Még az érdekvédőknek is időbe telik, amíg értelmezik a Munka törvénykönyvének egyelőre nem nyilvános tervezetét. Igaz, véleményükre nem is volt kíváncsi a kormány, a 198 oldalas, munkavállalókat érintő módosítás ugyanis nem hivatalosan, hanem kerülőúton jutott el a szakszervezetekhez.

Dolgozói jogok - A kormány által javallott jövőkép a munkavállalóknak

Az érdekvédők tárgyalást követelnek, szerintük a tervezet kiszolgáltatottá tenné a dolgozókat, a foglalkoztatási szabályokat a munkáltatók érdekei alapján módosítaná. Megszűnne a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék, a minimálbér összegét és hatályát pedig a kormány határozná meg.

E törvény a tisztességes foglalkoztatás szabályait állapítja meg – ezzel a mondattal kezdődik a 193 oldalas, 294 paragrafusból álló Munka törvénykönyvének még nem nyilvános tervezete. A kormány által készített javaslatot – úgy tudjuk – a legtöbb szakszervezet hivatalosan nem kapta meg. Pedig véleményük biztosan lett volna, hiszen a tervezet csorbítaná a munkavállalói jogokat, a szakszervezetek működését pedig gyakorlatilag megfojtaná.

Eddig például munkaidő-kedvezményt kaptak az érdekvédelmi tisztségviselők, a javaslat szerint ezentúl csak a munkáltatóval folytatott konzultáció idejére mentesülnének a munkavégzés alól, és védelmet sem kapnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaidőn túl, hétvégén kell ellátni az érdekvédői feladatot úgy, hogy azért – persze más indokkal – bármikor kirúghatják.

Ráadásul a munkáltatóval folytatott tárgyalásnak nem kell, hogy egyezség legyen a vége; a kezdeményezés időpontjától számított hét napig ugyan a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre, ezt követően azonban, megállapodás hiányában a konzultációt berekesztheti, és megvalósíthatja az eredeti, akár munkavállaló-ellenes tervét is. A tervezet megszüntetné a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt jogvédelmét is.

De nemcsak a szakszervezetek és az üzemi tanácsok működését lehetlenítenék el, hanem a dolgozók jogai is szűkülnének. A tervezet értelmében megszűnnének a műszakpótlékok. Míg a hatályos törvény a folyamatos munkarendben dolgozók délutáni pluszpénzét is szabályozta, ebben a javaslatban erről nincs szó. Csak azt említik, hogy az éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalék bérpótlék illeti meg.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, a munkavállaló ez esetben sem lesz jogosult elmaradt munkabérére, és a munkaviszony helyreállítására is csak nagyon szűk keretek között lenne lehetőség. A törvény szövege egyébként egy egyszerű munkavállaló számára értelmezhetetlen, tele van jogi kifejezésekkel és idegen szavakkal.

Még az érdekvédők is csak tanulmányozzák a szöveget, de többen megfogalmazták véleményüket. Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos javaslat tegnap délután nem volt fenn a parlament honlapján, a tervezet “kerülő úton” jutott el hozzánk – jelentette ki Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása és keresetük “törvényes” csökkentése miatt.

Borsik példaként a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék megszüntetését említette. A minimálbért a kormány rendeletben határozná meg, és változna a szabadság kiadása is. A jövőben a szabadság egybefüggő, 10 munkanapos kiadásától el lehetne térni. Az Autonómok tiltakoznak a minden egyeztetést nélkülöző eljárás, a tervezet munkavállalókat sújtó szakaszai ellen, és azonnali tárgyalásokat követelnek. “Ha ez nem valósul meg, minden következményért a kormányt terheli a felelősség”.

Stratégiát vált a vegyipari szakszervezet. Székely Tamás elnök szerint erre azért van szükség, mert a kormány semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy a törvény-előkészítésébe bevonja az érdekképviseleteket, a kabinet felszámolja a szociális partnerséget. Az ágazati szakszervezet a Fidesz-KDNP képviselőitől azt kéri, ne nyissanak újabb frontot a munkavállalók felé a Munka törvénykönyve tervezett módosításával. Az elnök szerint a tervezet kiszivárgott elemei elfogadhatatlanok, ide sorolta a műszakpótlék- és a visszamenőleges alapszabadság-csökkentését.

Úgy vélte, a kormánypárti képviselők a jogszabály elfogadásával a dolgozók további kiszolgáltatottságát foglalnák törvénybe, támadást indítanak a folyamatos jövedelemcsökkentést megélő munkavállalókkal szemben, akiknek az adóbefizetéséből kapják a fizetésüket. A szakszervezet arra kéri a képviselőket, hogy a Munka törvénykönyve egyeztetés nélküli módosításakor saját választóikra gondolva szavazzanak. Székely Tamás hozzátette: a szakszervezeteknek az eddigieknél is keményebben kell küzdeniük, és látszik, hogy bár a kormány megpróbálja megosztani az érdekképviseleteket, ez nem sikerül.

