Kelet-Európa legjobb vadászgépei állnak az
ukrán reptereken, de nem sokat érnének Putyin repülő vasöklei ellen.
Milyen erők csaphatnak össze a levegőben, ha háború lesz?
Vlagyimir Putyin orosz elnök "a helyzet
alakulásától függően" dönti el, hogy indít-e katonai támadást Ukrajna
ellen, amire szombaton kapott felhatalmazást az orosz törvényhozástól. A
Krím-félsziget már most orosz katonai ellenőrzés alatt van.
Amennyiben fegyveres konfliktusra kerül sor
Ukrajna és Oroszország között, akkor a támadó és védekező
hadműveletekben is nagy szerepet kaphat mindkét ország légiereje.
Szovjet örökség mindkét oldalon
Mindkét ország igen jelentős mennyiségű
haditechnikai eszközt örökölt az egykori Szovjetunió gigantikus
arzenáljából. Ugyanakkor az elmúlt több mint két évtizedben ezek
jelentős részét - főleg az elavult eszközöket - kivonták,
megsemmisítették vagy eladták. Különösen érdekes az ukránok kezébe
jutott nagy hatótávolságú bombázógépek sorsa, ezeket a költségesen
üzemeltethető gépeket ugyanis egyrészt fenntartani sem tudták, másrészt a
nukleáris fegyvereik leszerelése miatt értelme sem igazán volt a
stratégiai csapásmérők üzemeltetésének.
A lényegesen nagyobb és gazdaságilag is jóval
erősebb Oroszország vezetése ugyanakkor nem mondott le nagyhatalmi
álmairól, így nem csak hogy megtartották a Tu-22M3, Tu-95 és Tu160-as
bombázóflottát, de még fejlesztették is. Emellett az orosz hadiipar igen
jelentős átalakuláson ment keresztül, racionalizálták a fejlesztő és
gyártó kapacitásokat, az ígéretes prototípusok (pl. Szu-34, Szu-35) egy
része már sorozatgyártásba került, és számos alakulat átfegyverzése
megtörtént.
Kelet-Európa legjobb vadászgépei állnak az ukrán reptereken
Papíron még most is Kelet-Európa egyik legerősebb
légierejét birtokolja Ukrajna, az évtizedes pénzhiány és a politikai
rendszer hektikus változásai azonban erősen amortizálta ezt a
fegyvernemet. A szovjet örökségből származó, a hidegháborús elvek
alapján kifejlesztett MiG-23 Flogger, MiG-25 Foxbat és Szu-15 Flagon
elfogó-vadászokat már régen kivonták a hadrendből, a Szu-17-es
csapásmérőkkel egyetemben.
 
Szu-27 |
A korszerűbb, negyedik generációs MiG-29 Fulcrum
és Szu-27 Flanker vadászgépek egy részét azonban megtartották, sőt
részben modernizálták is. Jelenleg ezzel a két típussal felszerelt
századok alkotják az Ukrán Légierő gerincét, ezek a gépek látják el a
légvédelmi készültségi szolgálatot, így ha külső fegyveres beavatkozás
éri a levegőből az országot, akkor legelőször várhatóan ezek az egységek
kerülnek harcérintkezésbe az ellenfél repülőerőivel. A hadrafogható
vadászgépek pontos száma ugyan nem ismert, de a pénztelenség miatt
elmaradt nagyjavítások következtében a többsége jóideje üzemképtelen, a
bevethető MiG-29-esek és Szu-27-esek mennyisége mindössze pár tucatra
tehető összesen.
Mig-29 |
Az ukrán csapásmérő erő is csak árnyéka korábbi
önmagának. A legnagyobb harcértékű Szu-24 Fencer típusból ugyan
megörököltek több mint 100 darabot, tartósan azonban mindössze 36
példányt üzemeltetnek, ezeknek is egy része lehet azonban csak bevethető
állapotban. A szárazföldi csapatok harcát közvetlenül támogató Szu-25
Frogfoot csatarepülőgépekből is csak mintegy két-háromtucatnyi áll
rendelkezésre, ezek között viszont vannak már felújított példányok is. A
felderítő kapacitást is mindössze pár, speciális eszközökkel felszerelt
Szu-24MR gép alkotja. Légi utántöltő és légtérfelderítő gépekkel
viszont egyáltalán nem rendelkeznek, ami igen jelentős hátrányt jelent.
Helikopterek terén sem sokkal jobb a helyzet, a
régebbi Mi-24-es harci és Mi-8-as szállító forgószárnyasokat nem tudták
újabb típusokra cserélni, szemben az oroszokkal, akik az utóbbi években a
Mi-28-as és a Ka-52-es csatahelikopterek rendszeresítését is
megkezdték, illetve a modernebb, a Mi-24-es alapjaira épülő Mi-35-ösből
is beszereztek jónéhány darabot.
Mivel egy esetleges fegyveres konfliktusban az
ukránok inkább védekezésre kényszerülnek, ezért fontos szerep hárulhat a
légvédelmi rakétás alakulatokra. Ezen a téren némileg jobb is a
helyzetük, főleg az Sz-200, Sz-300 és a Buk-1M rendszerekkel felszerelt
alakulatok jelenthetnek komoly veszélyt az oroszokra.
Ka-52 |
Putyin repülő vasöklei
Az orosz fegyveres erők minden téren - létszámban
és technikai színvonalban - messze felülmúlják az ukránokat, ha azonban
komoly beavatkozásra szánják el magukat, akkor legelőször a légi fölényt
kell biztosítaniuk. Ehhez rendelkezésükre áll minden nagy harcértékű
eszköz, a MiG-29-es, MiG-31 és Szu-27-es vadászgépeket irányító A-50-es
légtérellenörző (AWACS) gépektől az IL-78-as tankereken át a Tupoljev
gyártmányú stratégiai bombázókig. Sőt nem elképzelhetetlen a legújabb,
4+ generációs, egyre nagyobb számban szolgálatba álló Szu-34-es
csapásmérők és a Szu-27-es vadászgépek továbbfejlesztésével létrehozott,
csúcstechnikát képviselő Szu-35-ösök bevetése sem. Ez utóbbi eszközök
ugyanis egyrészt képességeiket tekintve lényegesen felülmúlják
elődeiket, másrészt kiváló gyakorlási lehetőség és reklám is egyben, ha
éles helyzetben használják őket.
Az orosz 5. generációs Szuhoj T-50 PAK-FA harci
repülőgéphez hasonló technológiáról Ukrajna egyelőre nem is álmodhat,
ennek a gépnek azonban egyelőre még csak a teszteléshez szükséges
prototípusai állnak rendelkezésre, így a bevetése kizárt.
PAK-FA |
A gyakorlatilag azonnal bevethető orosz harci
gépek száma több száz, így ha a politikai vezetés egy határozott és nagy
erejű, ellentmondást nem tűrő beavatkozásra szánja el magát, akkor
gyorsan megszerezhetik a légi fölényt és hatékonyan támadhatják az
esetleg ellenálló ukrán hadsereget. A reálisabb forgatókönyv azonban
inkább az, hogy a már megindított, hadgyakorlatnak álcázott
erődemonstráció segítségével tudatosítják az ukrán politikai és katonai
vezetés számára, hogy az orosz ajkúak védelme, illetve a Krím
félszigeten található szevasztopoli haditengerészeti támaszpont
biztosítása érdekében hajlandók akár fegyvert is bevetni, így tényleges
hadműveletek nélkül is elérhetik céljaikat.
(Origó)
Kapcsolódó hírek:
Modern fegyverek a Krímben
Ez már egy másik orosz hadsereg
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!