Ellenállás: Köszönjük, Fidesz! „Nemzeti ügy” lesz a holokauszt

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 496 fő
  • Képek - 104 db
  • Videók - 935 db
  • Blogbejegyzések - 7917 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

Ellenállás klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Köszönjük, Fidesz! „Nemzeti ügy” lesz a holokauszt

 


Szita Szabolcs
Vannak olyan vélemények a nemzeti oldalon, hogy a Fidesz valójában veszélyesebb, mint az MSZP, mégpedig azért, mert noha ugyanúgy a globális cionista elit érdekeit képviseli, mint állítólagos ellenlábasa, azonban nemzeti retorika mögé rejti az árulását.
Akik így gondolkodnak, most egy újabb érvvel igazolhatják álláspontjukat: Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont frissen kinevezett igazgatója pénteken az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy „nemzeti ügynek kell tekinteni a holokauszt tragédiájára való emlékezést”.
Szita elképzelése szerint a „a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnak ki kell fejezni a magyar társadalom kegyeletét, erkölcsi tartását és méltóságát, azt, hogy a vészkorszak minden áldozatával szemben kegyeletet érez”. Ami az erkölcsi tartást illeti, azt tényleg „ki kellene fejezni” az Emlékközpontban, aminek a legjobb módja az lenne, ha nem hazudoznának többet az intézményben, hanem a munkatársak elkezdenék végre keresni az igazságot. Első lépésként javasolnék például egy nyilvános vitát a holokausztról, melyre a hivatalos álláspont védelmezői mellett meghívnák a revizionista történészeket is. Esetleg olyan fórumokat is szervezhetnének, ahol fel lehetne tenni a holokauszttal kapcsolatos, tabunak számító kérdéseket is anélkül, hogy bárkinek is egzisztenciális következményektől, netán letartóztatástól kellene tartania.
Természetesen a Fidesz által kinevezett Szita Szabolcs nem kíván semmiféle nyilvános fórumon kínos kérdésekre válaszolni, és a revizionista történészekkel sem áll le vitatkozni. Azzal sem bajlódik, hogy bizonyítékokkal álljon elő a holokauszt napjainkban érvényes hivatalos változatával kapcsolatban. Ő inkább „az önzetlen embermentők, a világ igazai tiszteletének a növeléséért kíván dolgozni”, továbbá arról is hablatyolt még a nyilatkozatában, hogy „új nemzeti emlékkultúrára van szükség” és az irányítása alatt álló „ intézménynek pedig szakmai műhelyként, módszertani központként kell dolgoznia, fel kell hívnia a figyelmet az emberi jogokra, az emberi élet védelmére, a múlt reális bemutatásával, tudományos feldolgozásával”. 
Ha csupán a fenti zavaros közhelygyűjteménnyel hirdette volna meg az új igazgató a programját, akkor lényegében fel is lélegezhetnénk, sajnos azonban néhány ijesztő konkrétumot is mondott. Bejelentette például, hogy 5-6 vidéki városban létre fognak hozni „a budapestihez hasonló intézményeket, alcentrumokat”, melyekben teljes gőzzel folyik majd a holokausztos hazudozás. És ne reménykedjünk, mert nem a távoli jövőben fognak megnyílni ezek az új holoközpontok, ugyanis Pécsett már hétfőn meg is nyitja a kapuit az egyik ilyen „alcentrum”, ahol „az egyetem, a múzeum munkatársai, illetve helytörténészek szolgáltatják a szakmai hátteret”. „ A vidéki tényfeltárás azért is fontos, mert itt még vannak feldolgozatlan dokumentumok, és találhatók magántulajdonban is tárgyi emlékek” - mutatott rá az új igazgató.
Szita Szabolcs – aki meg van győződve arról, hogy a gaz nácik „mérgezett tejjel” gyilkolászták a cigány csecsemőket - „külföldi hasonló intézményekkel, így mások mellett a bécsi Wiesenthal Központtal, a washingtoni Holokauszt Múzeummal, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettel, valamint lengyel, francia, szlovák kutatóközpontokkal is szeretne szorosabb kapcsolatot kialakítani”. Többek közt azért is, mert „kiemelt feladatnak” tekintik, hogy megszerezzék a „külföldi emlékhelyekről a magyar áldozatok névlistáit, mert e tekintetben borzasztó késében vannak" - jelentette ki Szita Szabolcs.
Várható az is, hogy több vándorkiállításon hirdetik majd a holokausztos propagandát, így rövidesen Tatabányán és Dunaújvárosban fogják „tárlatokon” bemutatni az auschwitzi koncentrációs tábor mindennapjait. Sajnos az „Anna Frank kiállítást továbbra is napirenden tartják”, és „terveznek egy kiállítás-sorozatot az embermentő diplomatákról is”. De a legrémisztőbb az egészben, hogy az ifjúság hülyítését „kiemelt feladatuknak tekintik”, mi több, az „országos és nemzetközi tanárképzésbe is bekapcsolódnak”, melynek keretében „novemberben állami költségen vesz részt 25 tanár izraeli továbbképzésen”.
További kellemetlen hír, hogy új iskolai pályázatok kiírását tervezik a holokauszt magyarországi emléknapjára, „bevonják a digitális technikát a történelmi események feldolgozásába”, és „készülnek Raoul Wallenberg embermentő svéd diplomata születése 100. évfordulójának megünneplésére” is. Emléknappal fognak tisztelegni „a kényszermunkások és a munkaszolgálatosok emléke előtt is”, és „a keresztény embermentők kultuszának ébren tartását is célul tűzték ki”.
Lesznek továbbá konferenciák, melyeken felvonul majd az egész belterjes holokausztos bagázs, de „különböző kiadványokat” is megjelentetnek, és Szita fenyegetően kilátásba helyezte azt is, hogy az „új kutatási eredményeket igyekeznek majd beépíteni az iskolai tanmenetekbe”. Az új igazgató egyetlen reménykeltő megnyilatkozása az volt, hogy megígérte, hogy „a tárgyi, irati emlékek gyűjtését tovább folytatják”. Igaz ugyan, én még az „irati emlékek” szókapcsolatot sohasem hallottam, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy fel lehet majd tenni a kérdést az Emlékközpont igazgatójának és munkatársainak: ugyan mutassanak az eddig gyűjtött és a jövőben begyűjtendő „tárgyi és irati emlékek” között akár egyetlen egyet is, mely cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a németek egy előre eltervezett népirtó program keretében, gázkamrákban gyilkoltak meg több millió zsidót.
Perge Ottó

