1889-ben született a heves megyei Csányban,  római katolikus családban. Négy elemi és két polgári iskolai osztályt végzett Hatvanban, az iparostanonciskolának pedig három osztályát Egerben. Itt tanulta ki a szabómesterséget, de húszéves korában a MÁV-nál vállalt munkát mint segédfékező. A szakvizsgák elvégzése után a HÉV-hez lépett át, itt mint üzemi segédtiszt, vizsgáló főkalauz dolgozott 1939 májusáig.

1918-ban belépett a Keresztény Szociális Szövetségbe, 1920-ban a szövetség HÉV-csoportjának elnökévé választották. 1928-ban ismerkedett meg Csia Sándorral, aki később bemutatta  Szálasi Ferencnek. 1935-ben Ernszt Sándor Keresztény Pártjának pótképviselője.

1939-ben a cinkotai választókerületben az Nyilaskeresztes Párt programjával megválasztották képviselőnek. A parlamentben a naplóbíráló és a zárszámadásvizsgáló bizottság tagjaként tevékenykedett. Harcosan védte a hungarista érdekeket a legkisebb ügyekben is. Például 1939. augusztus 2-án azt nehezményezte, hogy a Beszkárt alkalmazottaknak nyomtatványt kellett kitölteniük (a hírhedt 3400. rendelet miatt), miszerint aki közülük nyilas párttag, az 24 óran belül kilép; ellenkező esetben fegyelmi vétséget követ el. E látszólag jelentéktelen ügy igen is fontos volt, hisz nagyon sok testvér dolgozott a Beszkártnál. 

A sikeres választás után párttag is lett. 1940-ben Pest környéki főkerületvezetőnek és pártszemlélőnek nevezték ki. Kiváló szervezőmunkájával, harcos kiállásával nagy segítségére volt a Mozgalomnak. Sajnos szívbetegsége következtében 1944 tavaszán vissza kellett vonulnia a politikától.

Mivel lelkiismerete teljesen tiszta volt, 1945 őszén önként jeletkezett a rendőrségen. Ám hiába az ártatlanság, a Gyorskocsi utcai fegyházba hurcolták, ahol "szívizom-elfajulásban" 1946. június 12-én elhunyt.

Nem felejtünk, Testvér!

Németh Gábor - Kitartás.hu