Adolf Raskin  1900-ban Kölnben született. Egyetemistaként zenetudományi, művészettörténeti és germanisztikai előadásokat éppúgy hallgatott, mint filozófiai s pszichológiai szemesztereket. Színháztudományi ismereteit a húszas évek weimari köztársaságában aztán kritikusként, újságíróként kamatoztatta. 1924-től a gazdasági világválság kirobbanásáig a Saarbrücker Zeitung szerkesztőjeként dolgozott. Majd 1933-ig Essenben a tartományi újság kultúrpolitikai rovatvezetője lett.

A tehetséges ifjú felismerte a rádiózásban rejlő lehetőséget,  hamarosan a kölni Westdeutsche Rundfunk szórakoztató - zenei, irodalmi stb. - programjáért felelt.   Raskin tehetségére felfigyelt Berlin gauleitere, Joseph Goebbels is. A propagandaminiszter a Majna menti Frankfurtban osztott szerepet a tehetséges, felkapaszkodni vágyó fiatalemberre. 1935 tavaszától a Saar-vidéki birodalmi rádióadó megszervezése lett Raskin fő feladata. Később a saarbrückeni birodalmi adások első intendánsa lett.

 A propagandista szerteágazó feladatköréhez tartozott a külföldre irányuló birodalmi rádióadások ügye, a német rövidhullámú program intendánsi munkája és az akkor még gyermekcipőben járó televíziózás témaköre.

Goebbels egy ínyenceknek való titkos megbízással is meglepte: neki kellett felügyelnie a francia és az angol hallgatóknak sugárzott, úgynevezett Clandestine-Sendert. 

Irányításával az öreg kontinensen belül és kívül tizenkét nyelven jutott el a nemzetiszocialista propaganda Afrikába, Ázsiába, továbbá Amerika északi és déli felébe a harmincas évek végén. Zeesenben volt a külföldi adások titkos központja. A célországok eltérő időzónái miatt éjjel-nappal sürgés-forgás volt a Berlintől délre fekvő stúdiócentrumban. A „Radio Zeesen" - ellentétben a harmadik birodalom belföldi adóival - nem a propagandaminisztériumhoz tartozott, hanem a külügyhöz. Raskinnak és munkatársainak Kurt-Georg Kiesinger (később az NSZK harmadik kancellárja) volt az összekötő tisztjük Ribbentrop Külügyi Hivatalával.

A külföldre irányuló zeeseni német adások közül az egyik legismertebb a   Radio Humanité volt, amely 1939 decemberétől 1940 nyaráig, a franciaországi fegyverszünet aláírásáig üzemelt. A szakemberek hetven esztendő múltán is a pszichológiai hadviselés magasiskolájaként emlegetik Raskin francia nyelvű programját. A tankok és a repülőgépek mellett a rádió volt tán  legfontosabb fegyver a „furcsa háború" hónapjaiban.

Az ultramodern propagandaeszköz, a televízió kifejlesztésére korai halála miatt nem maradt ideje Raskinnak. A szervezési és programkérdések felelőse 1940 novemberében Magyarországra és a Balkánra repülve életét vesztette Szászország fölött egy légiszerencsétlenségben. A Deutsche Wochen-schau (Német Heti Híradó) is beszámolt dr. Adolf Raskin berlini gyászszertartásáról a Haus der Rundfunksban. Személyében az egyik legtehetségesebb propagandistáját vesztette el a III. Birodalom.

(168 tóra nyomán)