Alább olvasható a Szoljon.hu riportja, mely
művészi alkotás abból a szempontból, hogy végig a cigányokról szól,
mégsem írják le egyetlen egyszer sem, kikről van szó...
Itt is, ott is feltűnnek a hosszú földúton
emberek, babakocsival, biciklivel, gyalogosan. Bár a kép idilli,
Cibakháza e részéből sokan inkább menekülnének.
„Máma este buli van...” – a kopott ház udvarán
álló hangfalból Bódi Csabi nótája száll messzire. A Bátorszőlő III-as
dűlőjében vidám az élet, az utcán nyolcfős társaság beszélget a porban,
nagyokat nevetve.
– Megérkeztünk! – állítja le az autót Savella
Mihály polgárőr, aki több mint egy évtizede járja ezt a környéket, és
minden bugyrát ismeri. Zavartan pillantunk körül: ide jöttünk?! A gazos
portán csak egy gázcsonk áll ki magányosan a földből.
– Jól nézzen szét, itt pár hónapja még egy ház
volt. Aztán valaki elvitte az első cserepet, majd mások az összes
többit. Szinte nyomtalanul tűnnek el az épületek… – ingatja a fejét
Mihály.
– Jöjjenek, menjünk tovább!
Mihály 2001 óta több mint ezer fotót készített,
hogy megörökítse az utókornak Cibakháza egykor virágzó településrészének
hanyatlását. Valaha a Bátorszőlő a környék éléskamrája volt, a jó
minőségű homokos talajon szépen termett a gabona, a zöldség és a
gyümölcs. Portáikat gondosan ápolták a helyiek, akik közül nem egy tűnt
ki tehetségével, tudásával.
A cibakiak összetartó, de nyitott „világába” aztán
a kilencvenes években nyírségi családok csöppentek. A kisvárdai,
mátészalkai, nyíradonyi emberek úgy gondolták, az Alföldön könnyebb az
élet, a szociális ellátások is kedvezőbbek, mint otthon. A bátorszőlői
mindennapok ekkortól vettek fordulatot.
– Ez itt Szlávik Csabáék otthona – érkezünk meg
egy egyszerű házhoz a polgárőrrel. A házaspár az udvaron pakolászik.
Hová készülnek?
– Költözünk, elég volt! – közli röviden a házigazda.
– Négy éve jöttünk ide gazdálkodni Martfűről. A
hétezer négyzetméteren zöldséget, gyümölcsöt termeltünk, állatokat
tartottunk. De érkezésünk után hamar rájöttünk, ez egy reménytelen
vállalkozás, itt mindennek lába kél, ha nem figyelünk. Amikor tavaly tíz
libámat ellopták, a többinek meg macsetével megvagdosták a hátát,
kezdett betelni a pohár.
– Ma reggel hatalmas robajra ébredtünk – veszi át a szót a feleség, Lukács Andrea.
– A szomszéd ház fala dőlt a portánkra, azé a
házé, ahová hamarosan egy család akar költözni. Nagy volt az utóbbi
időben a jövés-menés, legutoljára hét gyermek lakott itt a szüleivel, de
volt, hogy huszonöten éltek a szomszéd épületben. Mi már nem fogjuk
megvárni az új lakókat, megyünk. Amit tudunk, visszük magunkkal. Ami
marad, az egy héten belül eltűnik. Igen, a házunk is.
Csabáéknak kevés lehetőségük van arra, hogy
ingatlanjukat eladják, a kereslet e porták iránt csaknem nulla. Szinte
egyedüli vásárló mostanában az önkormányzat.
– Pedig nagyon jó minőségű barna homok van
errefelé – mondja Hegyes Zoltán polgármester, hozzátéve, valóban vett az
önkormányzat néhány telket, házat a Bátorszőlőben és az Újszőlőben is.
– Ha egy család azon gondolkodik, elköltözzön-e a
környékről, mi bizonyos esetekben megkönnyítjük a döntésüket: ha meg
tudunk velük egyezni, megvesszük 500–800 ezer forintért a portájukat.
Ahová aztán meggyfákat telepítünk, tisztán tartjuk a területet.
Nemsokára kiderül, a tavaly elültetett gyümölcsfák megmaradnak-e, ha
igen, a vállalkozásunkat tovább bővítjük – árulja el Hegyes Zoltán.
Persze ehhez a közbiztonságot még erősíteni kell,
ezt a településvezető is elismeri. A helyszínen rendszeresen megjelenő
készenléti rendőröknek egy ideig komoly visszatartó erejük volt, de
hamarosan kiismerte őket az itt „dolgozó” bűnözői csoport.
