Homsz városának jelentős részét ellenőrzésük alá vonták a kormányerők. Sok a halott, és sok a fogságba esett ember is. A kormányerők házról házra tisztítják meg a várost.

Időközben megérkezett a Vöröskereszt segélyszállítmánya is. Katonai fedezetre (amit a törökök és az amerikaiak adtak volna, nem volt szükség, Asszad elnök személyesen engedte be a konvojt). Azonban a szállítmányt nem engedik be azokba a városrészekbe, melyeket még nem vontak felügyelet alá. A kormánycsapatok tábornoka arra hivatkozik, hogy a nem ellenőrzött részeken a mesterlövészek mindenre lőnek, ami mozog, a házak pedig robbanó csapdákkal vannak tele. Szerintünk pedig nem ez a valódi indok, hanem az, hogy a Vöröskereszt a bennrekedt nyugati ügynököket és zsoldosokat hivatott kimenekíteni. A hadsereg viszont pont ezekre vadászik, bolondok lennének hozzájárulni, hogy a tömeggyilkosok meglépjenek.

A jelenlegi háborús helyzet egyébként a Szíria területén élő drúzokat sújtja hosszú távon leginkább, mivel ezek vallási és faji szálakon a zsidósághoz kötődnek. Izrael ugyan megfenyegette már Szíriát a drúzok miatt, de lehetne annyi eszük, hogy nem őket lázítják fel. Izraelnek önállóan esélye sincs Szíriával szemben beavatkozni, de kivételesen nem is akarnak. Izraelnek hatalmas pofon volt, hogy az addig veretlennek vélt hadseregét a Hezbollah súlyosan megalázta szárazföldi harcokban. Egy közvetlen Izraellel határos konfliktus újra feltüzelheti a libanoni és a palesztin helyzetet, melyben pillanatnyilag egy békésebb időszak állt be.

Mindazonáltal a szíriai helyzet elgondolkodásra késztette az USA, de leginkább az izraeli vezetést. Abban az országban ugyanis, ahol Moszkva és Peking határozottan kiállt a szuverenitása védelmében, és kijelentette, hogy semmilyen nyugati katonai akció nem lesz, nem is sikerül elérni átütő sikert. Az orosz választások eredménye intő jelzés. Putyin ki fog állni Irán mellett is, mint ahogy kiállt Szíria mellett. Ebben az esetben egy katonai beavatkozás rendkívül kényes helyzetet teremtene. Egyes politikai, katonapolitikai elemzők szerint a második világháború óta nem volt olyan instabil a helyzet, mint most a szíriai események alatt. Itt könnyen keveredhetett volna konfliktusba akár a két nagyhatalom is, kirobbantva egy sokkal nagyobb háborút.

Éppen ezért Ron Prosor, Izrael ENSZ nagykövete egy teljesen új tervezetet adott be, amely az Iránnal szembeni eljárást dolgozza ki. Ebben pedig az elsődleges helyen már nem a katonai, hanem a politikai megoldás, azon belül a gazdasági nyomásgyakorlás áll. Megijedtek? Van is mitől. Az orosz, szír, líbiai (ahol a mai napig csak a városokat felügyeli a Kadhafit kivégző patkány csürhe), afganisztáni és az ismét egyre romló iraki helyzet van is miről elgondolkoztassa őket. Ugyanakkor Iránnal szembeni fellépésük a zsidó média szerint már elkésett. A zsidó titkosszolgálatok információit rendszeresen közlő híroldal azt taglalja éppen a mai napon, hogy Irán már végrehajtotta első atom-robbantásait, de hogy ne hívja fel a figyelmet és nehogy kieszközöljön magával szemben egy katonai csapást, a próbarobbantást Észak-Koreában hajtották végre - német és izraeli titkosszolgálati információk szerint. Ám bizonyíték egy szemernyi sincs. A hétvégén lezajlott AIPAC rendezvényen (USA-Izrael Közügyek Bizottsága) maga Obama elnök szólalt fel, és biztosította Izraelt, hogy minden körülmények között megvédik a zsidó államot.

Iráni politikusok nyilatkoztak róla, hogy Irán Irakkal szemben sem vetett be soha tömegpusztító fegyvert, pedig megtehette volna, ha akarja, de Irán becsületes harcban is győzött, és képes győzni bármikor. Irán vallási vezetői tiltják tömegpusztító fegyverek létrehozását.

Visszatérve a szíriai helyzetre, a harc még folytatódik, de már a fő ellenállási gócnak számító Homsz városának csak egyes részein zajlik. A várost nagyrészt a katonaság felügyeli már, ezeken a területeken a lakosság pedig azonnali segítséget kapott.

Kemény Gábor - Jövőnk.info