Jordán-pozitív történész: nem akarta kiirtani a zsidókat Szálasi, védett gettót szervezett, elismerte a védleveleket
2008-03-25. 13:50

Nem ő Karsai

Örömmel számolunk be a holokamu-építmény falán (ezúttal a magyar részlegen) keletkezett újabb repedésről: Karsai László, aki annyira zsidó, hogy több családtagja belehalt a németek munkaterápiájába, kijelenti, hogy (az eddig szörnyeteg) Szálasi nem akarta kiirtani a zsidókat. Természetesen ahhoz, hogy ezt megtehesse, le kell futni a kötelező köröket Dunába lövés és szörnyű holokauszt témájában, ezt leszámítva azonban mindenképpen hasznos a megnyilatkozás. Idézzük is, ahogy a nem éppen hollókoszt-revizionista komcsi lap teszi, elvégre olvasóink is tudnak olvasni a sorok között. 

Előkerült Szálasi Ferenc naplója, amely alapján némileg át kell alakítani a nemzetvezetőről kialakult képet: nem volt elmebeteg, és nem akarta kiirtani a zsidóságot – idézi elborzadva a Népszabadság a dokumentumot feldolgozó történész szavait.

Karsai László szerint árnyaltabb Szálasi-képre van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, mi történt a harmincas-negyvenes évek Magyarországán. Sztójay lelkesen deportált, Szálasi csak vonakodva. Bár a németek kemény nyomás alá helyezték, 1944. november közepén ennek ellenére megszerveztette a nagy és a nemzetközi, más néven védett gettót Pesten. A németek figyelmeztették arra, hogy a védlevelek a nemzetközi jog szerint érvénytelenek, Szálasi mégis elismerte azokat.

A nyilasok kényelmes bűnbaknak bizonyultak a háború után - ismerte el Karsai László.

 

A talmudista "Népbíróságot" nem a tények érdekelték

El lehetett rajtuk verni a port, az öldöklések, a Dunába lövések is megtörténtek, ez kétségtelen. Szálasi zsidópolitikája mégis nagyságrenddel jobb, mint a német megszállás utáni Sztójay-kormányé. Azt hangoztatta, nem megölni kell a zsidókat, hanem dolgoztatni. Majd a hite szerint megnyert háború után ki akarta telepíteni Magyarországról az összes zsidót. A hungarizmusról azt gondolta, magasabb rendű, mint Hitler nácizmusa vagy Mussolini fasizmusa. 

„Több családtagomat is elemésztették a nácik Auschwitzban, nem lehet rólam feltételezni, hogy elnéző volnék Szálasival szemben” – megy elébe a vádaknak Karsai László.

Szálasi 1943. szeptember 15. és 1944. július 18-a között írt naplója egy hosszabb, teljesebb napló utolsó harmadának tekintendő, a többi még lappang valahol.

 

A dokumentum a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban(MZSML), Benoschofsky Ilona, az intézmény egykori igazgatójának irathagyatékában lapult (aki persze kussolt róla - a szerk.). 

(Kuruc.info - FN - Népszabadság)