Címkék: holokamu

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Závodszki Zoltán üzente 12 éve

Gondolom ennek része ez az érettségi tétel is:

6. Ismertesse a magyarországi zsidókat érintő törvényeket és rendeleteket 1920-1944 között, valamint a magyarországi holocaust történelmi körülményeit és sajátosságait!
 4TK/15: 79; 17: 84-87; 23-24: 110, 116-117; 26-27: 123-126, 129; 31-32: 151-152, 155, 158-159
Kronológia:
• 1920: numerus clausus (zárt szám).
• Első zsidótörvény (Imrédy alatt fogadták el; 1938): vallási alapon határozza meg, hogy ki zsidó; a sajtó, a színház, a film területén 1949 végéig, a kereskedelemben és az iparban 5 év alatt 20%-ra kellett leszorítani a zsidók arányát.
• Második zsidótörvény (Teleki idején fogadták el; 1939): harmadíziglen kell igazolni, hogy valaki zsidó vagy sem, szabadfoglalkozású pályákon: max. 6%, ipar, kereskedelem: max. 12%, a zsidó finánctőkére is csapást akart mérni.
• 1941 végén elfogadták a harmadik zsidótörvényt, megteltek az internálótáborok és megkezdték a munkaszolgálatos egységek szervezését. A zsidó – ’nem zsidó’ házasságot és nemi kapcsolatot is megtiltja; fajgyalázásnak titulálja.
• 1943 ’IV’. Földjük sem lehet.

