Orbán Viktor és kormánya a saját csapdájában vergődik Kelet és Nyugat között, félúton. Beleragadunk-e ebbe a katlanba, merre fogunk kitörni, és mi lesz a cél? Elengedi-e a Nyugat Magyarországot? Befogad-e a Kelet minket az áruló zsidóinkkal és atlantista talpnyaló politikai osztályunkkal együtt?

Éveken keresztül a keleti orientáció szükségességét jelenítettük meg írásainkban, majd meghirdettük a nyugati zárás politikáját is. Úgy látszik nem volt hiábavaló. Elvitathatatlan tény, hogy a kormány által hangoztatott keleti irányú külpolitikai célok elvi alapjait az MNA megnyilvánulásai készítették elő. Az emiatt felénk irányuló negatív kritikákat az úgynevezett nemzeti oldal részéről nem vettük figyelembe, és erre minden okunk megvolt. Tíz évvel ezelőtt kinyilvánítottuk, hogy a jövő hazánk számára csak a Kelettel szoros együttműködésben lehetséges, de egyáltalán nem mindegy, ki és hogyan fogja lefolytatni ezt az orientáció-váltást – és keleti partnereink hogyan viszonyulnak mindehhez.

Orbán -és környezete- Soros György -és a CIA- pártfogoltjaként kezdte politikai tevékenységét, vagyis a Nyugat bérencei. Ez akkor is tény, ha újabban Orbán Viktor és párttársai egyre kritikusabb hangvételt alkalmaznak a Nyugattal szemben, és a keleti nyitás politikáját emlegetik. Ezzel szemben az elmúlt napokban is olyan megnyilvánulásaik voltak, amelyekből egyértelműen látszik, hogy elkötelezett atlantisták. Amit az alábbiakban megosztunk kedves olvasóinkkal, érzékelteti azt, hogy a jelenlegi miniszterelnök nem egy kispályás játékos, még ha rossz oldalon áll is. Amit végre akar hajtani, azt úgy szokták meghatározni, hogy mindent feltesz egy lapra. Ezzel csak egy a baj: ő ebben a játékban nem nyerhet. De ettől függetlenül merész húzás.

A Fidesz vezetője most azzal a stratégiával próbálkozik, amely a kétkulacsos politika etalonja lenne hosszú időre. Mindazonáltal a Fidesz továbbra is testvérpártja az izraeli likudnak, és soha nem felejthetik el, kinek köszönhetik a politikai karrierjüket. Hosszú évekkel ezelőtt a Szocdem párt biztonsági vezetője, Werner László személyesen szervezett meg egy műveletet, melynek során a Fidesz egyik titkos anyagait tároló páncélszekrényt törték fel. Fogalmuk sem volt mit fognak ott találni. Az ellopott dokumentumokat lefénymásolták, és elrejtették biztosíték gyanánt. Ám az egyik ilyen dokumentum mégis kiszivárgott, mint ékes bizonyítéka a merész műveleteknek. Ezt a dokumentumot magam is fogtam a kezemben. Többek között hosszú oldalakon keresztül sorolták fel, hogy az első választások előtt a Fidesz milyen támogatásokat kapott a Soros alapítványtól. Ez a dokumentum egyértelműen bizonyította, hogy a szociális állam szétverését a Soros alapítvány segítségével hajtották végre. Tehát a Fidesz vezetősége nem tagadhatja meg azt, honnan kezdte pályafutását.

Emiatt Orbán katonai vonatkozásban (EU, vagy a NATO) véletlenül sem merne szembefordulni gazdáival. A kormány képviselői több alkalommal kiálltak a NATO mellett, és biztosították a Nyugatot hűségükről, valamint további befektetéseket és fejlesztéseket kívánnak folytatni együtt, például a pápai légibázis területén. Navracsics pedig felszólította az Egyesült Államokat, hogy sokkal nagyobb mértékben folyjon bele a közép-kelet-európai politikába, mert ha nem teszi, akkor az oroszok veszik át a helyüket, ami a Nyugat számra egyáltalán nem lenne jó. Orbán dicsőítette az afganisztáni részvételünket, mintha bármi keresnivalónk lenne ott. Persze jól tudjuk, hogy a demokráciát kell védeni mindenáron.

Orbán Viktor két dologgal tisztában van. Hatalma megőrzéséhez mindenáron stabilizálnia kell a hazai gazdaságot. Ahhoz pedig két dolog kell, megrendelés és tőke. Azt viszonyt tudjuk, hogy a nyugat a hasznot nem nekünk termeli. Összeomlóban az egészségügy és a nyugdíjrendszer. Ha a nyugat a hasznot kiviszi az országból, saját termelőegységekre esély sincs, mert a bankokkal való összeugrás miatt nincs hitel, a saját tőke még kevesebb, és ráadásul megrendelés sincs több. Minden olyan ágazatban, ahol van magyar potenciál, a nyugat azonnal megjelenik, a magyar cégeket kitúrja, és saját termelőegységeket telepít a helyére. Tehát ahhoz, hogy olyan termelőegységek keletkezzenek, melyek ide fizetnek, és a hasznot is itt költik el, magyar cégek kellenek, amelyek rentábilisak, vagyis megrendelésekkel rendelkeznek, és komoly bevételeik vannak. Mindehhez tőke csak úgy jöhet, ha Orbán részlegesen végrehajtja a keleti nyitást, ahol lenne számunkra megrendelés, és akár tőke is akadna. Orbán tehát meglépi azt, amely a legmerészebb lépés, katonapolitikai szempontból letérdel a nyugatnak, gazdasági szempontból pedig megpróbál keletre kuncsorogni.

