Közlemény:

A Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör mély megdöbbenéssel értesült a magyarországi internetes sajtóból arról, hogy a Pax Hungarica és a várpalotai Jobbik megemlékező rendezvényét erőteljes kormányzati nyomásra el kellett halasztani, illetve a szükséges engedély megvonásával ellehetetlenítették.

Egész egyszerűen alig jön, hogy elhiggyük: a 21 század első évtizedén túl még mindig előfordulhat az - majd' fél évszázados kommunista elnyomás után -, hogy az állam saját polgárai önálló akarata helyett és ellenére megszabja, hogy mire szabad és mire nem szabad emlékezni. Meggyőződésünk, hogy ez nem a jövő útja, ez nem az az irány, amire a Gyurcsány-rezsimbe kis híján belerokkant magyar társadalomnak szüksége van. Az ilyen jellegű korlátozó intézkedések minket a Ceausescu-rezsim legsötétebb éveire emlékeztetnek, amikor Marosvásárhely magyarsága csak lopva, a kommunista titkosrendőrség terrorjától rettegve volt kénytelen elhelyezni mécseseit a Bolyai szobornál, vagy egyéb - a magyarság számára fontos - történelmi személyiségünk emlékművénél.

Kicsoda az állam, hogy a megemlékezni vágyó helyett döntsön? - kérdezzük a demokratikus eljárások terén előbbre tartó Romániából mi, erdélyi antikommunista magyarok. Meddig tart még Magyarországon az az erősen Kádár-szagú paternalista állami felfogás, ahol a mindenkori kormányzat emlékez, érez, gondolkodik a magyar állampolgár helyett? Szégyen és gyalázat - ez a két szó jut eszünkbe, amikor arról hallunk, hogy Magyarországon még mindig lehet azzal érvelni, hogy az emlékezés gyertyáinak fénye sérti a lakosság nyugalmát.

Meggyőződésünk, hogy Kelet-Közép-Európa békéjéhez elsősorban arra van szükség, hogy mindannyian tanuljunk a múltból, és a lehető legkevésbé korlátozzuk polgárainkat politikai okokból. Románia sikeresen - legalábbis az eddigiek alapján sikeresebben - tanult az 1989-es antikommunista forradalom által fémjelzett múltjából. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy 1956 dicső népe mára szinte rezzenéstelen arccal tűri el, hogy a bolsevizmus elleni küzdelemben életüket feláldozó katonákra történő megemlékezést pártállamihoz hasonlító módszerekkel korlátozzák.

A Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör ezúton fejezi ki mély tiszteletét mindazon magyar állampolgárok előtt, akik dacolva a történelmet önkényesen értelmezők korlátozó intézkedéseivel felvállalják Európa ezen szegletének legtragikusabb antibolsevista küzdelmére való megemlékezést!

A marosi jobbikosok arra biztatják az erdélyi magyar antikommunistákat, hogy ma este kilenc órakor a lakóhelyükhöz legközelebb eső II. világháborús emlékműnél, - ha ilyen nincs, akkor a legközelebbi magyar temetőben -, gyújtsanak egy gyertyát Budapest azon hős katonáinak emlékére, akik nélkül talán még ma is a bolsevik diktatúrában kéne éljünk, talán nemcsak mi, hanem egész Európa is! Amennyiben vannak román nemzetiségű ismerőseink, akik csatlakoznának eme nemes kezdeményezésünkhöz, úgy fogadjuk őket szeretettel, elmesélve nekik, hogy mit jelent Magyarországnak és Budapestnek a Kitörés.

A megemlékezésekről készült beszámolókat és képeket a jobbikmvh@gmail.com címre várjuk, hogy a helyi sajtóban közzétéve egyértelműsítsük Budapest egysíkúan gondolkodóinak, emlékezni kötelesség, annak megtiltása ellen küzdeni szintén!

Dicsőség a hősöknek!

Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör

Kapcsolódó:

Becsület Napja 2011: FIGYELEM! A RENDEZVÉNY AZÉRT IS MEG LESZ TARTVA!