Késsel megszurkált bevándorlók, agyonlőtt bírák, a szláv faj érdekeit hirdető "neonácik" mutatják, hogy erőre kapott az idegengyűlölet (de nevezhetjük inkább önvédelemnek is - a szerk.) Oroszországban. Decemberben látványos tüntetésekhez vezetett egy focidrukker meggyilkolása és az ügy bizonytalan kezelése. Orosz jogvédők szerint az állam sokáig táplálta a rasszizmust, hogy erősítse a nemzeti összetartást a Szovjetunió széthullása után, de ma már nem tud mit kezdeni az elszabadult indulatokkal.

"Mindig is hazafi voltam. Azt gondolom, hogy a faj érdeke előbbre való, mint a kormány érdeke" - mondta a 23 éves, kopaszra borotvált orosz fiatalember, Jevgenyij Valjaev, az egyik nagy orosz radikális nacionalista csoport, a Russzkij Obraz vezetője. "Szerintünk a kormánynak a faj érdekében kell dolgoznia, és ahhoz, hogy a most megindult görgeteg lecsillapodjon, az embereknek látniuk kell, hogy a tüntetésük meghallgatásra talált."

Valjaev azután nyilatkozta mindezt a brit Guardian riporterének, hogy december elején több véres radikális tüntetés söpört végig Moszkván. December 13-án a Manyezsnaja téren tartott neonáci tüntetés után két közép-ázsiai bevándorlót megöltek, legalább húsz másik járókelőt pedig brutálisan összevertek és összeszurkáltak, mert valamilyen etnikai kisebbséghez tartozónak nézték őket. A mintegy 5000 felvonuló összecsapott a rohamrendőrökkel is, csatatérré változtatva Moszkva központját.

Két nappal később egy újabb tüntetésen a kivezényelt rohamrendőrök 1000 embert tartóztattak le, hogy megelőzzék a radikálisok és a bevándorlók közötti utcai háború kitörését. A "neonácik" mindkét tüntetésen idegenellenes jelszavakat kiabáltak, azt skandálták, hogy "Oroszország az oroszoké", és a külföldi lapok képeinek tanúsága szerint a helyszínt végül mindkét alkalommal véresre vert ázsiaiak, valamint vérző orrú orosz fiatalok hagyták el.

Moszkvában a Guardian szerint a Szovjetunió bukása óta nem voltak olyan durva rasszista zavargások, mint most, az évek óta megtűrt fajgyűlölet elemi erővel tört ki a brit lap szerint a felháborodott futballhuligánokból és a szélsőséges fiatalokból. A radikálisok azt állítják, hogy a közép-ázsiai és kaukázusi országok főként muszlim vallású bevándorlói által elkövetett bűncselekmények váltották ki az erőszakot.

Egy gyilkosság hullámai

A decemberi erőszakos tüntetések azután kezdődtek, hogy december 6-án Moszkvában lelőtték a Szpartak Moszkva focicsapat egyik szurkolóját, a 28 éves Jegor Szviridovot. Az orosz fiatalember a Szpartak nem hivatalos szurkolói klubjának, a Fratriának a tagja volt, egy észak-kaukázusi bevándorlókból álló csoporttal került összetűzésbe, majd a gyanú szerint az egyik bevándorló verekedés közben agyonlőtte. A gyilkosság után a szurkolói klub tagjai több radikális nacionalista szervezettel együtt kezdtek tüntetéseket szervezni, a Ria Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint azért, mert úgy érezték, hogy a rendőrség nem tett meg mindent a gyilkosság kivizsgálása érdekében.

A szurkolói klub vezetése utólag igyekezett elzárkózni a véres zavargásoktól, a demonstráció szervezésében segédkező neonáci vezető, Jevgenyij Valjaev azonban nem kertelt: "[A meggyilkolt Szviridov] fociszurkoló volt és orosz. Fel sem merült, hogy nem állunk ki érte" - mondta. "Ez nem egy haláleset, ez a feszültség évek óta gyülemlik. A tüntetés a kisebbségi banditák ellen szólt" - tette hozzá.

"A Moszkvába özönlő nem szláv bevándorlók nem csak a Szpartak ultráinak a szemét szúrják, az egész moszkvai fiatalságnak és más városok fiataljainak sem tetszenek" - nyilatkozta Ivan Kuznyecov, az Össz-oroszországi Futballrajongók Szövetségének szóvivője is. Szerinte a fiataloknak főleg azokkal az erőszakos férfiakkal van problémájuk, akik Csecsenföldről, Dagesztánból és a többi olyan határ menti orosz tagköztársaságból jönnek, amelyek ugyan az Orosz Föderáció részei, de kulturálisan nem integrálódtak. Az ilyen kisebbségiekre már a fiatalabb gyerekek is gyűlölködéssel néznek Kuznyecov szerint. "Azok az iskolás gyerekek és egyetemista hallgatók, akik a bartnőiket féltik, rendszeresen ütköznek meg az agresszív kaukázusi fiatalokkal" - mondta Kuznyecov a Guardiannak.

