Az anyagelvű marxizmussal és liberalizmussal szemben a Hungarizmus előtérbe helyezi a szellemi-erkölcsi nevelést, hangsúlyt helyez az új nemzedékek felnevelésére az óvodától a felsőfokú tanintézményekig. Ezen folyamat során szükség van a megfelelően képzett és hivatástudattal rendelkező pedagógusrétegre. Ezért az első és legfontosabb dolog a pedagógusképzés rendbetétele lesz.

Napjainkban a pedagógusi pálya degradálódott, értékét vesztette. Erkölcsi, anyagi megbecsültsége szinte a nullára csökkent. A pedagógusokat képző intézetekben nincs megfelelő kiválasztás, így fordulhat elő, hogy tehetségtelen „tanárok" sora végzi el ezeket. Mozgássérült testnevelők, dadogó történelem tanárok szereznek diplomát.

A hungarista Magyarországon fizikai és szellemi téren is jóval nagyobb kihívás elé kell állítani a pedagógusjelölteket. Legyen újra presztizs tanár bácsinak, tanár néninek lenni. Képezzünk igaz, a nemzetért, a gyermekekért felelős nevelőket, mert „ki mint neveli ifjúságát, úgy látja nemzete jövőjét." Ha sikerül megteremteni a minőségi nemzetnevelést, akkor kötelező feladat az egyes oktatási szintek megreformálása:

Bölcsőde:

Az egész intézményrendszert meg kell szüntetni. Az állam feladata, hogy megteremtse azon feltételeket, hogy az édesanya 4-5 éves koráig otthon nevelhesse gyermekeit. Az édesanyák a gyermeknevelést tekintsék elsődleges céljuknak, ne a karriert. A gyermekek első éveit az anyai irányítás és szeretet töltse ki.

Óvoda:

4-5 éves kortól kötelező. Feladata az alapvető szociális kézségek elsajátíttatása, az iskolára való felkészítés. Szerencsére ezen intézményrendszer a kitűnő „óvónéniknek" köszönhetően a mai napig jól működik.

„Egy nép halála ott kezdődik, amikor feladja önmagát, mert céltalannak találja a jövőt. A jövő pedig a gyermek, a bölcső, a gyermekkel telt óvodák." ( Fiala Ferenc ) .

Általános iskola:

A jól képzett, szaktudással rendelkező tanárok feladata tudással felvértezni, izzó hazaszeretetre nevelni ifjúságunk. Szükséges a mindennapi testnevelés, történelem, anyanyelv oktatás.

Középiskolák:

Vissza kell állítani a fizikai munka megbecsülését. Ki kell nevelni a dolgozni tudó és akaró munkásréteget. Szakítani kell a „mindenáron" érettségi elméletével. A Hazának, a Nemzetnek szüksége van képzett, hivatástudattal rendelkező szakmunkásokra (lakatosokra, kőművesekrre, stb.). Az érettségi szintjének emelése is fontos feladat. Akik sikeresen leteszi e kihívást, azok előtt nyíljon meg a felsőoktatás kapuja.

Felsőoktatás:

A „bolognai rendszer", a diplomagyárak megszüntetése az elsődleges feladat. Az állástalan diplomások fogalma csak a liberalizmusban létezhet. Napjaink munkanélküli diplomásait át kell képezni, és gyakorlati pályákon elhelyezni. A Nemzetnek nincs szüksége háztartási ökonómia és életvitel vagy rekráció szakos ezrekre. Célirányos és limitált felsőoktatás kell. Csak a legjobbaknak adasson meg a feladat, hogy a Nemzet értelmisége, irányítója lehessen.

"Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához egy pici dunántúli faluban is... Ha egyetemet vesztenék, akkor az lenne a szerepem, mint annak a tengernagynak, aki egy egységet vesztett. Én pedig a magyar kultúráért folytatott harcban nagy egységet ... egyetemet veszteni nem akarok."

(Klebersberg Kunó)

Németh Gábor - Kitartás.hu