Tudjuk mindannyian jól, hogy a gyűlöletkeltő náciak még a művészetet is üldözték. Olyan képeket minősítettek entartete Kunstnak (elfajzott művészet), melyek az európai képzőművészet csúcspontját jelentik, ellenben saját degenerált céljaik érdekében mindenféle tehetségtelen pártkatonákat részesítettek előnyben.

Meghatódottsággal vettem tudomásul, hogy születésnapom előtt egy nappal kiállítás nyílik, mely a hazánkban oly méltatlanul elfeledett holokausztról szól. Két csodálatos festőművész képeit állítják ki, az egyik Otto Pankok, aki behatóan tanulmányozta a romák magasrendű életmódját. Nem csoda, hogy e kultúrnép oly nagy hatással volt rá, hogy képein sorra a romák jelentek meg. Mint az alábbi képeken is látjuk, ez a téma nagyban emelte festészetének művésziességét:

Természetesen a vadarcú és hidegszívű náciak elfajzott művészetnek nyilvánították ezeket a képeket, és igyekeztek, hogy megsemmisítsék őket. De hála az egeknek, ez nem sikerült, így most gyönyörködhetünk Pankok műalkotásaiban az internet segítségével, de november közepétől a Francia Intézetben akár személyesen is.

De hogy az esemény még szívet melengetőbb legyen, egy holokauszttúlélő roma művész képeit is megcsodálhatjuk, akinek neve Ceija Stojka, Sztojka Iván széplelkű bodzaszedő méltán büszke névrokona. Cejiát kislányként szállították az auschwitzi halálgyárba, de annak ellenére, hogy - mint tudjuk - a nőket és a gyerekeket itt a rémszagú náciak rögtön elgázosították, mégis él és virul még a mai napig, így bármikor megszerezhetjük tőle életünk legszívhezszorítandóbb tárgyát, egy saját kezűleg írt üdvözletét.

Ceija csodálatos műalkotásaiból is belinkelnék egyet:

Nos, már csak egy valami hiányzik. Miután megismertük az európai magaskultúra náciak által üldözött darabjainak kis részletét, kontrasztul betennék pár undorító náci „műalkotást", hogy mindenki számára méltó elrettentésül szolgáljak. Bizonyára az olvasók számára világos lesz ezek után, hogy valójában melyik a beteg lelkű és üldözni való művészet.

Arno Breker