– Ezért javasolta képviselő-testületünk, hogy a
jelenleg héttagú rendőrőrs létszámát emeljék. Szóba került lovas
rendőrség felállítása is a Bátorszőlőben, ugyanakkor egy önkormányzati
rendészeti intézmény létrehozását is tervezzük, amire az önkormányzati
törvény lehetőséget ad – magyarázza a polgármester. Addig is némely
embereket az április 30-ig idevezényelt készenléti rendőrök célzottan
figyelnek és naponta meglátogatnak. Céljuk, hogy újra élhetővé tegyék a
környéket.
– Mert sokan szeretik ám a Bátorszőlőt, van, aki
már negyven éve itt lakik. Ők ragaszkodnának otthonukhoz – állítja
Pataki Pál házi gondozó, aki egyben alkalmi postás is. A férfi jól
ismeri az itt élőket, és úgy gondolja, nagyon kevés a boldog, elégedett
ember errefelé. Mégis akadnak, akik reménykednek Bátorszőlő újbóli
felvirágzásában. Például Szmeló Gyuláné is, aki évtizedek óta itt él, 14
esztendeje egyedül. Ilonka néni azt mondja, nappal nem fél, de éjszaka
összeszorul a torka, amikor itt-ott hallja a fűrész hangját, vagy látja a
tüzet, érzi a füstöt és az olvadó műanyag szagát.
– Minap hatalmas puffanásra riadtam fel, majd még
egy nagy csattanás volt a közelemben. Nem mertem kimenni, reggel láttam
csak, elvittek két villanyoszlopot az utcából. Tudják, én már
nyolcvanéves vagyok, itt éltem le életem egy jó részét, valószínűleg nem
is megyek már innen sehová. Sok szép emlék fűz ide… higgyék el, szép
hely lenne ez a Bátorszőlő! – mondja.
Hasonló a helyzet a Neszűrben is
A bátorszőlőihez nagyon hasonló a helyzet a
Jászberényhez tartozó Neszűrben is. Az elmúlt időszakban megváltozott az
itt élő lakosság összetétele. Jelentős azon lakosok száma, akik más
településekről költöztek ide az alacsony ingatlanárak miatt. Jelentős
számban élnek itt nagycsaládosak, sok a büntetett előéletű lakos. A
beérkezett feljelentésekből és rendőri intézkedésekből érzékelhető, hogy
a közbiztonság helyzete kiemelt figyelmet érdemel.
A területre jellemző bűnügyek a színesfémlopás,
terménylopás, a betöréses lopás. Lerombolt házak, szétszedett háztetők,
űrgödrös WC-k jellemzik a hajdan virágzó Neszűrt. Sok család zsúfoltan
él kis kunyhókban, ahol nincs víz, áram – fogalmazott korábbi
jelentésében a területtel kiemelten foglalkozó „Neszűri munkacsoport”.
Újabban programot dolgoznak ki itt a mezőgazdasági tevékenység újbóli
élénkítésére.
Rendszeresen ellenőrzik a porták tisztaságát
A cibakházi önkormányzat szinte minden módszert és
lehetőséget megragad, hogy valamelyest normalizálja a bátorszőlői
közbiztonságot és rendet. Egy helyi rendelet szerint például attól a
személytől, aki portáját nem tartja rendben, megvonják a szociális
segélyt. Amióta a telkek tisztaságát rendszeresen ellenőrzik, azóta
javult a településrész kinézete. A közösségi együttélés alapvető
szabályainak megsértése miatt is felléphet a jegyző egyes személyeknél,
ennek lehetőségét törvény teszi lehetővé.
– A helyiek gyorsan észrevették, hogy határozottan
és villámgyorsan tudunk az ügyek végére járni, így mostanság kevesebb a
probléma a környéken – állítja dr. Enyedi Mihály jegyző. A helyiek
szerint azonban a lakhatás és beköltözés túl liberális feltételeket
támaszt, amivel egyelőre az önkormányzat nem tud mit kezdeni, hiszen
ezeket az erre vonatkozó jogi szabályozás erősíti.
Kapcsolódó hírek:
"A cigányok csődbe viszik a kolozsi sósfürdőt" - a román lapokban gond nélkül meg lehet nevezni a kártékony elemeket
Sheffield, Anglia: Beilleszkedni képtelen bevándorló cigányok miatt lázadozik a helyi multikultúra
"Gettófelszámolás" Fidesz-módra: büntetés helyett kétmillió forintot adnak ajándékba az önkormányzati ingatlanokat tönkretevő retkeknek
A gyulaji cigányokat sem valami rendes szakmára, hanem "önvédelemre" oktatják - a szegény romák ugyanis köztudottan mindig csak védekezni szoktak