A Hungarizmus ideológiai rendszer. Nem a magyar néptől idegen rendszerek szolgai másolata, hanem önálló, a magyar lelkiségből fakadó, krisztusi alapelveken nyugvó, nemzeti irányú, szocialista hitvallás. Tehát: „Nem fasizmus, nem Hitlerizmus, nem antiszemitizmus". És nem „nyilas párt". A Hungarizmus a korszerű magyar birodalmi gondolat megvalósításáért küzdő ideológiai rendszer, világnézeti mozgalom. Legtömörebb meghatározása: a legmagasabb fokú magyarság.

ALAPPILLÉREI a következők:

a) Magyarország felszabadítása a szovjet-bolsevista rabság alól, a trianoni bilincs teljes széttörése, a nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése. Vagyis: NACIONALIZMUS

b) Felelős magántulajdon alapján álló, iparral rendelkező, magasfokú parasztállamot akar építeni és e célból egyenrangú és egyenjogú félnek ismeri el a nyersanyagot szolgáltató, nemzetfenntartó parasztságot, a nyersanyagot feldolgozó, nemzetépítő munkásságot, a nyersanyagot, illetve az ebből eredő iparcikkeket forgalomba hozó kereskedőt, valamint a paraszt, munkás és kereskedő munkájának összhangbahozóját: a nemzetvezető értelmiséget. Megteremti közöttük a munkabékét, vagyis: SZOCIALIZMUS.

c) Keresztény valláserkölcsi alapon áll, megadja Istennek, ami az Istené és megadja a Nemzetnek, ami a Nemzeté. Vagyis: KRISZTIANIZMUS.

d) Külpolitikai téren az egymásra útalt nemzetek élet-, társ- és sorsközösségének megvalósításáért küzd, vagyis: KONNACIONALIZMUS

E négy alappillér tudományos kifejezéseit ültessük át a mi magyar nyelvünkbe:

a) Nacionalizmus: nemzeti érzés.
b) Szocializmus: népjólét.
c) Krisztiánizmus: kereszténység.
d) Konnacionalizmus: nemzetközösség.

E fentiek természetes következménye, hogy a Hungarizmus szemben áll minden eddig egyéb ideológiai rendszerrel, vagyis harcot hirdet: a nacionalizmust, krisztianizmust és konnacionalizmust nélkülöző marxizmussal (szociáldemokrácia, kommunizmus, népi-demokrácia, bolsevizmus, titóizmus stb.) a szocializmust nélkülöző konzervativizmussal, feudalizmussal, kapitalizmussal, az egyházi hatalmat az államra kiterjeszteni kívánó klerikalizmussal, a nacionalizmust és konnacionalizmust megbénító legitimizmussal, a krisztianizmus legnagyobb ellenségével: aszabadkőművességgel, s a konnacionalizmust megbénító hitlerizmussal* szemben.

A hungarista ideológia politikai formája: TEKINTÉLYURALMI RENDSZER. Tehát nem demokrácia és nem diktatúra.

(Út és Cél 1957. július 20.)

*: Itt a szerző arra célozhat, hogy a nemzetiszocializmus német válfaja mutatott imperialista jegyeket, továbbá a rosenbergi fajelmélettel sem volt Szálasi kibékült viszonyban. „Rosenberg azért neheztel a zsidókra és a többiekre, mert nem olyanok, mint a németek. Én nem azért neheztelek a zsidókra és a többiekre, mert nem olyanok, mint a németek, hanem azért, mert olyanok amilyenek." Egyébiránt szembenállásról abban az értelemben nem beszélhetünk, mint a marxizmussal, kapitalizmussal stb. szemben, hiszen a hitlerizmus és a hungarizmus is nemzetiszocializmus, tehát rokon ideológiák.  

Kitartás.hu