A decemberi zavargások után Dimitrij Medvegyev államfő ugyan közölte, hogy a bűnösöket bíróság elé állítják, végül mégis 24 órán belül elengedték az összes tüntetőt, akit a helyszínen tartóztattak le a rendőrök. A Ria Novosztyi szerint később négy embert tartóztattak le és gyanúsítottak meg a zavargásért és gyilkosságért, de Dimitrij Medvegyev a rasszista erőszak kirobbanásáért nem őket, hanem a meggyilkolt Szviridov ügyében eljáró nyomozókat hibáztatta, mert elengedték a kaukázusi gyanúsítottakat. Az elnök az ügyet azzal próbálta elsimítani, hogy felszólította a rendőrséget és az ügyészséget, hogy tegyenek meg mindent Szviridov gyilkosainak kézre kerítéséért - írja az orosz hírügynökség.

Megtűrt rasszizmus

Bár a decemberihez hasonló tömegdemonstrációra régóta nem volt példa, az etnikai feszültség több erőszakos bűncselekmény formájában az elmúlt években is jelen volt Oroszországban - derül ki az orosz Szova elemző központ adataiból. A rasszizmussal, idegengyűlölettel és szélsőségesekkel foglalkozó Szova intézet szerint 2009-ben legalább 60 embert öltek meg és 306 személyt sebesítettek meg rasszista indíttatásból elkövetett támadások során. Egy másik intézet, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) által támogatott Kelet-európai Megfigyelő Központ 80 áldozatról és 411 sérültről tud, az áldozatok többsége közép-ázsiai, a Kaukázusból származó vagy afrikai bevándorló, a támadók pedig a leggyakrabban futballhuligánok.

A focidrukkerek között a rasszizmus olyan mértékben van jelen, hogy az már a 2018-ban Oroszországban rendezendő labdarúgó-világbajnokságra is rossz fényt vethet. Rafal Pankowski, a Kelet-Európai Megfigyelő Központ igazgatója szerint az orosz labdarúgó-szövetség és az orosz hatóságok egyáltalán nem törődnek a rasszista megnyilvánulásokkal: "A náci szlogenek teljesen megszokottak az orosz stadionokban, a meccseket gyakran félbeszakítják a fekete játékosokra szórt rasszista szidalmak" - mondta a Guardiannak. Novemberben a Bajnokok Ligája egyik meccse is botrányba fulladt, mert a Szpartak Moszkva szurkolói úgynevezett "majomrigmusokkal" becsmérelték az Olympique Marseille csapatának egyik afrikai játékosát.

"A moszkvai utcákat rasszista graffitik borítják, a nagyobb könyvesboltok pedig nyíltan árulnak rasszista irodalmat" - állítja Pankowski, aki szerint az orosz hatóságok rendre figyelmen kívül hagyják vagy letagadják a problémát, amikor szembesítik őket azzal. Az igazgató szerint Moszkvában ezért magas a gyűlölet-bűncselekmények száma. Ezt támasztja alá egy angol nyelvű moszkvai keresztény gyülekezet 2009-es felmérése is, amely szerint a városban élő feketék közel 60 százalékát érte már rasszista indokkal elkövetett fizikai bántalmazás, és 80 százalékukat szidalmazták szóban. A rasszista támadások kifejezetten kegyetlen formákat öltenek: egy a BBC által megszólaltatott nigériai férfit például rendszeresen szúrtak hátba késsel, egy másik férfit pedig megpróbáltak megskalpolni a rátámadó neonácik.

Gyilkoló tinédzserek

Az orosz hatóságok több kísérletet tettek az elmúlt években a szélsőséges erőszak letörésére. Galina Kozevnyikova, a Szova intézet igazgatóhelyettese egy májusi tanulmányában azt írta, hogy a rasszista bűncselekmények magas száma 2009 őszén az előző évi felére csökkent, kétségtelenül a moszkvai hatóságok tevékenységének köszönhetően. "[2009] őszén született a legtöbb elmarasztaló ítélet jobboldali radikálisok ellen szinte minden elképzelhető típusú ügyben" - írja Kozevnyikova. A bíróságok sok radikális fiatalt találtak bűnösnek erőszakos bűncselekményekért, ideológiai alapú vandalizmusért, és idegengyűlölethez kötődő, szélsőséges tevékenyégekre való felhívásokért is. "Az ügyek mindegyikében megfigyelhető, hogy a bűncselekmények besorolása és a bírói ítéletek helyénvalósága sokat fejlődött" - olvasható a tanulmányban.