Az ő elgondolásuk szerint ez nekünk egy ideális állapot lenne. Teljes szabadság a Nyugat felé, mehetünk, ahová csak akarunk, nincs vízumkényszer, és mint szövetségest fogadnak az általuk nagyra tartott fejlett nyugati világban. Gazdaságilag pedig megerősödhetnénk, ráadásul úgy, hogy a Fidesz kormány mint a hazai ipar felvirágoztatója vonulna be a magyar történelembe, mint egy új Széchenyi. Ha a magyar ipar valóban felvirágozna, mindez egy tökéletes állapot lenne hazánk számára. Létrejönne a kapu nyugat és kelet között. Egy mérsékeltebb katonai kötődés a nyugat felé, politikai kapcsolatokkal, amely biztosítja Orbán számára, hogy ne jusson például  Jörg Haider sorsára, és emellett egy gazdasági együttműködés a kelettel. Ez a nyitási lehetőség egyébként a nyugatnak is kiváló lenne, mert azt ugye tudjuk, hogy a magyar ipar előtt nem lehet kaput nyitni, mert nincs magyar ipar. Itt csak nyugati tőkén létrehozott külföldi ipar van, nekik pedig Orbán piacot hoz. Kell ennél jobb? Itt csak egyetlen bökkenő van: az oroszok.

A keleti nyitás politikájának van egy másik vonzata is, amely sokkal többet hozhat Orbánék konyhájára. A Fidesz vezetés a NATO hűségnyilatkozattal egy időben nekiesett az EU-nak. Elhangzott Orbán szájából, hogy minket becsaptak, hogy az EU nem tudja mi a jó nekünk, és elnyomnak bennünket. Minden erejével azon dolgozik (legalábbis látszólag), hogy sokkal nagyobb helyet könyököljön ki nekünk, mint amekkora a nyugat szerint jár, ráadásul ezt megfejelte egy keleti nyitásos retorikával is. Ha Orbán harciassága sikerrel jár, és elfogadják a magyarokat, mint egy fokkal magasabb rangú fél, akkor talán sikerül visszaszorítani a külföldi rátelepülést a magyar iparra. A nyugat tőkét biztosít, és hagyja a magyarokat boldogulni. Ennek az ára pedig az, hogy kelet felé a magyar nem terjeszkedik, befejezi a keleti nyitás politikáját. Magyarországról csak a nyugati cégek terjeszkedhetnek, mint kiinduló bázisról, cserébe hagyják, hogy a magyarok levegőhöz jussanak. Ez lenne a legteljesebb álom Orbánék számára. Megfelelő politikai klímájú hely, nem kell feladni a nyugati orientációt, veszélybe sodorva a létezésüket. 

Ha ebből a két verzióból bármelyik megvalósul, a Fidesz hosszú távra bebetonozza magát a hatalomba. Miért is olyan veszélyes manőver ez? Leginkább azért, mert egyrészről a nagyhatalmak nem szeretik, ha meg akarják leckéztetni őket. Másrészről azért, mert ha a nyugat valóban olyan rosszul áll, akkor nem fog tőkét biztosítani, és nem fogja hagyni a magyar ipar erősödését. legfőképpen azért nem, mert végső soron minden katonapolitika, még az is, hogy ki gyárt seprűt. Így egy labilis országot nem fognak hagyni megerősödni, örök bizonytalan pontként a határvédelmi sávban. Orosz részről pedig semmiféle komoly gazdasági kapcsolatról szó sem lehet, ha képtelenek lennének politikailag és katonailag terjeszkedni, hasonló módon a határbiztonság miatt, mint ahogy a nyugat is gondolkodik. Moszkva már jelezte a hasonló gondolatokat fejében forgatóknak, semmiféle kétkulacsos politikát nem tűrnek el.

Amennyiben ez a kétes művelete a kormánynak nem jön be, a Fidesznek igen szomorú sorsa lesz, és káoszba sodorják az országot (nem ilyenbe, mint a mostani, hanem sokkal rosszabba). A legkevesebb a polgárháború. Ezzel ugyanis elvetik a polgárháború magjait, amelyek nagyon hamar fognak szárba szökkenni. Mint a mesebeli paszuly. Az ország tovább süllyed a bizonytalanságba, maradnak a rabszolgatartó állapotok, a banki adósoknak reménye sem marad (mint ahogy azt már a kormány is jelezte), tovább folyik a népesség elvándorlása, demográfiailag a magyarság összeomlik. Tehát Orbánék nem kis tétekkel játszanak hazárdjátékot. De hát tudjuk, aki egy embert megöl az gyilkos, aki tízet tömeggyilkos, aki egymilliót, nos ő hadvezér. Orbán most feltett mindent egy lapra, ami ráadásul három esélyes, vagyis jó esélyekkel próbálkozik. Kettő-egy arányban lehet pozitív a végeredmény, vagyis van 66 százalék esély, ami a jelenlegi rossz helyzetben igen jó arány. 

Ha Orbánék maradnak, mit nyerünk mi, magyarok? A cigány-magyar háború eltolódik 5-10 évet. Lesz egy bizonyos kör, amelyik anyagilag stabilizálódik egy időre, az ország másik része marad rabszolga, de legalább boldog rabszolga lesz, mert bégethet a hülyeséghez, és annyit megkeres, hogy nem pusztul éhen - éppen csak hogy. Hosszú távon viszont semmit nem nyertünk. Csak hosszabb lesz az agonizálás.

Tálas András - Hídfő.net