Cigányélet avagy a közösség kötelez2010-04-05 14:55 barikád.hu 

A civilizációs betegségek közel 50 százaléka a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, valamint a káros szenvedélyek következménye. Mai írásomban azokat a tapasztalataimat osztom meg az olvasóval, amelyeket biológiatanárként cigány gyerekek körében gyűjtöttem.

Reggel 8 óra 5 perc: éppen a hiányzókat írom be a 7. a osztálynaplójába, amikor Gina behuppan az első padba, egy óriási melegszendviccsel és egy chipses zacskóval a kezében. Gina, nem elég, hogy elkéstél, nem is reggeliztél otthon? – szólok a túlsúlyos lányra. Jaj, Ica néni hol van az már! A szünetben mehetsz tízóraizni – folytatom dühösen –, gondolom, nem hagyod ki, hiszen ingyenes vagy. Az a kaja a fél fogamra sem elég – felesel –, ráadásul ehetetlen! Sugárzó arccal harap a szendvicsbe.

Kiadom a feladatot, és magával ragad a pillanatnyi csend, elmerengek: milyen boldogok lennénk kollegáimmal, ha ingyen ehetnénk a munkahelyünkön, mert az étkezésre befizetendő 10 000 Ft feletti összegre pedagógusnak nemigen telik. Már az is fényűzés, ha saját gyerekének menzaköltségét kifizeti.

Egy kólásüveg szisszenése riaszt: „ébredj a valóra”!

Elegem van az esőerdők növényeinek ismertetéséből, inkább az egészséges életmódról magyarázok az etnikumnak.

Az óra végén Ricsi előadta az egészséges táplálkozásról támadt gondolatait: Ica néni, hagyjon minket ezekkel a nyúlkajákkal, tudjuk, mi a jó nekünk!

A második órán, a 8. b osztályban, egészségtant tanítok. A táplálkozási piramist rajzolom a táblára, közben magyarázom, mi az egyes tápanyagok ideális aránya az étrendben.

Amikor ott tartok, hogy a legkevesebbet a zsiradékokból fogyaszthatjuk, azonban teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget és gyümölcsből minél többet együnk, közbeszól Barbi a második padból: nálunk, cigányoknál ez pont fordítva van! – és élvezettel sorolni kezdi a zsírban fürdő fogásokat.
Rövidesen harsog a terem, a gyerekek üvöltve közlik a jó zsíros ételek receptjeit. Az óra végén már émelygek a „cigánykáposzta” nevétől is.
A 7. b-ben földrajzórán az afrikai éhségövezetről mesélek, amikor a puhán gömbölyű Madlen rám kiált: Ica néni, maga olyan sovány, nem onnan jött, Afrikából? Nem beteg maga? Eszik rendesen? (Örülök a megjegyzésnek, sikerült megszabadulnom felesleges kilóimtól.) Egyszer jöjjön el hozzánk ebédre – folytatja lelkesen –, nem bánja meg! Ragyogó képpel adja elő a vasárnapi, lakodalomba illő menüt.

Érdeklődéssel hallgatom, hiszen tudom, hogy segélyekből és a családi pótlékból élnek. Egy ilyen otthoni hétvégi trakta után a mi családunk gyógyultában fogyókúrába kezdene, aminek jelentős financiális okai is lennének. Megvilágosodom: a jogosítvánnyal nem rendelkező cigányok azért járnak taxival a piacra, mert gyalog nem tudnák hazacipelni a hétvégére valót.

Az is tanári feladataim közé tartozik, hogy a szünetekben iskolaszolgaként ügyeljek a rendre. A WC-ket is ellenőriznem kell a dohányosok kiszűrése végett. Egyik alkalommal váratlanul lépek be a mellékhelységbe, persze dől a füst. A szikár hetedikes fiú tagadja a dohányzást, és közben rám fújja a füstöt. Az egyik ajtó mögül neszt hallok: az ötödikes Ricsi, mint klubfotelban, ül a deszkán, cigarettával a kezében.

Az ilyen ellenérzés miatt akár pedofíliával is megvádolhatnak, esetleg Ricsi megrontásával, és menekülhetek a lincselni vágyó rokonok, esetleg a bírói felelősségre vonás elől. Ezt mostanában nem lehet tudni.
A nyolcadikos fiúktól azt is megtudom, hogy a környéken hol és mennyiért juthatnék droghoz. Kioktatnak, hogyan kell a sodort cigaretta dohánya közé keverni a „füvet”. Amikor kérdezem, honnan tudják ezt, azonnal hárítanak: a szomszédtól, a bátyámtól, a barátaimtól - mondják.
Ahol tanítok, két fiúról tudom, hogy rendszeresen sportol. Egyikük a KSI-ben bokszol. Tehetséges gyerek, de jó, ha minden harmadik edzésre eljár. A legkedveltebb testmozgás – főleg a fiúk körében – a verekedés. Anyait-apait beleadnak, s néha mi is le vagyunk rendezve, mire szétválasztjuk őket.

Tanítványaimtól tudom, hogy családjukban halmozottan fordulnak elő a civilizációs betegségek, gyakori, hogy több nyavalyával is küzdenek a szülők, a nagyszülők. A hagyományaikhoz erősen ragaszkodó cigánycsaládoknál rangot jelent, hogy mi „gőzölög a fazékban”. Az egészségtelen táplálkozás, az erős dohányzás, és a mozgásszegény életmód sajnos megteszi a hatását.

Hazafelé Anett szegődik mellém. Hát te? – nézek a pufók arcú nyolcadikos lányra. Ica néni – mondja komolyan – nekem tetszett, amiről ma beszélt. Nagyon szeretnék lefogyni, de anyu úgy főz, hogy lehetetlen lefogynom. Miért nem mondtad ezt az órán? – kérdezem kissé ingerülten – legalább lett volna egyvalaki, aki osztja a véleményemet. rá A többiek előtt? – és majdnem elsírja magát.

H. H.
a Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinet tagja

barikad.hu