1944. június 6-án szálltak partra a szövetséges haderők a franciaországi Normandiában. Ez a támadás nyitotta meg a második frontot (Olaszországban a szövetségesek megrekedtek). Az invázió után egy évvel Berlinben ért véget a II. világháború Európában. A partraszállást azóta a világ a demokrácia és a szabadság első győzelmének értékeli, és a náci Németország végső pusztulásának a kezdetét látja benne. De mit is hordozott magával ez a nagy "győzelem"?

Roosevelt és Churchill "feltétel nélküli megadás" politikájának köszönhetően Németországot csakis erővel lehetett térdre kényszeríteni, ami óhatatlanul magával hordozta a háború elhúzódását és a sok millió ártatlan civil halálát. De mi volt az oka, hogy a szövetségesek partra szálltak Normandiában?

Sztálin az Egyesült Államok belépésével és a három "nagy" csatasorba állásával a Harmadik Birodalom ellen, követelte, hogy nyissák meg Európában a második frontot, ezzel is csökkentve a nyomást a keletről Berlin felé előre nyomuló Vörös Hadsereg számára. A szövetségesek Hitler szövetségesét Mussolini Olaszországát akarták kiiktatni, ezzel délről térdre kényszerítve Németországot. Azonban az olasz terepviszonyok és a kiváló német védekezés csiga lassúvá tette az előrenyomulást és Olaszország megszállása egészen Berlin bevételéig elhúzodott. A szövetségeseknek tehát új terv kellett.

Hosszas tervezés után végül a franciaországi Normandiára esett a választás. A történelem legnagyobb partraszállásának azonban nem csak katonai, hanem számos politikai okai is voltak. Formálisan az Egyesült Államok - Egyesült Királyság páros sosem volt szövetségese a Sztálini Szovjetuniónak. Nem is bíztak meg soha "Joe bácsiban". Sztálin jól tudta, hogy mivel a háború neki kedvez, a kapitalista szövetségesek utána egyből a Szovjetunió ellen fordulnak. Sztálin terve az volt, hogy ütköző zónát hozzon létre a Szovjetunió és a nyugat között. Kelet-Európában sorra szállta meg a kisebb legyengült államokat.

A nyugati szövetségesek azonban nem kívánták tétlenül nézni, hogy a bolsevik horda az egész kontinenst maga alá gyűri (hogy lett e volna elég erő és erőforrás a Vörös Hadseregben, hogy egészen az Atlanti-óceán partjáig nyomuljanak előre, máig vita kérdése). A kapitalista szövetségesek terve tehát az volt, ha Olaszországon keresztül nem tudják gyorsan megelőzni az oroszokat, akkor mentik a menthetőt. A második front (bár technikailag harmadik) megnyitásával olyan területek kerültek szövetséges befolyás alá, mint Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország nyugati ipari területe, valamint Ausztria. Ezen felül elzárták az utat, hogy az oroszok megszállják Dániát és Norvégiát.

A későbbi Európa térképen jól látszik, hogy sem Rooseveltnek sem Churchillnek nem volt szándéka lemondani ezekről az országokról. Mint ismeretes, később Churchill személyesen találkozott Sztálinnal, ahol egy listán megegyeztek, hogy mely országok kerülnek a szovjet érdekszféra befolyása alá, köztük Magyarország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország. Jugoszlávia és Görögország maga dönthetett a sorsáról. Előbbi Tito vezetésével szocialista állam lett (bár később Tito kiszállt a szovjet-zónából és önálló útra tért) míg Görögországban négyéves véres polgárháború következtében a kapitalista világrendhez sorolta magát.

A háború végeztével Németországot kettészakították, majd 50 évre vasfüggöny ereszkedett a kontinensre (Churchill szavai), több millió ártatlan embert mészároltak le a kommunisták és a két szuperhatalom döntött a világ sorsáról egészen 1991-ig a Szovjetunió széthullásáig. Ezen felül közel fél tucat fegyveres konfliktus tört ki a világban, hogy melyik szuperhatalomnak legyen még nagyobb hatalma. A nukleáris arzenálok pedig a mai napig rettegésben tartják a világot. A demokrácia és a szabadság szimbóluma Normandia tehát elhozta számunkra azt a hőn áhított vágyat, miszerint minden internacionalista eszme jegyében milliókat lehet gyilkolni, és semmi sem drága, amíg a világ élvezi a négyévenkénti szavazás előnyeit. Ez tehát a Normandiai partraszállás öröksége. 

Csengeri Áron - Kitartás.net