Deborah Lipstadtatot hazugnak vagy hülyének nevezni napjaink orwelli világában „antiszemitizmusnak”, „gyűlöletkeltésnek” és „rasszizmusnak” minősül. Ugyanis ez a nő „napjaink egyik legjelentősebb holokauszt-történésze”, a „holokauszt-tagadók elszánt ellenfele”. Karsai László személyesen is ismeri, és mint a holokauszt-vita során elárulta, a „holokauszt-tagadókról” Lipstadtnak az a véleménye, hogy „aljas gazemberek, szándékosan hazudnak, ezért sem hajlandó velük vitatkozni, csak fáradhatatlanul cáfolja állításaikat.”
Lipstadt nem hajlandó vitatkozni a "hazugokkal" |
De hogyan lehetséges, hogy a „kiváló holokauszt-történésznek” tekintett Deborah Lipstadt 1993-ban írt könyvében (Beyond Belief: The American Press and the Coming of the Holocaust, 1933-1945) arról írt, hogy Auschwitzban 4 millió embert gyilkoltak meg a nácik, akik közül szerinte 2 millió volt zsidó?
Művének 262. oldalán ugyanis az alábbi megállapítás olvasható: „Az Auschwitzban meggyilkolt, hozzávetőleg 4 millió ember közül legkevesebb 2 millió volt zsidó. Ők mindannyian különböző európai államok polgárai voltak, de mint zsidókat gyilkolták meg őket.” De mint az ma már egyre szélesebb körökben ismert, 1990 táján – az „aljas gazembernek” „szándékos hazudozónak” bélyegzett revizionisták kutatási eredményeinek hatására – a hivatalos zsidó történészek 4 millióról 1,1-1,5 millióra szállították le az auschwitzi áldozati számot, akiknek „túlnyomó többségét” tekintik manapság zsidónak. De vajon ha Deborah Lipstadt 1993-ban ekkorát tévedett (vagy ekkorát hazudott), hogyan képes „fáradhatatlanul cáfolni a revizionisták állításait”?
De Deborah Lipstadtnak nem ez az egyetlen hazugsága – vagy tudatlanságból fakadó súlyos tévedése.
Egy 1983-ban írt cikkében ugyanis (címe: Nemzeti ártatlanságunk és érzékenységünk elvesztése, Finger Lake Times, 1983. április 22.) a következőt írta: „1944 őszén a szövetséges erők elérték Majdaneket, ahol is 1,7 millió zsidó maradványait találták meg.” Lipstadt azért nem a hasára ütve találta ki ezt a számot, hanem az 1944 végén elfogott hat német őr ellen ítélkező lublini rögtönítélő törvényszék hivatalos vádiratából vette. A nürnbergi kirakatper hivatalos bizonyítékai között szerepel egy szovjet-lengyel bizottság jelentése, melyben viszont az áll, hogy a majdaneki lágerben 1,5 millió ember vesztette életét. Ahhoz azonban már nem vette a fáradságot ez a kiválóan megfizetett és mindenütt ájult tisztelettel ünnepelt „történész”, hogy a vonatkozó iratokban szereplő áldozati számok valódiságáról meggyőződjön. Tudatosan hazudott, vagy ennyire ostoba volt, hogy történész létére készpénznek vette a háború végén megrendezett úgynevezett tárgyalásokon vagy a nürnbergi koncepciós perben a vád részéről hangoztatott adatokat? (Melyeket a „védelemnek” természetesen nem volt lehetősége megcáfolni, mivel valóságos védelemről a „háborús bűnösök” felett ítélkező perekben nem beszélhetünk.) Mindenestre Deborah Lipstadt 2733%-kal túlbecsülte a Majdanekben meghaltak számát, ami még egy „elismert holokauszt- történész” részéről sem kis teljesítmény.
Lipstadtnak pedig tudnia kellett volna, hogy már 1948-ban egy Zdzislaw Lukaszkiewicz nevű lengyel történész egy tanulmányában 360 ezerben adta meg a majdaneki koncentrációs táborban elhunytak számát. Később, az „aljas gazembernek” és „tudatos hazudozónak” bélyegzett revizionista kutatók ténykedés nyomán a hivatalosság még tovább hátrált: 1992-ben egy másik lengyel történész, Czeslaw Rajca már csupán 235.000 majdaneki áldozatról tett említést. De még itt sem volt vége a holoparaziták vesszőfutásának, mert 2005-ben Thomas Kranz, a Majdaneki Múzeum kutatási igazgatója már 78.000 főben adta meg a majdaneki koncentrációs táborban életüket vesztett emberek számát. És természetesen az összes áldozatról van itt szó, beleértve azokat a foglyokat is, aki a járványok, betegségek, esetleg háborús cselekmények során haltak meg. (Majdaneki „gázkamrákról” így már tényleg csak a leghülyébb, vagy legelvetemültebb holopropagandisták beszélnek, hiszen hogyan lehet megmagyarázni, hogy míg például Auschwitzban sok százezer, vagy egymillió embert is képesek voltak a nácik „elgázosítani”, addig Majdanekben csak néhány tízezret?) Revizionista oldalról Jürgen Graf és Carlo Mattogno foglalt állást alapos kutatásokon nyugvó, 1998-ban megjelent könyvükben (KL Majdanek. Eine historische und technische Studie), melyben azt olvassuk, hogy Majdanekben a láger működésének egész ideje alatt összesen 42.200 fogoly veszíthette életét.
Hogyan dolgoznak és számolnak a „hivatalos holokauszt-történészek”, ha képesek voltak majd másfél millióval túlbecsülni a Majdanekben elhunyt áldozatok számát? Ekkora bakot lőttek, vagy évtizedeken át hazudoztak, miközben azokat, akik az igazság nevében felszólaltak, „aljas gazembernek” és „tudatos hazudozónak” nevezték? Nem lenne itt az ideje annak, hogy ebben a nagyszabású megtévesztésben szerepet játszó „történészek”, újságírók, politikusok és más „értelmiségiek” sűrű bocsánatkérések közepette végleg távozzanak a nyilvánosság fórumairól és a közéletből?
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó hírek:
"Kegyeletsértő" és "ízléstelen" cselekedet-e tiltakozni a holokauszt-propaganda ellen?
A "nagy tudású" holotörténészek nyolccal beszorozták a svájci határról visszaküldött zsidók számát
Szenzáció: egy holotúlélő dokumentumot talált a gázkamrák létezésére vonatkozóan!
Erre a hétre is jutott egy holokárpótlás-követelés - ezúttal Amerikából