Megtörtént amit előre tudtunk, az illegitim „T. Ház" megszavazta a hatalom által a gyarmatosítók utasítására hozott törvényjavaslatot, miszerint nem szabad magunkat megvédeni. Nemhogy nem szabad, tilos. S ha mégis erre a csúnyaságra vetemednénk, hát kellő módon és példamutatóan import kukoricára térdepeltetnek bennünket, kettő vagy akár három évre is.

Mert hogy néz az ki hogy a minket 600 éve rettegésben tartó, beilleszkedni se nem képes se nem akaró, ám lopásra-gyilkolásra annál nagyobb hajlandóságot mutató cigánybűnözők (sőt terroristák!) ellen csak úgy „önvédekezünk"? Semmi türelem, semmi megértés és segíteni akarás irántuk, hanem mindjárt járőrözés, áram a kerten belüli drótba, de az őslakosság elvetemültebbje képes és a hatalom úgynevezett rendvédelmétől kér és vár segítséget. Időnként joggal kikelve magából, nem tudva hogy a Gyöngyöspatára zarándokoló belügyminiszter az egyetlen aki kiabálhat.

Mert ugye amiért a magyar egy életen át dolgozik az a cigánynak alanyi jogon jár. Lakás, ház, segély, nyugdíj, méltányossági ez-az meg miegyéb. Amit éppen követel. Egyiket sem becsüli meg és egyik sem elég neki. Követel, mert tönkretette pl. a házat, lakást, tehát már nincs, és kéretik neki másikat adni.

Megfogja ő a szerszám nyelét mikor verekedni kell, elvégre ha néhány fehér ember állítólag provokálja az ő védtelen, több tucatnyi kigyúrt egyedét, akkor ez a megoldás - szerintük. Minden alternatíva nélkül. Szegényes eszköztár, de legalább nem bonyolult.

Szóval megszavazták. Komolyan azt hiszik hogy ezzel meg is állították az általuk tűrt-támogatott folyamat természetes reakcióját? Tényleg azt gondolják hogy innentől teljesen meghúzzuk magunkat és várjuk, mikor ér az ajtónk elé a cigánybűnözés? Megcselekedték hirtelen, radikálisan, és teljesen ostobán. Mert azt is hiszik vajon, hogy az ő házuk táján nem ólálkodik a patás ördög rajok és sukár csávók formájában? Vannak persze kivételezettek, akiket fülhallgatós civilek meg egyenruhások védelmeznek, bármikor el tudnak vinni biztosabb helyre. De akik őket, a kiváltságosokat védik azokat ki védi meg? Az ő családtagjaik biztonságban vannak? S azok akik bilincsbe verik az őslakosságot, ők tán nem a veszélyeztetett csoport tagjai? Dehogynem, ugyanúgy mint bárki más. Legfeljebb van pár hét, pár hónap haladékuk a többivel szemben ha eljön az amit nem akarunk, ám ha így folytatódik akkor nem lehet elkerülni. Továbbmegyek: a védtelen és szándékosan magára hagyott őslakosok nem csupán az életükre törők ellen fordulnak majd, hanem azok ellen is akik nem hagyták hogy megvédjék magukat.

Nem szeretem ismételni önmagam, de el kéne ezen gondolkodni alaposan. Többek között a bilincselőknek is. A nemzetet szolgálják vagy azok sírásóit? Előbbi nem lesz hálás utóbbi meg ha kicsavarta őket akkor eldobja. Biztos havi fizetésért így lehet a két szék közül a földre ülni. Akinek ehhez van kedve ám tegye. Aki már végérvényesen elhagyta a nemzetet az meg még jobban megérdemli. De aki még képes az eszét értelmesen használni, az használja is, amíg lehet. Azok is gondolkodóba eshetnének újra és erőteljesen, akiket egyen- meg formaruhába bújtat valamelyik hataloméhes párt, és odaküld a frontvonalba szanitéc nélkül. S mindazok akik egyenként akarnak de nem tudnak tenni, de együtt már igen.

Tehát újra (ahogy korábban ígértem ha kell elmondom és leírom százszor és ezerszer): az egyetlen megoldás a Hungarizmus!

Ábrányi Attila - Kitartás.hu