Mindez történik 1920 és 1944 között csonka Magyarország területén, de hatással van a magyarlakta területek összességére is; fontos az 1938-as megnagyobbított Magyarország is.
A Tanácsköztársaság „dicsőséges 131 nap”-ja után (1919. március 21.-július 31.) erős zsidóellenes hangulat uralkodott az országban köszönhetően a vörös terror ésszerűtlen intézkedéseinek. 1919. május-júniusában a „monitor-lázadás” és a paraszt felkelések vetítették előre a későbbi választ a szélsőbal csapásra.
Az 1920-as békeszerződések után Teleki Pált kérte fel Horthy Miklós kormányalakításra. Az új kormány első intézkedései között szerepelt egy, az értelmiségi túlképzés csökkentését célzó törvény, a numerus clausus, amibe a nemzetgyűlés jobb- és szélsőjobboldali kisebbsége nemzetiségi megszorításokat erőszakolt. A törvény előírta, hogy a felsőoktatási intézményekbe az országban élő „népfajok és nemzetségek” országos arányszámuknak megfelelően kerüljenek felvételre. Ez a törvény mindenekelőtt a zsidó származású magyarokat juttatta hátrányos helyzetbe: célja a zsidók visszaszorítása a magyar értelmiségi rétegből a Szegedi gondolat jegyében. Az elkövetkező évek a Bethleni konszolidáció jegyében teltek: a magyarországi általános igény a politikában az I. világháború után elvesztett területek visszaszerzése volt. Az 1929-1932-es világválság munkanélküliséget és elégedetlenséget szült, aminek hatására tovább folytatódott az I. világháború után kezdődött jobbratolódás, de az erős középosztálynak köszönhetően nem fordul át se szélsőjobba, se szélsőbalba.
Az 1930-as évekre Magyarország kényszerpályára került: a revíziót csak az antant ellenében Németországgal és Olaszországgal szövetkezve lehet megvalósítani. Magyarországra mégsem jellemző a német „zsidóellenesség”; még 1944-ben is Judapestnek hívták Budapestet.
Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt (1936. október – 1938. május) Németország fokozódó nyomásának ellensúlyozására kísérletet tettek a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére. A magyar-német kapcsolatok romlása a kisantantot tárgyalásokra ösztökélte, de megoldás nem születhetett az érdekek összeférhetetlensége miatt. A miniszterelnök a szélsőjobboldal megosztására törekvő politikája buktatta meg, amikor Hubay Kálmánnal egyezséget kötött.
A miniszterelnök-váltás idején tárgyalta a parlament az első zsidótörvényt, amit már Imrédy Béla alatt – sokak tiltakozása ellenére – szavaztak meg (1938). A törvény célja – csakúgy, mint előbb a numerus claususé – is az volt, hogy a zsidók tűnjenek el a magyar gazdasági életből. Az orvosi, mérnöki, ügyvédi kamarákban nem haladhatták meg a zsidók a 20 %-ot. Ennek ellenére a kamarán kívül maradt zsidóság nem halt éhen köszönhetően a szakmai szolidaritásnak: név által átruháztak a munkákat.
Ezt követte a felsőházi törvény módosítása: a zsidó vallás megtűrt vallássá minősült át, ezért a két főrabbi kikerült a felsőházból. Miután a parlament a miniszterelnök házszabály-módosítási kísérletét leszavazta, Imrédy lemondott. Teleki kérésére azonban Horthy még egyszer bizalmat adott neki, de az újraválasztott miniszterelnök nem tanult hibáiból. Imrédy csupán hatalma megerősítésére törekedett szervezeti úton. Közben pedig a nyilasmozgalom egyre féktelenebbé vált: 1939 februárjában robbantásos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagóga ellen. Imrédy helyzete tarthatatlanná vált, ezért zsidó dédszülőjére hivatkozva lemondatták a németbarát politikust. Teleki Pál feladatának tekintette az előretörő szélsőséges erők visszaszorítását és a békés revízió folytatását.