Korábban a Liga adott ki közleményt adott arról, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormány új Munka törvénykönyv-tervezetét. A kabinet a tervezetben arcon csapta mindazokat, akik bíztak a szociális konzultációban: nemhogy a védett kort nem vezetik be, hanem még a jelenlegi csekély felmondási védelem sem illetné meg a nyugdíj előtt állókat. A Liga azt reméli, hogy a tervezetben foglalt nagyon kemény szigorítások nem a kormány végleges álláspontját mutatják. Bíznak abban is, hogy a tervezet parlament elé terjesztése előtt lesz még lehetőségük az érdemi konzultációra.

Kevesebb jut az álláskeresőknek

Legfeljebb a minimálbért kaphatják szeptember 1-től az álláskeresők, akkortól lép hatályba az álláskeresési ellátás változására vonatkozó jogszabályi módosítás – tudatta a Foglalkoztatási Hivatal. Álláskeresési járadékra ezentúl az a nyilvántartott álláskereső lesz jogosult, aki korábban legalább 360 nap munkaviszonyt szerzett, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal rendelkezik, amely után a munkaerő-piaci járulékát megfizetették, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát ajánlani.

Az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. Így például aki 200 ezer forintot keresett 78 ezer forintos járadékra lesz jogosult, mivel a bérének a 60 százaléka – 120 ezer forint – meghaladta a minimálbért. Akinek a fizetése a vizsgált időszakban 80, 90 majd 78 ezer forint volt, annak a járulékalapok 60 százalékos átlaga alapján 49 ezer forint jár majd. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap lesz. A közfoglalkoztatási ideje alatt a járadék folyósítását szüneteltetik.

Korábban az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbér 120 százaléka volt a folyósítás első időszakában, vagyis 91 napig. Szeptember elsejétől legfeljebb a minimálbér összege jár a járadék folyósításának teljes időtartamára, vagyis három hónapig. Ezt követi a bérpótló juttatás, amit szeptembertől foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak neveznek. Erre az a munkanélküli lesz jogosult, akinek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg.

Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, “a felajánlott munkát, ide értve a közfoglalkoztatást is a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonnal el kell fogadnia”. A foglalkoztatási és közfoglalkoztatási nyilvántartás július 27-től lesz működőképes. A nyilvántartás a jogszabályban meghatározott szervezetek részére szolgáltat majd adatot, eltérő tartalommal. A nyilvántartás a bérpótló juttatásra jogosult személyekkel, illetve a közfoglalkoztatásba vonható álláskeresőkkel, továbbá a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkalehetőségekről tartalmaz majd adatokat.

Szélmalomharcnak tűnik

Megkezdődtek az egyeztetések a fegyveresek és rendvédelmiek életpályamodelljéről. A szakértői ülést Zsinka András a Belügyminisztérium főosztályvezetője vezette, aki arról tájékoztatta az érdekvédőket, hogy a végső változatnak július 31-ig kell elkészülnie. Az idő tehát szűk, a megállapodásnak viszont még nyoma sincs.

A szakszervezetek szerint a tárca által készített tervezet nem vázol egyértelmű és vonzó életpályát, a képzés túl nagy szerepet kap, és nem említi az illetményemelésre szolgáló forrást. Pénz és illetményemelés nélkül azonban ezt a pályát ugyanis sem rövid, sem hosszú távon nem lehet vonzóvá tenni. Az életpályamodellel kapcsolatos további egyeztetések jövő hétfőn, illetve szerdán folytatódnak.

Részletek a javaslatból

- A munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidő köthető ki, de eltérő megállapodásra is van lehetőség. Eszerint legfeljebb hat havi próbaidő is megállapítható

- Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalék bérpótlék illeti meg

- A munkáltató évente öt munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni

- Legalább tíz munkanapot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni

- A kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát a kormány állapítja meg

- Csak véleményt cserél (konzultál) a munkáltató és az üzemi tanács, illetve a szakszervezet

- A folyamatban lévő konzultáció kezdetétől számított hetedik napon, megállapodás hiányában a munkáltató a konzultációt berekeszheti

- A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, illetve működését veszélyeztetné

- A védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőkkel, hogy nem kívánják őket tovább foglalkoztatni

- Kikerülnének a védett körből azok a nők, akik lombikbébi programban vesznek részt

- Nem csak különösen indokolt esetben lehetne rendes felmondással felmenteni azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb, mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig

Amit már megváltoztattak

- A munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért

- A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál

- A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni

- A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra

- 180 helyett legfeljebb 90 napig lesz folyósítható szerptembertől az álláskeresési járadék

Muhari Judit - Népszava / tmrsz.hu