(A Jövőnk.info-n megjelent: 2011.10.27.)

Részlet az MNA államépítési alapjai című munkaanyagból. A tőlünk másolók és ötleteket lopkodók is bátran olvashatják, bár nem hisszük, hogy a miniszterelnök egy héten belül fölolvassa a Parlamentben...

Vannak népcsoportok (nem használjuk most a fajok kitételt), akik önerőből képtelenek a környezetük kulturális és civilizációs szintjére felemelkedni. A cigányság esetében ezt több évszázados tapasztalat bizonyítja. Mária Terézia cigánytörvényeitől kezdve napjainkig minden igyekezet hiábavalónak bizonyult. Ez csak részben írható a cigányság rovására, mert másrészt a módszerek voltak rosszak. A szabad mozgás tiltásától kezdve napjaink segélyezési módszeréig - beleértve a Harmadik Birodalom kategorizálását is - csak tüneti kezelések voltak, és a lényeget nem érintették.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a cigány soha nem lesz képes arra a szintre felemelkedni, amire más civilizált kultúrnépek. Ezt nem is lehet elvárni, de azt igen, hogy a képességeiknek megfelelő módon hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Erre a műveletre a demokrácia alkalmatlan, és a cigányproblémát az egész társadalom lezüllesztésével igyekszik megoldani, miközben a kiváltságos réteg jól őrzött és védhető területeken él, és szinte semmilyen formában nem vesz részt a lezüllesztett társadalom életében.

A Hungarista Munkásállam minden egyes tagja számára előírja, tőle megköveteli a munkát, és ezért megfelelő díjazásban részesíti. A cigányoktól is. Még az analfabéta cigányoktól is, mert egy társadalomban vannak olyan műveletek, munkakörök, amit így is megfelelően el lehet végezni. Azokat pedig, akik a tőlük elvárható munkát (nemzetszolgálatot) megtagadják, átnevelő intézményekben, táborokban addig tartják felügyelet és munkavégzési kötelezettség alatt, amíg gondolkodásuk jó irányban meg nem változik. A változást oktatással segíti az átnevelő intézmény.

Azokban a térségekben, ahol rendkívül rossz az általános helyzet (lakás, ellátás, bűnözés, munkakerülés, stb.), tíz-tíz problémás családot egy-egy szociális munkás felügyel, aki rendőri státusszal rendelkezik. Jogában áll figyelmeztetni, ellenőrizni és végső esetben átnevelő intézménybe küldeni az arra rászolgálókat. Minden bírósági eljárás nélül három hónapos időtartamra. További sorsáról az intézmény szakembere a bírósággal együtt dönt.

Ki kell iktatni azokat az elemeket, melyek akadályozzák a cigányság beilleszkedését a munkástársadalomba. Mindenekelőtt az alkoholfogyasztás, a szerencsejáték és a prostitúció lehetőségét kell megakadályozni, akár részleges, helyi alkoholtilalommal, illetve a szórakozóhelyek, kocsmák bezárásával. A hatósági intézkedések ellenszegülőivel szemben elrettentő jellegű ítéleteket kell hozni, és ennek megfelelő propagandát kell biztosítani. Általános nyugtalanság esetén a helyi statárium is alkalmazható.

A beilleszkedett, munkás cigány teljes jogú tagja a társadalomnak, hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A segélyezés, cigányprogramok, pozitiv jellegű megkülönböztetések tiltott műveletek, mert akadályozzák a program sikerét. A munkával megkeresett pénz értékesebb, mint a segélyként kiosztott, és ezt az értékalapú szemléletet kell erősíteni, nem pedig további vegetálásra kényszeríteni a cigányság százezreit. Az egyik a feltörekvő akaratot támogatja, a másik a züllést és a bűnözői életformát erősíti.

A program sikerét csak az erős állam képes biztosítani. A demokrácia gyenge, korrupt és bűnöző jellegű. Amíg a Hungarista Munkásállam hatalmi helyzetbe nem kerül, a cigánykérdés megoldására semmi remény, és a jövőben a helyzet csak rosszabbodni fog. A cigány-autonómia a demokrácia terméke, és olyan helyzetet teremtene, mely örök időkre konzerválná a cigányság mai helyzetét és elviselhetetlen terhet jelentene a dolgozó, értékteremtő társadalom számára.

Kassai Ferenc - Jövőnk.info