Újabb „jó hír": Ózd után Kazincbarcika került a cigányosítók célkeresztjébe. Egy új, 200 milliós projekt kezdődik, mely által fel akarják számolni a putrik egy részét, és a cigányokat betelepítik a városi panelokba lépcsőházanként két családdal. Az alpolgármester egyelőre tagad, és hírzárlat van az ügyben. A megyében már gyanusan sok „projekt" indul be az elcigányosításra, az etnikai arányok még erőszakosabb és még gyorsabb megváltoztatására.

Kovács Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy „Azok, akik a Cigánysátor ellen mennek és uszítanak, nem is tudják, mit beszélnek. Egy téves koncepciót, illetve hazugságokat terjesztenek magáról az elképzelésről, és ennek alapján próbálják támadni azt a reményt, illetve azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek a beruházások jelentenek." Igen ám, de akkor miért nem árulják el, hogy mi is az valójában? Ugyanis csak a ködösítés megy, senki nem hajlandó elárulni, hogy pontosan mi is takar a projekt.

Kazincbarcika cigány betelepítéséről szóló hírben talán az a legérdekesebb, amit sok helyi lakos tud, hogy hónapokkal ezelőtt a város központjában lévő Jókai térről az ott lakó számos cigányt kitelepítették közbértartozás miatt. A kitelepített cigányokat Kazincbarcika peremrészére, a herbolyai városrészre költöztették. A cigányok beköltöztetése nagyon hasonlít egyébként Miskolc avasi városrészének elcigányosítására. A helyi lakosok közül pártállástól függetlenül nagyon sokan fel voltak háborodva ezeken a terveken, hiszen attól félnek, ha cigányokat költöztetnek be nagy számban a panellakásokba, akkor hasonló dolgok lesznek, mint a miskolci Avason.

2001-es etnikai térkép, vajon mindet egy helyre koncentrálnák?

Nem hagyhatjuk említés nélkül azt a tényt, ami már egyre több embernek feltünik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az arra mutató jelek, hogy Borsodot szánt szándékkal sorvasztják le, hiszen új beruházások nem jönnek a megyébe, ellenben ami van, azt vinnék el. A „cigánysátor" helyének keresése is gyanúsan „fővároskeresés" szagú. Már sokaknak megfordult a fejében Borsodnak Magyarországról való leválasztása. Még a módszerváltás előtt volt egy tervezet, mely egy új államról szólt volna, mely Borsod, Csehszlovákia dél-keleti része és Kárpátalja területéből jött volna létre, és a cigányság hazája lett volna, de a módszerváltás keresztül húzta ezt a tervet. Az 1989-es csereháti cigányautonómia tervezete is erre a sorsra jutott. A XXI. század első évtizedében pedig az ún. nemzeti radikális oldalon jött elő az ötlet, mégpedig Budaházy György fejéből, aki szintén Borsod leszakítását és a cigányok odatelepítését javasolta.

Sokaknak a „cigánysátor" miskolci, sárospataki, majd ózdi „bepróbálása" eszébe jutatta az ötletet, összevetve azzal, hogy a cigányság számára rengeteg kedvezmény van amúgy is a megyében, a fehér lakosság pedig teljesen el van lehetetlenítve, ezért aki tud, az elköltözik, aki nem tud, azt álmában agyonverik. Megemlíthetjük a „Nő az esély" című programot, ahol a jelentkezők képzettséget, és a tanfolyam elvégzése után rögtön munkalehetőséget kapnak szociális- és gyermekjóléti területen, és már a képzés ideje alatt is havonta 53 800 Ft-ot kapnak a résztvevők. Ezzel a jól hangzó programmal csupán egy baj van, mégpedig, hogy csak magukat cigánynak vallók vehetnek részt benne. Aztán Szolnok után Borsodban is ökölvívó akadémiát alapítanának kizárólag cigányok számára, hogy még eredményesebben tudják megölni a magyarokat.

Még megemlíthetjük, hogy a megyében 26%-al nőtt a regisztrált bűncselekmények száma is az elmúlt évben. De ez az átlagolás, melyben az is benne van, hogy a közrend elleni bűncselekmények száma 84%-al nőtt! Ezek az adatok mind jelzik a cigányság felbátorodását és „szabadon eresztését" a megyében. Borsodban a helyzet kísértetiesen hasonlít az Apartheid utáni Dél-Afrikára, a borsodi falvakban már hasonló a helyzet, elektromos kerítés és az ágy mellé készített sörétes nélkül már aligha lehet biztonságosan aludni.

A legutóbbi hír pedig, hogy a Miskolci Egyetemet visszaminősítik, és a karok jórészét felszámolják, köztük a bölcsészkart is, mely történelem, politológia és filozófia szakjai gondolkodásra képes embereket képzenének ki, ez ugyanis nincs érdekében a mindenkori hatalomnak. De e mellett egy másik üzenete is van ennek a döntésnek, ugyanis ha Eger súlyát növelik oktatási tekintetben, Miskolcét, és a tanárképzésben régi hagyományokkal rendelkező Sárospatakét pedig felszámolják, akkor világosan látszik, hogy Miskolc szerepét próbálják az észak-magyarországi régióban csökkenteni. Viszont a „cigánysátorral" és egyéb intézkedésekkel a cigányok szemszögéből növelik a régió súlyát. Összegezve: oktatási és egyéb szempontokból fölszámolják a térség szerepét, cigányszemszögből pedig fölértékelik. Nem kell túlzott összeesküvéselmélet-fanatikusnak lenni ahhoz, hogy ez gyanús legyen.

Géresi Tamás - Kitartás.hu