1939 májusában elfogadta a parlament a még Imrédy által beterjesztett második zsidótörvényt, amely faji alapon különböztette meg a zsidóknak minősülőket. Ez a törvény már az állami és köztisztviselőket is sújtotta. A nagyhatalmak közti feszültség növekedését Magyarországon az egyre erőteljesebb német és szélsőjobboldali nyomás jelezte.
A harmadik zsidótörvény Bárdossy miniszterelnöksége alatt született 1941 augusztusában, ami megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot. 1941-ben 20 ezer zsidót deportáltak galíciai hadműveleti területekre. Bárdossy németbarát politikája után Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek, hogy lazítson a Németországhoz fűző kötelékeken, és kapcsolatot teremtsen a szövetséges hatalmakkal. 1942 októberében Berlin azt követelte, hogy Magyarországon távolítsák el a zsidókat a gazdasági és kulturális életből; tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését, és kezdjék meg munkatáborba szállításukat, hiszen a környező országokban (Szlovákia, Románia, Horvátország) mindez már megtörtént, és ezekből az országokból mintegy 100 ezer zsidó menekült már hazánkba. A kormány visszautasította a követeléseket.
Hitler nyomására Horthy menesztette Kállay-t és kinevezte az új, németbarát kormányt Sztójay Döme miniszterelnökségével. 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, letartóztatták a baloldali és ellenzéki politikusokat; feloszlatták a kisgazdapártot, a szociáldemokrata pártot, betiltották a baloldali és demokratikus lapokat.
Áprilisban megkezdték a zsidóknak minősítettek gettókba gyűjtését, május-júniusban pedig német koncentrációs táborokba hurcolták a vidéki zsidóságot. 1944. június végéig Magyarország területéről több mint félmillió magyar zsidót hurcoltak el német koncentrációs táborokba. Budapest több mint 200 ezer zsidó lakosának elhurcolását azonban Horthy megakadályozta. Horthy aktívan visszatérve a politikai életbe Sztójayt leváltotta, és Lakatos Gézát nevezte ki helyére. Előbb Szovjet segítséggel próbált kilépni a háborúból, majd katonai vonalon szervezte meg a kiugrást. 1944. október 15-én bejelentette a kiugrást, arra azonban nem számított, hogy a németbarát és nyilas tisztek oly mértékben vannak jelen mindenütt, hogy tervét meghiusíthatják. Október 16-án kicsikarták proklamációja visszavonását, és Szálasi Ferenc kormányfővé történő kinevezését. Az ország középső és nyugati részén ezzel kezdetét vette a nyilas rémuralom. Hadszíntérré vált az ország, és megsemmisült a nemzeti vagyon 40%-a. A főváros gettóba kényszerített több mint 200 ezres zsidóságának közel felét elpusztították. Egy részük a Duna-parti gyilkosságok áldozata lett, másokat gyalogmenetben indítottak az ausztriai és németországi táborokba. E halálmenetek során vesztették életét Radnóti Miklós, Sárközi György és Szerb Antal is.
Összességében a háború alatti országterületről több mint 550 ezer, a trianoni országterületekről közel 300 ezer zsidónak minősített magyar állampolgárt pusztítottak el a nácik és a nyilasok.
Vázlat:
• 1919 után a belpolitika főbb irányzatai:
o Tanácsköztársaság: a kommunista párt jelentős része zsidó politikus.
o a trianoni területelcsatolás és a kommunista kormány tevékenysége az egész nemzetből zsidó-ellenes hangulatot vált ki
o keresztény nemzeti kurzus: a belpolitika fő irányzata; ehhez kapcsolódóan revizionizmus, és irredentizmus.
• Németország felé elkötelezettség
o Németországban a zsidók nem megbízhatóknem dolgozhatnak
o vannak kivételek (Richter Gedeon; Weiß Manfréd): a német revíziót teljes német tőkével akarja Hitler megvalósítani: célja a Nagynémet egység létrehozása.
• zsidókat érintő törvények:
o numerus clausus és a zsidó-törvények
• 1944 – német megszállásszuveneritás elvesztése
o megjelölés
o javak beszolgáltatása
o munkaszolgálat, deportáció, gettó
• zsidómentés
o a katolikus püspöki kar elítélő levele
o Raoul Wallenberg, Joó Sándor