Az igazságszolgáltatásnak azonban néhány nehezen leküzdhető akadállyal is szembe kell néznie. Sok rasszista támadó és gyilkos még nincs 18 éves. Az elmúlt két év nagyobb visszhangot kapó ügyei közül több olyan is volt, ahol a bíróság nem szabhatott ki életfogytig tartó börtönbüntetést a bűnösök fiatal életkora miatt. A BBC szerint a 18 éven aluli bűnözőket az orosz törvények szerint maximum 9 év börtönre lehet ítélni.

2009 szeptemberében tíz rasszista tinédzser, köztük egy 17 éves lány kapott 8 és 10 év közötti börtönbüntetést, amiért megöltek egy 18 éves kirgiz fiút, és kínai, kirgiz, üzbég embereket támadtak meg Moszkva utcáin. Egy évvel korábban egy másik szkinhed csoport tagjait 18 külföldi meggyilkolásáért ítélték el, idén februárban pedig a magukat Fehér Farkasoknak nevező csoport tagjai kerültek börtönbe. Ez a neonáci csapat szintén jórész tinédzserekből állt, a bíróság szerint legalább 11 embert öltek meg, és több brutális támadást is elkövettek, amelyekről videókat is feltöltöttek az internetre. A támadások oka sokszor annyi volt, hogy az áldozatok nem tűntek szláv etnikumúnak, vagy akcentussal beszélték az orosz nyelvet - írta róluk akkor a BBC.

A fajvédők megbüntetése nem csak fiatal koruk miatt nehéz, hanem a társaik által elkövetett bosszútámadások miatt is. A "Fehér Farkasokat" elítélő bírót, Eduard Csuvasovot idén áprilisban feltehetően egy profi bérgyilkos lőtte le a saját háza előtt, egy héttel azután, hogy egy másik rasszista ügyben is kemény ítéletet hozott. 2009-ben Sztanyiszlav Markelov szkinhedügyekkel foglalkozó ügyvédet agyonlőtték Moszkvában, 2004-ben pedig egy szélsőjobboldali csoportokkal foglalkozó szakértőt öltek meg - sorolja a BBC. A neonáci csoportok a társaik elleni tárgyalások alatt többször figyelmeztettek, hogy tovább folytatják a hatóságok elleni támadásokat, amíg a számukra elfogadhatatlan bevándorlási hullám le nem áll.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a moszkvai rendőrök többsége a csecsenföldi háborúk idején a Kaukázusban harcolt a lázadók ellen - írja a Guardian. A rasszista zavargások idején a lap szerint a rendőrség tulajdonképpen igyekezett kerülni a kemény fellépést, sőt, több rendőr együtt is érzett az idegengyűlölő tüntetőkkel.

A "kiszabadult dzsinn"

A Guardian szerint a nacionalista érzelmeket maga a kormányzat fűtötte a Szovjetunió széthullása után, mivel nem volt más mód a szocializmus utáni ideológiai vákuum kitöltésére. A 2008-ban kibontakozott gazdasági válság óta pedig a kormánytisztviselők hatványozottan rájátszottak a bevándorlók elleni populista félelmekre, Szergej Szobjanyin, Moszkva két hónapja beiktatott új polgármestere például programját a migráns munkások számának csökkentésére hegyezte ki. "A kormánynak fogalma sincs, hogy mit kellene tennie most, miután kiengedte a dzsinnt a palackból" - mondta a brit lapnak Galina Kozevnyikova, a Szova intézet igazgatóhelyettese.

Vlagyimir Putyin miniszterelnök hétfőn egy állami tanácskozáson a határozott szovjet kisebbségpolitikát méltatta. A Ria Novosztyit idéző kínai Global Times napilap szerint a miniszterelnök azt mondta: "A szovjet hatóságok képesek voltak olyan koncepció szerint működni, amely az etnikai különbségek fölött áll." A miniszterelnök emiatt össze is különbözött Dimitrij Medvegyev államfővel, aki szerint Oroszország nem térhet vissza a szovjet kisebbségpolitikához, ahol az állam egy ideológia alapján működött.

A "szélsőségesek" az elmúlt években erőteljes szervezet- és pártépítésbe kezdtek. A Szova tanulmányai szerint három új radikális csoport jött létre a szintén újraéledő "veterán" nacionalista pártok mellett, és ezek sokkal látványosabban léptek be a közéletbe, mint elődjeik. A Russzkij Obraz mellett a Szláv Unió (SS) és az Illegális Bevándorlás Elleni Mozgalom (DPNI) szerzett érzékelhető támogatottságot egy év alatt. A radikális mozgalmak által 2009-ben rendezett "Orosz Menetelést" Oroszország 12 régiójában tartották meg. A DPNI honlapján ugyanazok az "idegengyűlölő" szlogenek és célkitűzések jelennek meg, mint amiket a moszkvai futballhuligánok hirdetnek: a kaukázusi és belső-ázsiai határok megerősítését, a külföldiek tartózkodási feltételeinek szigorítását és a "szervezett kisebbségi bűnözés" elleni bűnügyi program kidolgozását követelik.

(Origo)