtelen dolgozni nem akaró a vizet csupán ünnepnapokon ismerő cigány kisebbség.

A cigány naptár szerint egy hétig tart a vidámság

"A legtöbb roma családban csupán hét napból áll egy hónap, mely 20-ától tart egészen 27-ig mivel ekkor kapják az állami segélyeket. Ekkor a legtöbb házban vidáman ünnepelnek, alkoholizálnak és mulatnak. A legtöbb apróság csak ezeken a kivételes napokon eszik rendesen, mert szüleik képtelenek beosztani a pénzt és egyáltalán nem gondolnak arra hogy mi kerül majd az asztalra az elkövetkező három hétben. Az egészségükkel sem törődnek. Három héttel ezelőtt betért az orvosi rendelőmbe egy édesanya a karján egy csecsemő lázban égve tüdőgyulladással. Pár nap múlva a kicsi meghalt. Ha a szülő előbb hozza orvoshoz meg élhetett volna." -mondja az orvos, aki egyben a cigányság kisebbségi szakértője is, az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyermekügyi részlegénél.

A többnyire vályogból összetákolt viskók mellet rakásban áll a szemét, ami ezáltal szinte földi paradicsom az egerek és a patkányok számára.

"Nagyon sok azon gyerekek száma akiket patkányok haraptak meg. Egyszer történt, hogy egy párhónapos pólyás csecsemőnek szinte az egész orrát leharapta egy rágcsáló. Négy évvel ezelőtt hetente több mint hét gyereket láttam el ehhez hasonló harapásokkal. A legkisebbek védtelenek a patkányok támadásai ellen. A felnőttek képesek megvédeni magukat de a gyerekek nem. Legtöbbször az ilyen eseteket Lőcsére küldöm, ahol speciális védőoltást kapnának, de sajnos a szülőknek a már említett egyhetes dáridó után nem marad miből beutazni a városba"- meséli az egészségügyi szakember, akinek sok esetben lelki búvárként is helyt kell állnia.

A cigánytelep elmaradhatatlan részei a járványok

A falu cigány lakosságának körében a védőoltás fogalma nem ismert. Gyermekeik nem kapják meg a megfelelő gyógykezelést s így ki vannak szolgáltatva a futótűzként terjedő járványoknak. A falu nem egy esetben a sárgaság, rózsa és bárányhimlő, a tetvek, rühösség, a nem megfelelő WC higiénia után terjedő kanyaró és májgyulladás vírusos betegségek melegágya lett. Mind a mai napig rettentő nagy probléma a bélgiliszta is, mely leginkább a gyerekeket tizedeli.

"Láttam olyan gyermeket akinek az orrán és száján keresztül mászott ki a bélgiliszta. Az ilyen gyerekek alultápláltak vagyis rettentően soványak. Sok esetben a harmadik világbeli helyzethez hasonlítható az itt uralkodó állapot. A belekben található élősködők a gazdatestből elszívjak az élethez szükséges tápanyagokat, melynek gyakori tünetei a hányás, valamint a fej és hasfájás. Az egészet képesek lennének megelőzni megfelelő tisztálkodással, de éppen ez az, ami nem erőssége a romáknak. A gyerekek játékai a kutyák és a macskák, a házakban nem található vízvezeték és sokan gyertyával világítanak áram nélkül. Az ilyen életkörnyezetben a betegségek nagyon gyorsan terjednek"- állítja az orvos.

A lányokat lenézik és kiközösítik, ha nem szülnek gyereket tizenhat évesen

Aki egészen fiatalon tizenöt évesen családot alapít, arra a cigányok hősként tekintenek, ellenben rengeteg a leányanya, akik szinte rákényszerülnek arra, hogy tizenhat évesen már anyákká váljanak, mivel aki nem "kocsikázik" azt a közösség lenézi. A munka megbecsülése a segélyek folyósításával elveszett és sokuk számára ma már az egyetlen pénzforrás az, ha gyermeket nemzenek és ami megdöbbentő hogy a legelterjedtebb megélhetési forma a gyermekszülés lett.

"Az egyik páciensem egy tizenkét éves általános iskolába járó diáklány volt, aki anyuka is volt egyben. Mély hallgatás övezi a cigány családokon belüli vérfertőző kapcsolatokat is. Gyakran történtek olyan esetek, hogy a kislánynak a saját édesapjától született három gyermeke. Az ehhez hasonló esetek nagyon ritkán vagy szinte soha nem kerülnek nyilvánosságra. Szintén ismerek olyan asszonyt, akinek hét gyermeke van öt különböző férfitól. Az én körzetembe tartozik a Harmac (szlovákul Chrámec ) nevű település is, ahol három asszony él korukat tekintve még gyerekek, akiknek együtt huszonnégy gyermekük van. A roma nőknek nincs pénzük fogamzásgátlókra ezért, ha szeretnének sem tudnának védekezni. A férjek vagy élettársak pár kivételtől eltekintve sokat isznak és sok esetben ittas állapotban nemzenek gyereket, mely rányomja bélyegét a csecsemő további fejlődésére." - festi le a valós helyzetet megtapasztaló cigány falvak orvosa.

Ruhák cipők és játékok cserébe a rendszeres orvosi látogatásért

Az orvos csupán azokat a gyerekeket küldheti iskolába, akiknek a testsúlya legalább húsz kilogramm, de sokan közülük alultápláltak és nem érik el ezt a határt sem.

"Sokan éheznek. A segély előtt egyes családokban nincs mit a fazékba aprítani. Látom rajtuk, hogy éheznek, mivel ezek a gyerekek arcban szépek, csak szerencsétlenek, hogy ilyen családba születtek"- sóhajt fel Rybár doktor úr, majd hozzáteszi- "egyszer kétszer az év folyamán a fővárosból hozok ruhákat, cipőket és játékokat a gyerekeknek. Ezekkel a kis ajándékokkal próbálom őket motiválni arra, hogy járjanak rendszeresen az egészségügyi ellenőrzésekre"- mondja a gyermekorvos.

A Rimaszombati járásban található falvak közül rengeteg küzd hasonló problémákkal. A térségben évente hatvan gyermek újszülött jön a világra, melyből 90% a cigány kisebbséget teszi még színesebbé. Viszont a baj nem azokkal az emberekkel van, akikre "fehir rásszisták"-at kiáltanak, akik kimondják az igazságot, hanem sokkal inkább azzal, hogy a cigányok számára egy új "rajkó" születése nem áldást jelent, hanem egy soron következő terhességet és az ezzel járó anyagi támogatást. A cikkben nem esett szó a cigánybűnözésről, mely szintén jelen van nem csak Magyarországon és a Felvidéken, hanem egész Európában. A magát politikai üldözöttnek képzelő tolvaj Kolompár Orbán által elképzelt szép új jövőt megtaláljuk minden egyes cigányok lakta településen, annak ellenére, hogy már több évtizede minden évben újra és újra felzárkóznak.

(Jozi-Szent Korona Rádió)

Ajánló: Van megoldás? Franka Tibor válaszai az égető problémára - Cigánykérdés cigányúton (x)

• A cigányok és a nem-cigányok között a legnagyobb a feszültség a Felvidéken
• A tótok kormányzati szinten elismerik, hogy van cigánybűnözés
• Beilleszkedő, szolidáris roma cikke a magyarverésről: Köszönet a szlovák kormánynak!
• Cigány vagyok, mi a véleményed rólam?
• Felvidék: elkerítik a cigányokat
• Ismét öltek a cigányok - ezúttal Felvidéken
• Telik a segélyből autó tuningra is! (+képek)