Pünkösti Mihály 1906-ban született a Brassó melletti Zajzon, egy sokgyermekes csángó molnár legidősebb fiaként. Sikeres fiatal labdarúgó volt Erdélyben, amikor megkapta a román katonai behívót. Ez elől 1926-ban az anyaországba menekült, ahol Debrecenben jelentkezett egyetemi önkéntesnek. Így egyszerre lett katona és joghallgató is.

Egy éjszakai menetgyakorlatot vezérkari századosával - Szálasi Ferenccel - kézenfogva botorkálva élt át. Itt ismerte meg a későbbi Pártvezetőt, gondolatait, és lett haláláig hűséges barátja. A bajban sem pártolt el Szálasitól ,még a szegedi Csillagban is meglátogatta, bátran vállalván kapcsolatuk. (1945-ben még a letartóztatott Szálasinál is tiszteletét tette Salzburgban!)

Egyetemi évei alatt, és után is több lapban publikálta nemzetféltő írásait (Ország-világ, Tolnai Világlap, Debreceni Független Újság). Folytatta labdarúgó pályafutását is, a DEAC-ból főiskolai válogatott lett, sőt pesti szerződést is ajánlottak neki, de szigorló jogászként inkább befejezte az egyetemet. Majd Kisújszálláson a KTE játékos-edzőjeként folytatta a sportot.

Ügyvédként, később a közigazgatásban dolgozott. A Nyilaskeresztes Pártba szinte megalakulásakor lépett be. Az 1939-es "pünkösdi" választásokon a nyírmadai választókerületben indult a párt színeiben. Több sikeres nagygyűlést tartott "a legpéldásabb rend és fegyelem mellett". "Szerették is, okosan, szépen beszélt. A nép szenvedéseit személyes szenvedésként élte át." Erre reagálva egy kormánypárti főszolgabíró betiltatta "Pünkösti Miska" gyűléseit. Mindent elkövettek, hogy ne nyerjen a választásokon. Ígéretekkel, fenyegetésekkel (pl. nem hosszabítják meg a rá szavazó iparosok engedélyeit) igyekeztek híveit eltántorítani. A május 28-i választások hivatalos eredményei szerint 88(!) szavazattal alulmaradt. Nyilvánvaló választási csalásokat leleplezve fellebbez. Az eredmény: több, mint háromszáz szavazattal veszt...

Magánélete nem igazán sikeres, kétszer is nősül, több gyermeke is születik. Aktívan politizált, többször járt mozgalmi összejöveteleken Szálasi lakásán is. 1943-ban a párt miskolci vezetésével (nagy munkásbázis!) bízták meg. A hatalomátvétel után 1944. október 28-án Miskolc és Borsod új főispánja, hadműveleti biztosa lett. A vörös horda előrenyomulása miatt azonban csak öt hétig teljesíthette feladatait.

Több családtagjával együtt az  aranyvonattal  ment Ausztriába. Sógora visszafordult, és kérte Pünkösti testvért,  hadd dézsmálja meg a szerelvényt. Pisztolyával zavarta el a kapzsi rokont...

Németországba, majd Brazíliába emigrált, hű maradva a hungarizmus eszméihez, barátja emlékéhez. Itt ingatlanügynökként dolgozott, majd élte nyugdíjaséveit. 1992. június 20-án San Lourenco városában hunyt el.

Nem felejtünk, testvér!

Gérési Tamás, Németh Gábor - Kitartás.hu