Háttér:
Magyarország társadalmának 5%-a volt izraelita; akik a gazdaságban foglaltak el fontos pozíciókat. A pénztőkések gazdasági és politikai hatalmát a szélsőjobboldal előretörése és a zsidótörvények így egyre jobban megtépázták. A jórészt zsidó származású nagytőkések gazdasági érdekeltségeiket 1944-ig még megőrizték, de a gazdaság irányítását át kellett engedniük a „keresztény középosztály” képviselőinek.
Magyarország politikai irányzatai közül az urbánusok és a nyilasok álltak közel az antiszemitizmushoz.
Az urbánusok részben szociáldemokrata, részint polgári gyökerekkel rendelkeztek. Kifogásolták a népiek korszerűsítési elképzeléseit; a nemzeti eszmények ápolásában pedig mindenek előtt a szélsőséges nacionalizmus és antiszemitizmus lehetőségét látták.
A nyilasok, vagy nemzetszocialisták a világválság idején jelentek meg Magyarországon. Több apró, náci mintára szerveződő csoportból tömörültek össze 1935 után Szálasi Ferenc köré, aki 1935-ben megalapította a Nemzet Akaratának Pártját. Szálasinak soha nem sikerült igazi egységet teremtenie, szerveződését 1938-ban háromévi fegyházzal „értékelték”. Ekkor Hubay Kálmán kezébe került a mozgalom irányítása, aki az 1939-es választásokon sikerre vitte a Nyilaskeresztes Pártot: megszerezte a képviselői helyek 19%-át.
Munkaszolgálat: fizetést kapnak érte, nem csak háborús időben kell. Régen köztörvényes bűnözőknek vagy azoknak, akik megtagadják a háborús szolgálatot. Később kommunistáknak, szociáldemokrata-vezetőknek, zsidóknak.
Revizionizmus: általánosan: mozgalom, irányzat valamely döntés felülvizsgálatára. Rokon a restaurációval. Magyarországon az I. világháború után törekvés a trianoni határok felülvizsgálata: nem mondanak le a határon túli magyarokról, és az 1920-as területekről. Londonban ellenzéki csoportosulás támogatja a magyarországi revizionizmust. A bécsi döntések is a revizionizmus megvalósítását támogatták.
Gettó: zsidótelep.
Monitor-lázadás: nevét a monitor nevű gyorsmozgású hadihajótípusról kapta. A lázadásban ugyanis két őrnaszád és egy monitor hajó is részt vett: egy laktanyát kezdtek el bombázni. A júniusban történő felkelés innen kapta nevét.
Szegedi gondolat: fajvédők: célja a keresztény nemzeti kurzus állandósítása. A tanácsköztársaság leverése után politikai hegemónia megszerzése Horthy vezetésével. „Szegedi”: Horthy itt szervezte meg, és innen irányította tiszti különítményét.
Keresztény nemzeti kurzus: a magyarság erősítésére. Keresztény = nem zsidó; nemzeti = magyar kultúra mellett.
Irredentizmus: visszaállítani mindazt a területi egységet, ami Magyarországnak volt. A magyarországi revizionista törekvések gyűjtő politikai irányzata az I. világháború után. A Kis-antant megpróbálja derékba törni ezeket a törekvéseket.
Bethleni konszolidáció: 1921-ben Gróf Bethlen István lett a miniszterelnök 10 évre: elkötelezett jobboldali keresztény politikus. A bethleni konszolidációt (helyrehozatal) 1927-ig ’számítjuk’, és legfőbb tevékenysége a gazdaság, társadalom, infrastruktúra ’helyreállítása’, illetve Trianon felülvizsgálata, a revizionizmus.
Holocaust: eredetileg: tűzben elégő áldozat. Később: zsidók megsemmisítése.
Raoul Wallenberg: svéd diplomata. A nyilas rémuralom alatt a zsidókon védlevelek és útlevelek hamisításával segített.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu